Színház

Búcsú a gonosztól

Krabat a Fekete Malomban

Kritika

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Ebből a sorozatból és A kis boszorkány című meséjéből Szegedtől Pécsig több bábelőadás is született. A kicsiknek szóló mesekönyvek után meglepheti az olvasót a Krabat című regény sokrétegű, sötét világa, amelybe az író saját élettapasztalatait is beépítette. Érettségi után besorozták, a keleti fronton harcolt, majd éveket töltött Tatárföldön szovjet hadifogságban. Saját bőrén tapasztalhatta meg a hatalomnak való kiszolgáltatottságot, és azt, hogy ehhez a helyzethez ki hogyan alkalmazkodik, milyen túlélési stratégiákat választ, eljut-e a szembefordulásig. Ő maga így beszélt a könyvéről: „az én történetem a generációm története, és minden olyan fiatal története, aki kapcsolatba kerül a hatalommal és annak kísértéseivel.”

Egy árva fiú a regény főhőse, aki álmának engedelmeskedve szegődik el molnárlegénynek a Fekete Malomba, ahol társaival együtt a fekete mágiát űző mester uralma alá kerülnek. A tudásért robottal és kiszolgáltatottsággal fizetnek, és sosem tudják, melyikük lesz a következő áldozat, aki életét adva biztosítja a mester túlélését. A menekülés egyetlen útja egy lány szerelme lehet, aki varjú képében is képes Krabatot felismerni, és a társai közül kiválasztani. Az életeket bedaráló, kegyetlen malom és a molnár metaforája mögé nem nehéz odaképzelni a szerző háborús tapasztalatait, miközben a történet mesei világa a fantasyt kedvelő fiatalokat is magával ragadhatja.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk