Film

Tényleg ezzel

Kálmán-nap

  • 2024. március 13.

Kritika

Ismét értelmiségiéknél vagyunk, mint az Ernelláék…-ban.

Semmilyen dráma nem manifesztálódik drámaként az író-rendező-színésznek az emberéletet a lassú kopás, felőrlődés perspektívájából láttató párkapcsolati trilógiájában (színházi értelemben trilógia az Ernelláék Farkaséknál, a Kálmán-nap és az Egy százalék indián, filmes feldolgozása még nincs a harmadik darabnak), nincsenek hangsúlyos csúcspontok, az indulatok nem a valóságos problémák, hanem kisszerű sérelmek miatt törnek ki és akkor is groteszk méltatlankodás formájában, viszont a végig jelen lévő fojtott feszültség drámai töltést ad a legkisebb gesztusoknak is, egész életek csődje fejeződik ki egy nézésben, egy ki nem mondott szóban, egy testtartásban.

Ismét értelmiségiéknél vagyunk, mint az Ernelláék…-ban (Kálmán szerepében maga a rendező, Olgát Tóth Orsi alakítja), ismét egy látogatás az apropója a szembe(nem)nézésnek, bár ezúttal nem lakni, csak köszönteni érkezik a hasonló társadalmi státuszú házaspár, Levente (Szabó Domokos) és Zita (Földeáki Nóra). Mellesleg meg bejelentkezni a lakcímre, hogy gyerekük a közeli elit iskolába járhasson. A civilizáltan érdektelen társalgás hamar fényt derít az egymástól elhidegült párok lappangó kapcsolati válságaira, a mérgező – mindig a másikra, a házastársra vonatkozó – elvárásokra, vacak kis titkokra. Túl a negyvenen mindannyiukban felmerül a lehető legközönségesebb kérdés: tényleg ezt akartam, tényleg így, tényleg ezzel? Nem érdemelnék jobbat? Én?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában, hogy immár felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.