Alibidó - A magyar EP-kampányról

A szerk.

Az Európai Unió a választási előkészületekből kétségkívül egy kudarctörténetnek tűnik, pedig nem az, még nekünk sem. Csupán eminens politikai érdeke az ország jelenlegi vezetésének, hogy még legalább öt évig kudarctörténet is maradjon.

Üzenjük Brüsszelnek: tiszteletet a magyaroknak! A háttérben két darab nemzetiszínű zászló. Van ugyanez a szöveg a parlamenti választás előtt játszó orbános billboardon is. Ennyit mond hozzávetőlegesen a Fidesz Európáról, Magyarország európai terveiről reménybeli választóinak. Szavazz ránk, s mi majd tiszteletre tanítjuk az Európai Uniót. E közlemény, bár tartalmát tekintve nem feltétlenül igaz, és voltaképpeni jelentése is nehezen kihüvelyezhető, mégis a legmarkánsabb hang nem túl bő két héttel az Európai Parlament képviselő-választása előtt Magyarországon.

false

 

Fotó: magyarisztan.tumblr.com

Hazug, mert azt sugallja, hogy az Európai Unió a magyar népet nem tiszteli, s valószínűleg annyiban is félrevezető, hogy ezt az egyfelől szintén hamis, másfelől (az Orbán-kormány vonatkozásában) nagyon is valós hiányát a tiszteletnek Tőkés László és társai aligha lesznek képesek orvosolni (igaz, nem is azt ígérik, csupán sugallják, csak az üzenést magát ígérik). A melldöngető szlogen mögül persze ki lehet kaparni valami megfejtésfélét, miszerint azon fogunk mesterkedni továbbra is Európában, hogy hagyjanak minket (tudniillik a kormányt) békiben azt csinálni itthon, amit csak akarunk, s ha elegen szavaztok ránk, meg is lesz a kellő zsarolási potenciál mindehhez. Lehet, hogy meglesz akkor is, ha el sem jöttök, arra meg aztán tényleg semmi szükség, hogy gondoljatok bármit is Európáról, Magyarország helyéről Európában, vagy éppenséggel Magyarország képviseletéről Európában.

Nagy szerencsénk azonban, hogy minden parlamenti fölénye ellenére nem csak Orbán Viktoré az egyetlen párt Magyarországon. Ott van például a legnagyobb ellenzéki erő, az MSZP. Rajtuk rögtön látszik, hogy komolyan gondolják Európát: Szanyi Tibor, Ujhelyi István, Gúr Roland, Veres János és Gurmai Zita (e sorrendbeli) vezetésével, és Biztonság Európában (ez mit jelent, nem ütnek le?) jelszóval készül bevenni Brüsszelt. Erre csak az nem mondja, hogy valamiféle kádertemetőnek képzelik a szocialisták az uniót, aki nem lát a szemétől. Az LMP szó szerint Jobb Európát szeretne. Ki nem? A DK azt, hogy szavazzunk végre saját magunkra. Miért? Mert "Európa jobban teljesít". Értjük mi, hogy ez egy "szellemes" kifordítása a fideszes rizsának, de mit jelent abból a szempontból, hogy mi a bánatos nyavalyát fog csinálni a párt listájának harmadik vagy negyedik helyéről esetleg odajutó dolgozó? Semmit, a DK nyilvánvalóan egy ingyenes közvélemény-kutatást lát az uniós választásban, ami kimutatja, hogy kellően alacsony részvétel esetén van-e öt százalékuk. Az Együtt-PM-nél sem más nagyon a helyzet, az ugyanis, hogy a húzónevek halmazából úgy kell megtippelni az amúgy érthetően csekély számú valódi jelöltet, nos, mérsékelten heves gondolkodásra vall, de így legalább ők is szereznek majd némi infót arra nézvést, hányadán is áll a támogatottságuk. Mi tagadás, ezekhez képest a Jobbik évek óta mantrázott Fuck EU!-ja már-már gondolatkísérletnek hat.

Persze mindegyik párt honlapján olvasható pontokba szedett közhelygyűjtemény arról, hogy milyen Európát szeretnének. Zöldet, sok munkahellyel általában. Dús béreket. Ám ezek bármilyen szépen csengenek is, pont arra jók, hogy akihez véletlenül - szó szerint tűzön-vízen át - eljutnak, az se gondoljon semmit Európáról. Nem is gondol, vagy nem gondol többet, mint a rendszerváltozás idején. Amiért aztán vagy el sem megy szavazni, vagy szokott hitbéli fixációi szerint ikszel - azzal meg tényleg ki van/vagyunk segítve.

De félreértés ne essék, mindez nem törvényszerűen van így, hisz nem kell különösebb külpolitikai fogékonyság, éleslátás ahhoz, hogy valaki kiszúrja, hogy mondjuk Szlovákiában, Szlovéniában, a Baltikumban, Lengyelországban igenis gondolnak valamit a tárgyban. Ehhez tényleg elég átmenni a határon, és tisztán látszik.

Mindebből logikusan következik az is, hogy Magyarország kormányának látszólag igaza volt abban, hogy nem ünnepelte meg uniós csatlakozásunk tizedik évfordulóját. Az Európai Unió a választási előkészületekből kétségkívül egy kudarctörténetnek tűnik, pedig nem az, még nekünk sem. Csupán eminens politikai érdeke az ország jelenlegi vezetésének, hogy még legalább öt évig kudarctörténet is maradjon. Ezért nem volt valójában ünneplés. A dráma az, hogy ezzel szemben nincsen számba vehető ellenállítás.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.