Bajorország – Ma van a közmédia napja

A szerk.

Ma rendezték meg a Millenáris Parkban a közmédia napját, az MTVA nagyszabású önfényezését és népünnepélyét. A közmédia napja alkalmából mi nem sört, virslit, hanem egy nemrégiben megjelent, szomorú szerkesztőségi cikkünket ajánljuk.

Bajor Imre művészete, produkciói viszonylag ritkán, jobbára soha sem is érintkeztek a Magyar Narancs kultúrára szánt felületeivel. E tény nem változott szemernyit a művész ijesztően korai halálával sem.

Ugyanakkor az újság viszonya Bajor Imre teljesítményéhez aligha releváns abban a tekintetben, melyből egy halálát követő, személyéhez fűződő epizódot szemlélni s tárgyalni vagyunk itt kénytelenek. Látszólag kicsiny dologról van pedig szó: már rég naponta megyünk el szó nélkül az ilyenek mellett. S így tolódnak egyre kijjebb és kijjebb a határok, így lesz mára természetes a tegnap még elképzelhetetlen, a tegnap még felháborító.

false

 

Fotó: MTI

Tényleg nem nagy ügy, a köztelevízió nem adott hírt egy népszerű magyar művész haláláról, s amikor ennek az okát firtatták, hazudott valamit, látványosan nem ügyelve arra, hogy hazugsága legalább hihetőnek hangozzék. Megvan annak a Galambos nevű MTVA-vezetőnek az arckifejezése, akit a hvg.hu riportere próbált rábírni arra, hogy mondjon valamit e gyalázatról? Az ijedt pökhendiség sugárzott róla. Ijedt volt, mert minden hazugságnak igenis van súlya, s pökhendi volt, mert biztosan tudta, hogy a közeljövőben külső instancia ezt ugyan számon nem kéri rajta. Hisz’ ő csak tette a dolgát, ők csak tették a dolgukat.

Lehet persze azt mondani, hogy a köztévénél mindig is túlnyaltak, kiretusáltak embere­ket, kilométerekre az eseménytől tették le a kamerájukat, meg azt is, hogy ugyan már, senki nem nézi azt a szart. De a finnyáskodás nem segít, hiszen ma Magyarországon a köztelevízió az adófizetők pénzéből képviseli az adófizetők államát, s közvetíti az állam vezetői által hazánknak diktált, javallott létformát: a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. A Magyar Televízió minden gesztusa a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gesztusa, vagy e képzetnek igyekszik megfelelni.

Ilyenformán Bajor Imre halálhírének kezelésével a Nemzeti Összefogás Rendszere azt üzeni mindenkinek: ha nem ott állsz, ahol kell, s nem úgy beszélsz, ahogy kell, nem számítasz, nem veszünk emberszámba, ha jó kedvünk van, legfeljebb megtűrünk. Bajor Imre az RTL Klubnál dolgozott, s egyebek mellett egy ellenzékinek minősíthető műsorban is fellépett, a Heti Hetesben. A mondott műsor az RTL egyik mellékcsatornáján megy, s csak a lehetőségeihez képest magas a nézettsége. Bajor ettől még népszerű művész volt, aki ráadásul a mondott köztévénél kezdte a pályáját, utóbb pedig a legnagyobb olvasottságú lapok számoltak be napi rendszerességgel fájdalmasan hosszú agóniájáról – semmi egyébért, mint azért, mert biztosra vették, olvasóikat érdekli, izgalomban tartja a művész sorsa. Miként a köztévé nézői is így lehettek ezzel. Ám mindettől még nem váltak Bajor kormányt bíráló élcei hatékonyabbakká, veszélyesebb fegyverré, mint bármely vasárnap esti szó, ami egy mellékes tévécsatornából jön. De a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a kis felségsértés is felségsértés.

Bajor Imre emléke nem kiált hangosan az igazságtételért. De Bajor Imre méltósága tökéletesen megegyezik mindegyikünk méltóságával. S ez az, ami nem számít ennek a rendszernek. S ezért kell szólnunk Bajor Imre emlékéért. Ezért kell megtennünk azt, amit – bosszúból – nem tett meg az, akinek elemi kötelessége lett volna.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.