A szerk.

És a hölgyek

szerző
A szerk.
publikálva
2018/17. (04. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Orbán Viktor átfogó megállapodást kötne a nőkkel, nem négy évre szólót, hanem húsz-harminc évig érvényeset – utána majd meglátjuk.

Ezt ő maga jelentette be a közrádióban, egy újabb nekibőszült – konkrétan a Figyelő listázásának védelmében leadott – sorosozás, a kormány átalakítási terveit távolról pedzegető riszálás (kirúgom Lázárt, a többi legyen meglepi), az ellenzék vezetőinek simfölése és a tüntetők megfenyegetése mellé csomagolva, mintegy ezek mellékvizein. Nyilván azért így, hogy mindenki értse, mármint azt, hogy hol is a helye a nőknek, így: per nőknek.

Ám aki ebből sem értette, hogy hol a helyük, az sem maradt eligazítás nélkül, annál is kevésbé, mert a megállapodás tervét Orbán a demográfiai helyzetet firtató kérdésre adta elő. E szavakkal: „Én szeretnék a magyar nőkkel, a magyar hölgyekkel kötni egy megállapodást a magyar jövőről, az ő abban játszott szerepükről.”

Én. A magyar nőkkel, a magyar hölgyekkel.

Azért, mert „a demográfia rajtuk múlik”. A nőkön, vagyis hát a hölgyeken: ha szülnek a hölgyek, van demográfia, ha pedig nem szülnek, úgy nem tartják be a miniszterelnöki közlés értelmében a beígért átfogó megállapodás rájuk vonatkozó részét.

Most azt hagyjuk is, hogy Orbán Viktor nem a magyar nők összességével, csupán a hölgyekkel akar megállapodást kötni, mert szerinte a magyar nyelvben a hölgy a szülni képes nőnemű egyedek gyűjtőneve (akiken „a demográfia múlik”). S arra se pazaroljunk el túl sok betűt, hogy a férfiakkal nem akar megállapodást kötni Orbán Viktor, aminek csak egy oka lehet: a férfiakon nem „múlik a demográfia”, elintézik azt a nők maguk, csak tegyünk nekik egy megfelelő ajánlatot húsz-harminc évre. Csak úgy dől majd belőlük a demográfia!

De ha tényleg csak a nőkön múlik, akkor az sem számít, hogy milyen közállapotok uralkodnak ebben az országban, az sem számít, hogy Orbán Viktor csicskásain túl mindenki egyik napról a másikra él, az sem számít, hogy szarok az iskolák, s az egészségügy eltesz láb alól, az sem számít, hogy a gyerek első dolga lesz, ha eléri a megfelelő kort, hogy elhúzzon innen a hanyatló Nyugatra; nem számít semmi. Csak az számít, hogy a hölgyek széttegyék végre a lábukat.

Magyarország miniszterelnöke nem arról beszélt a köz fenntartotta rádióban, hogy azon dolgozik, hogy a nők egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak, hogy egyáltalán esélyük nyíljon lélekszámarányosan végzettségüknek, igényeiknek megfelelő munkához jutni; nem arról számolt be, hogy nemekre lebontott oktatási program elkészítésére utasította új oktatási miniszterét, de még arról sem, hogy a kisgyerekesek részmunkaidős foglalkoztatásának lehetőségeit vizsgálja éppen, és nem a nők nyugdíjkorhatárának felülvizsgálásáról beszélt. Hasonlókat még csak ki sem ejtett a száján. Orbán Viktor arról beszélt, hogy tesz egy átfogó ajánlatot a nőknek, miután azok majd hanyatt-homlok rohannak elleni.

Nem hallottuk rosszul: amit előadott, az már nem is A szolgálólány meséjében, az a tónus a faluszéli Körbe Szarosban járja.

szerző
A szerk.
publikálva
2018/17. (04. 26.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk