Ezért - tekintettel a fent leírt körök várható Magyarország-ellenes lépéseire - elkészítettünk egy egyenlevelet, egyfajta sorvezetőt, amelynek igénybevételével az illetékes szervek jelentősen csökkenteni tudják az efféle támadások sikeres elhárítására fordított időt és energiát. (A nem kívánt részek törlendők!)
Tisztelt (Miniszter/Elnök Úr/Asszony, Közgyűlés, Bizottság, Felső/Alsóház, Kongresszus, Tanács, Képviselők),
csodálkozással vegyes értetlenséggel vet(tem/tük) kézhez nb. level(ét/üket), amelyben azt kifogásol(ja/ják), hogy (egyes helyi önkormányzati testületek/polgármesterek/a Magyar Országgyűlés/Magyarország kormánya/a Magyar Nemzeti Köjál) (Horthy Miklós/Leni Riefenstahl/ Albert Speer/Hans Frank/Kun páter/Adolf Hitler/Mussolini)-nak/nek kíván szobrot emelni/emléktáblát állítani, -ról/ről kíván (parkot/múzeumot/egyetemet/középfokú oktatási intézményt/kisdedóvót/felzárkóztatási programot/általános iskolai úszóversenyt) elnevezni.
A konstruktív párbeszéd érdekében legelőször is abban kell megegyeznünk, hogy Magyarország kormányát elsöprő, kétharmados többséggel választották meg 2010 áprilisában, ezért intézkedései minden tekintetben megfelelnek a demokratikus európai normáknak. Itt nem engedhetünk, és nem is fogunk teret engedni a kettős mércének.
Az Ön(ök) által kifogásolt intézkedés kapcsán azt is Ön(ök) elé szeretnénk tárni, jóllehet evidenciának tartjuk, hogy az Ön(ök) által szóvá tett gesztus távolról sem politikai, hanem kegyeleti motivációjú. Senki nem vitathatja el szóban forgó intézkedésünk humanista indíttatását. Valljuk: mindenki nyugodjék ott, ahol nyugodni szeretne, mert a múlt megismerése csak így gyógyíthatja be a múlt sebeit.
Azt is le szeretnénk szögezni, hogy világszerte számos helyen neveznek el utcákat, tereket, közintézményeket stb. különféle emberekről. Hazánk csak ezt a nemzetközi gyakorlatot követi, amelyet egyébként az ENSZ Alapokmánya is rögzít: ezért is töltött el bennünket különös szomorúsággal az, hogy e gyakorlat miatt épp Magyarországot állították pellengérre. A kettős mérce ezen a téren is jogosan sérti nemzeti érzékenységünket és büszkeségünket.
Mindebből következően arra szeretnénk felhívni az Ön(ök) figyelmét, hogy
a) Albert Speer 1966-os szabadulása után nem volt náci, sem fasiszta, így az a tény, hogy a kormányzati épületek nagyszabású rekonstrukciós programját, amely nagyszabású közmunkaprogram keretén belül valósul meg, Albert Speer Tervnek neveztük el, csak szándékos félreértés révén tekinthető félreérthető intézkedésnek,
b) a kommunista propaganda sem fedheti el azt a tényt, hogy Leni Riefenstahl a modern filmművészet és kamerakezelés egyik megújítója - egyes körök ugyan "náci propagandafilmnek" minősítik bizonyos alkotásait, de a rendezőnő nem tudott az állítólagos atrocitásokról; ezért neveztük el a fiatal magyar filmkészítők rendszeres támogatását Leni Riefenstahl Ösztöndíjnak,
c) a fél évszázados kommunista agymosás minden hamis beállításával szemben Horthy Miklós, Magyarország kormányzója sosem volt az ún. "náci" Németország szövetségese - itt arra is szeretnénk az Ön(ök) figyelmét felhívni, hogy a nemzetek közössége csak az ezt a közösséget alkotó nemzetek kölcsönös hagyománytiszteletén alapulhat,
d) Hans Frank, Lengyelország kormányzója (1939-1944) nagyon szerette a zenét, maga is tehetséges zongorista volt, Krakkóban pedig szolgálati ideje alatt Chopin-múzeumot is nyitott - ezért is döntöttünk úgy, hogy a védnökségünk alatt megrendezzük a Hans Frank Nemzetközi Zongoracipelő Versenyt,
e) abban a kérdésben, hogy Hitler náci volt-e vagy sem, nem kívánunk állás foglalni, hisz ez nem a politikusok dolga. Ennek eldöntését, és reméljük, ebben egyetértünk, a legbölcsebb a történészekre bízni. Azt viszont határozottan állítjuk, hogy Hitler politikusi munkásságától, bárhogy is ítéljük azt meg, el kell választanunk művészi kvalitásait. Hitler korai bécsi képei egyáltalán nem voltak rosszak vagy dilettánsok, amint azt meghatározott körök bizonyos érdekektől vezérelve évtizedek óta sulykolni próbálják. Még a Hitlerrel szemben legelfogultabb személyek, csoportok sem vitatják viszont azt a tényt, hogy Hitler szerette az állatokat és a zenét. A fentiek mérlegelése után döntöttünk úgy, hogy városunk Horthy Miklós terén felállítjuk "Az állat- és zeneszerető művész" c. szobrot, amely egy furcsa bajszú, törékeny fiatalembert ábrázol egy festőállvány előtt, alkotás közben, lábánál Blondi kutyával, amint épp a fülébe mászik a Tannhäuser nyitánya.
Reméljük, magyarázatunk kielégítő.
Kellemes további megbékélést kívánva,
maradtunk satöbbi.
