Mindez azonban csak részlegesen tudja elfedni az újabb és újabb nyomasztó tényeket. Azt korábban is tudtuk, hogy Pharaonék a miniszterelnök vejéhez köthető céggel és a külügy alá tartozó nemzeti kereskedőházakkal üzletelnek, de azóta kiderült az is, hogy a jó szomszéd ennél mélyebben, legalább derékig merült már a NER-ben. Ezért aztán hiába körözik, vízumot is kapott tőlünk. Meg tartózkodási engedélyt, miközben egy rakás hatóság félrenézett. S még a Mol is beszállt egy pakisztáni Pharaon-cégbe. Múlt heti interjúnkban Tarsoly Csaba mesélte el, hogy a külügyminisztérium hozta össze Pharaonnal egy 300 milliárdos projekt ügyében. Amire Szijjártó Péter azt találta mondani, hogy ez csak természetes, ők mindig buzgón segítik a külföldi befektetőket. Nálunk tehát a szokásos ügymenet része az, hogy az Interpol által körözött, terroristák finanszírozásával kapcsolatba hozott szaúdi „üzletember”, a világszerte egymillió kisbefektetőt megkárosító bűnöző bank, a BCCI egyik vezetője próbál segíteni szorult helyzetben lévő nemzeti tycoonok kisebb-nagyobb gondjain.
E randevú mellett a múlt hét másik slágertémája az volt, hogy végül csak igaza lehet Orbán Viktornak, aki a parlamentben azzal takarózott, hogy ez az egész pusztán amerikai kémjátszma. Erről értekezik a kormány propagandakiadványa, a Magyar Idők, még „nemzetbiztonsági forrásoktól” is szerzett információkat valahogy, nagy nehezen. S e források azt buzogják, hogy az imperialisták tehetnek mindenről. Ha más színvonalon és irányultsággal, de ugyanezt feszegeti az atv.hu és a 444 is, az ő cikkeikben arról beszélnek névtelen források, hogy Pharaont akár a CIA is küldhette, hogy később ezzel a kínos kapcsolattal és a jól dokumentált korrupt üzletekkel zsarolni tudja a csapdába gyanútlanul belesétáló Orbánt.
Hát, lehet. Vagy nem lehet. (Más, névvel nyilatkozó szakértők – mint Gulyás József vagy Tarjányi Péter – szerint inkább nem lehet.) A botrányt kirobbantó októberi cikkünkben mi is megírtuk, hogy Pharaon mindig is amolyan szuperstróman volt, borzongató titkosszolgálati kapcsolatokkal az Egyesült Államokban és az arab világban, aki gátlás nélkül fizetett le politikusokat a glóbusz tetszőleges pontján. De hogy mi van most, arról csak találgatni tudunk – ahogy a névtelen források sem tesznek mást. Mert valójában nem tudjuk, kinek dolgozik Pharaon: az amerikaiaknak? a szaúdiaknak? a jordánoknak? És azok kik? Vagy tényleg csak Orbánéknak és saját magának? Vagy mindenkinek egy kicsit? Magánzó ő vagy provokátor? Vagy a kettő keveréke? Ebben nem lehetünk biztosak.
De abban igen, hogy szépen, lassan egyre többet fogunk megtudni Pharaon és Orbán kapcsolatáról – és ez a legfontosabb. Meg abban is, hogy fájni fog.
