A szerk.

Orbánabbak lennének

A szerk.

Hazudnak, lebuknak, terelnek, amit elterelésképpen mondanak, arról megint csak kiderül, hogy hazugság. A Fidesz kormányzására jellemző képletet a maga pőreségében szemlélhetjük immár két és fél hete, Altusz Kristóf helyettes államtitkár „titokban befogadott” 1300 menekültről tett nyilatkozatának válságmenedzselésében. A valóság hirtelen beszüremkedése a Patyomkin-világba megzavarta ugyan, de kizökkenteni nem tudta Orbán Viktor műsorát, amely jó három éve uralja a magyar közéletet. És amelyhez – sajnos – az ellenzék is asszisztál.

Itt lett volna az alkalom, hogy valaki végre elmagyarázza a választópolgároknak, miért aljas csúsztatás a menekültek és a gazdasági bevándorlók összemosása, majd mindkét csoport kollektív azonosítása a terroristákkal. Hogy miért értelmetlen és káros a közös uniós menekültpolitika folyamatos gáncsolása. És legfőképp azt, hogy a tízmilliárdokat felemésztő idegen-, Brüsszel- és Soros-ellenes propaganda hazugságokra épül.

Ehhez képest a két legerősebb ellenzéki párt, a Jobbik és az MSZP – az LMP csendesebb támogatásával – gondolkodás nélkül nekiállt kontrázni ezekhez a veszélyes hülyeségekhez. (A többiek leginkább hallgatnak, Gyurcsány meg nem bír leakadni a nyugdíjakkal seftelő ukránokról.) Titkos akciót sejtetnek ott, ahol normális, jogszerű hatósági és bírósági eljárásokról, nyilvános adatokról van szó. A kvóta és a Soros-terv végrehajtásával vádolják Orbánt, miközben a napnál világosabb, hogy az oltalomra szoruló emberek a déli határon felállított konténereken keresztül nyertek gyötrelmes bebocsátást az országba. Vona Gábor régi önmagát idézve bűnöző menekültekkel riogat, az MSZP tudatosan keveri az 1300-ak befogadását olyan messziről bűzlő ügyletek közé, mint a letelepedési kötvények vagy a moszkvai vízumgyár. Az ellenzék a parlament rendkívüli ülését, a nemzetbiztonsági bizottság összehívását, sőt vizsgálóbizottság (!) felállítását követeli. A szocik EP-képviselője Jean-Claude Junckernél érdeklődik a menekültekről. Tényleg, mi a picsáról beszélünk?

Az 1300 menedékkérő védelemben részesítése mindössze annyit bizonyít, hogy Orbán államában is megmaradt a jogállamiság és a független bírósági eljárás kétségkívül rendszeridegen minimuma. A Fidesz máris e minimum további legyalulásán kezdett dolgozni. Rövid úton visszavonták a menekültek integrációját segítő uniós pályázatokat (ezek között olyan veszedelmes projekteket találni, mint a kísérő nélküli kiskorúak gyermekvédelmi elhelyezésének támogatása vagy az óvodai, iskolai beilleszkedés segítése), és napi 5-5 helyett elkezdtek csak 1-1 főt beengedni a két tranzitzónába. Ehhez senkinek nincs egy szava sem. Vagy ha van, az inkább azt sugallja, hogy eddig minek kellett ennyi menedékkérőt beereszteni, minek kellett ezeknek támogatást adni.

Ha kicsit megerőltetnénk magunkat, biztosan meg tudnánk indokolni, taktikailag miért kifizetődő ez a magatartás az ellenzéknek. Azt is tudjuk, hogy a Fidesz akkor is a népbutítás és a gonoszság felpörgetésével reagált volna az Altusz-afférra, ha történetesen nem próbálják jobbról előzni. De akkor a másik oldal legalább hitelesen bírálhatná ezért.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.