A szerk.

Vissza?

A szerk.

„Most pillanatnyilag nincs olyan elhatározásom, hogy olyan nagyon pályázni akarnék, még kevésbé kilincselnék vagy pedáloznék ezért. (…) Azt tudom magának mondani, hogyha szigorúan vesszük, már 2014-ben sem kapaszkodtam két kézzel ezért a székért, és pillanatnyilag nincs olyan elhatározásom, hogy pályáznék. Most ha valaki azt kérdezné, hogy merjen-e fogadni arra, hogy indulok ezért a pozícióért, azt mondanám, hogy jelentős tétet ne tegyen rá” – Tarlós István mondta ezt vasárnap az ATV Heti napló Sváby Andrással című műsorában. A hír órákon belül végigszáguldott a sajtón: Tarlós nem indul harmadszor Budapest főpolgármesterségéért!

Miután a nagy ijedtségre aludtunk egyet, eszünkbe jutott, hogy Tarlós nem először jön ezzel. Majdnem szó szerint ezt nyilatkozta február 20-án is, három nappal a 266 ezer olimpiaellenes aláírás leadását követően, miután találkozott Orbán Viktorral. („Nem emlékszem rá, hogy bármikor is olyat mondtam volna, hogy ambicionálom a 2019-es újraindulást. Pillanatnyilag nincs is ilyen elhatározásom, nemhogy kilincselnék ennek érdekében.”) De Tarlós egész főpolgármesterségét végigkísérik az ilyen célozgatások. Hét hónappal az első megválasztása után, 2011 májusában annyira berágott a tervezett új önkormányzati törvény egyik, Budapestet hátrányosan érintő változata miatt, hogy kerek perec kijelentette: 2014-ben visszavonul, ha tényleg ilyen jogszabályt fogad el az Országgyűlés. A példákat sorolhatnánk, hiszen a Budapest–kormány konfliktusok (tömegközlekedés finanszírozása, ipar­űzési adó megosztása, kerületek vs. Fővárosi Közgyűlés, és így tovább) ugyanazon rugóra járnak hét éve. Orbán előreküldi valamelyik kammerdienerét (Rogánt, Lázárt vagy mást), hogy nyomjon le Tarlós torkán valamely, a fővárost nehéz helyzetbe hozó intézkedést, mire Tarlós nyersen odanyilatkozik, ad néhány kritikus interjút a fideszes univerzumban „ellenségesnek” tekintett lapnak – ám néhány hét múlva megint megy a nyalomaszád. A békekötés jeleként Tarlós ilyenkor hitet tesz Orbán személye mellett (hiába mesterkedik is bárki, ő soha szembe nem fordulna a miniszterelnökkel, akivel a lehető legnagyobb az összhang). De Tarlós ezzel a taktikával nem sokat ér el: mozgástere egyre szűkül, a főváros pozíciója pedig egyre romlik.

Pedig Tarlósra szüksége van Orbánnak, nélküle Budapestet sehogyan sem, vagy csak nagyon nehezen vinné a Fidesz. A fővárosi önkormányzati választásokon Tarlós főpolgármesterségére mindig többen szavaztak, mint az őt támogató Fidesz–KDNP listájára. Így volt ez már 2006-ban is, amikor szoros versenyben maradt alul Demszky Gáborral szemben. De például 2014-ben, amikor a baloldal már rég a fasorba se volt, ráadásul a jelöltállításnál is elszúrt mindent, amit lehetett, az utolsó pillanatban beugró Bokros Lajos lazán összeszedett majd’ 214 ezer szavazatot (Tarlós 291 ezerrel nyert). Ha ehhez hozzávesszük a semmiből előlépő momentumosok negyedmillió aláírását (amely szignók döntő többsége mindenekelőtt a főváros masszív Orbán-ellenességének a lenyomata), világossá válik, hogy a Fidesz elveszítette Budapestet – legfeljebb Tarlós tarthatja meg neki.

Tarlós az első pillanattól komolytalannak tartotta a budapesti olimpiát („nem életszerű”), aztán lojalitásból – vagy számításból – lelkesedést mímelve kiállt mellette. Amikor azzal szembesült, hogy az ő „gondolkodói közösségének” (így nevezi Tarlós a „konzervatívok” nagy családját, amelynek a Fidesz a vezető ereje, és amelybe ő, a független főpolgármester eszmei alapon tartozik bele) egyes tagjai pánikba estek, és gyáva módon rá és Budapestre kenték volna az olimpiarendezési felhajtást, megint keményebben szólt oda. (Az InfoRádiónak kijelentette, hogy ő a népszavazást sose ellenezte, az olimpiát pedig sosem erőltette.) A parlamenti „OLAF-bizottság” előtt sem volt hajlandó a Fidesz által neki szánt szerepet eljátszani: azt mondta, hogy bár szerinte Demszky alkalmatlan volt főpolgármesternek, és a 4-es metró beruházásában az általa vezetett önkormányzat „borzalmas szerződéseket kötött”, mégsem feltételezi Demszkyről azt, hogy lopott volna.

Meglehet, Tarlósnak tényleg elege van abból, hogy miközben hagyja magát újra és újra belerángatni Orbán mindenféle őrületébe, valójában semmit nem képes elérni nála. A város költségvetését megint csúnyán megnyírta a kormány, a közművekből már rég kitúrta, kompetenciáit lenyesegette, vagyonát megcsappantotta; a főpolgármesterrel pedig a bolondját járatják a hármas metró felújítása ügyében, a busztenderekkel, a trolitenderrel… De lehet az is, hogy Tarlós még mindig bízik a saját erejében, és a szokásos táncrend szerint az alkupozícióját véli erősíteni visszavonulási szándéka bejelentésével – hisz Budapesten nélküle nem megy a Fidesz semmire 2019-ben. Ha erről lenne szó, hamarosan megint csillogó szemmel fog beszélni Orbán miniszterelnöki nagyságáról. Aztán előbb-utóbb Orbán megint fölmossa majd vele a padlót.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.