Visszafordíthatatlan

Úgy vonják vissza a lex CEU-t, hogy nem vonják vissza. Palkovics László április 17-én javaslatot tett a felsőoktatási törvény módosítására „az Európai Unió Bírósága ítéletének végrehajtása érdekében” – a miniszter a külföldi egyetemek magyarországi működésének újraszabályozását ígéri, ami szerinte atombiztosan EU-konform lesz, hiszen a kérdéses rendelkezéseket szó szerint a bajor felsőoktatási törvényből emelik át. Jól hangzik, kár, hogy szemfényvesztés az egész.

A Palkovics-javaslat értelmezéséhez nem árt felidézni a CEU elüldözésének történetét. Az egyetem magyarországi jelenléte kettős intézményi felállásra épült: az USA-ban bejegyzett és akkreditált, de képzési tevékenységet csak Budapesten folytató Central European University amerikai diplomát állított ki, a Magyarországon bejegyzett Közép-európai Egyetem magyar papírt adott. A hallgatók többsége mindkét intézményrészbe beiratkozott, és a kombinált képzés elvégzésével kettős diplomával távozhatott a CEU-ról. A 2017-es lex CEU az egyetem amerikai részével szemben támasztott két feltételt, egyrészt azt, hogy folytasson oktatási tevékenységet a székhelye szerinti államban, másrészt azt, hogy magyarországi működéséről szülessen nemzetközi szerződés Magyarország és a CEU székhelye szerinti állam (New York állam) között.

A CEU egy másik egyetemmel együttműködve teljesítette az amerikai campus követelményét, ám a magyar kormány ennek ellenére sem volt hajlandó aláírni a CEU magyarországi létét elismerő nemzetközi szerződést. Az egyetem ezért a 2019/2020-as tanévtől Bécsbe költöztette amerikai diplomát adó képzéseit. Az­óta teljes értékű osztrák akkreditációt szereztek, osztrák–amerikai kettős diplomát adnak, míg a Közép-európai Egyetem magyar akkreditációjú képzéseire tavaly már egyetlen hallgatót sem vettek fel, és a jelentkezési adatok alapján idén sem fognak. Csak a kifutó képzések maradtak Budapesten, meg némi kutatási tevékenység.

Ebben a helyzetben mondta ki az EU Bírósága tavaly októberben, hogy a felsőoktatási törvény külföldi egyetemekkel szemben támasztott két új feltétele sérti Magyarországnak a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként vállalt kötelezettségeit, illetve az EU Alapjogi Chartájában nevesített akadémiai szabadságot, oktatáshoz és vállalkozáshoz való jogot. Palkovics friss módosítója a székhely szerinti országban folytatott oktatási tevékenység követelményét eltörli, a nemzetközi szerződést azonban egy kicsit átfogalmazott formában a módosítás után is megköveteli majd a külföldi egyetemektől a törvény. Konkrétan azt tartalmazza a javaslat, hogy külföldi egyetem akkor működhet Magyarországon, ha szerepel a székhelye szerinti állam kormánya és a magyar kormány között „a felsőoktatási végzettségek, fokozatok egyenértékűsége tárgyában kötött nemzetközi szerződésben”.