„A Fidesznek erre nincs ellenszere” - Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője és társelnöke

szerző
Urfi Péter
publikálva
2017/17. (04. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Paksról népszavazást kezdeményez, a CEU-törvényt pedig az Alkotmánybíróság elé viszi az LMP. Szél Bernadett a Nemzetbiztonsági Bizottság tagjaként beszél Magomedről, a fideszes többség megfutamodásáról és az orosz kódról.

Magyar Narancs: Amikor legutóbb, Putyin látogatása idején beszélgettünk az információs hadviselésről (lásd: Mi feltett kézzel várjuk, Magyar Narancs, 2017. február 9.), éppen azt kezdeményezte, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottság hozzon létre külön albizottságot az orosz befolyásszerzés kezelésére. Meddig jutott e tervével?

Szél Bernadett: Először az Országgyűlésben javasoltuk eseti bizottság felállítását, amit a kormánypártok azzal hárítottak el, hogy itt van erre a Nemzetbiztonsági Bizottság. Ekkor vetettem fel, hogy akkor a probléma súlyára tekintettel, alakuljon külön erre fókuszáló albizottság. Ezt indoklás nélkül szavazta le a fideszes többség. Ha jól emlékszem, Németh Szilárd annyit mondott, hogy azért, mert „csak”.

MN: Múlt héten abszurd jelenet játszódott le a bizottságban. Amikor ön megpróbálta a nemzeti konzultáció honlapjáról a személyes adatokat orosz szerverekre továbbító kódról kérdezni az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) vezetőjét, a Fidesz és a KDNP egyszerűen elhagyta a termet. Hogy történt ez pontosan?

SZB: A kérdés nem volt napirenden, de bevett eljárás, hogy napirenden kívül is kérdezhetünk aktuális ügyekben a szolgálatok vezetőitől, ha már ott ülnek velünk szemben. Egy ponton elkezdtem felolvasni a Yandex szoftverére és a személyes adatok külföldre juttatására vonatkozó 8-10 kérdésemet. Az AH-t abszolút kompetens szervnek gondolom ebben az ügyben, és véleményem szerint ezekre a felvetésekre a főigazgatónak muszáj lett volna reagálni. A lehetséges válaszok között pedig van olyan, amelyből hatalmas botrány lehet. A kérdéseim felolvasása közben azonban Németh Szilárd kiabálni kezdett, hogy ez nincs napirenden, a hangzavarban alig lehetett érteni a szavaimat, Németh Szilárd csapkodta az asztalt, majd kirohant a teremből, és az intésére a többi kormánypárti képviselő is követte. Akkora káosz volt, hogy csak utólag esett le, mennyire súlyos, ami történt. Németh Szilárd azért még visszaküldte az egyik szakértőjét, hogy értesüljön róla, ha bármi elhangzik. Az AH vezetője viszont nem reagálhatott, mert az ülést be kellett rekesztenünk, és így a kormány megúszta a szembesítést a tényekkel. De ami késik, nem múlik, most szerdán is lesz ülésünk (az interjút hétfőn reggel vettük fel – a szerk.).

MN: A kormányzati propaganda azzal vágott vissza az LMP-nek, hogy a pártjuk honlapján meg a Google kódja fut, vagyis az ott regisztráló felhasználók adatai ugyanúgy külföldi – csak éppen amerikai – szerverekre kerülhetnek. Az adatvédelmi biztos mindkét esetben vizsgálatot indított.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

SZB: Nagyon nem mindegy, hogy azok a bizonyos szerverek az egyik legfontosabb szövetségesünk, az USA területén találhatók, vagy a NATO-val szemben álló Oroszországban. Ahogy a szinte minden honlapon futó Google-mérések sem ugyanabba a kategóriába tartoznak, mint a Yandex, amelyről tudjuk, hogy korábban személyes adatokat adott át az orosz titkosszolgálatoknak. Kérdésemre Szabó Hedvig dandártábornok, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója leírta, hogy a nemzeti konzultáció oldalán a Yandex és a Google kódja egyszerre futott. Márpedig nekem informatikusok azt mondták, hogy a Google nagyságrendekkel hatékonyabb – így még érthetetlenebb, miért volt szükség az orosz cégre.

MN: Korábban jelezte, hogy a szerdai bizottsági ülésre beviszi a jól megtermett csecsen, Magomed Dasajev ügyét, aki a szovjet emlékművet festékkel megdobáló aktivistát nyilvános bocsánatkérésre késztette egy szürreális videó keretében. A kormány szerint Komáromy Gergely tegyen feljelentést, ha megfenyegették, nekik ezzel semmi dolguk. A Nemzetbiztonsági Bizottságnak van?

SZB: Gusztustalannak tartom a kormány reakcióját. Komáromy Gergely megszólalásaiból kiderült, hogy többé-kevésbé burkolt fenyegetés előzte meg a videót, amelyre aztán az orosz külügyminisztérium is azonnal reagált. Felháborító, hogy ilyenkor az állam nem a saját polgárát védi, hanem elkezdi bagatellizálni az ügyet, és a Fidesz mossa kezeit. Pedig ha a rendőrség munkáját átveszik adott esetben orosz diplomáciai kapcsolatokkal is rendelkező alakok, az egy újabb vörös vonal átlépése, és evidensen nemzetbiztonsági probléma. Legközelebb kinek az ajtaja előtt fognak megjelenni? Ki az a „barát” a parlamentben, akiről a csecsen férfi beszélt?

MN: Ma, hétfő este az orosz nagykövetség előtt tüntetnek majd a „növekvő orosz befolyás” ellen, tegnap pedig a Publicus felméréséből azt is megtudhattuk, hogy november óta 9-ről 26 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint a magyar külpolitika orosz érdekeket szolgál elsősorban. Lehet azt mondani, hogy a putyini nyomulás érzékelésében áttörés következett be?

SZB: Inkább csak elmozdulás történt. Egyelőre nem tudom megmondani, hova fognak kifutni az elmúlt hetek történései, szerintem nálam okosabb emberek se tudják. Abban biztos vagyok, hogy valami történt, felkavarodott az állóvíz, belföldön és külföldön egyszerre erősödik az Orbánnal szembeni ellenállás. Három tényezőt emelnék ki. Egy: olyanok aktivizálódtak a politikában, akik eddig nem, a fiatalok és a jobboldali értelmiség is tiltakozni kezdett. Kettő: nem pár napos fellángolásról van szó. És három: a Fidesznek nincs ellenszere rá. Orbán elvesztette a kontrollt. Elkövette a halálos bűnt: az ország függetlenségét függőségre cserélte. Ha valaki nem elvakult Fidesz-szavazó, az most érzékeli, hogy a nemzet és Orbán érdeke elvált egymástól.

MN: Az orosz befolyás a 2018-as választás központi kérdésévé válhat?

SZB: Ha az a kérdés, hogy ez ott van-e az ország legfontosabb problémái között, akkor a válaszom igen. A paksi bővítés 100 évre meghatározhatja a sorsunkat. Ha az a kérdés, hogy Orbán belebukhat-e ebbe, a válaszom akkor is igen. És ezt szerintem ő pontosan tudja. Ha az a kérdés, hogy Brüsszel vagy Moszkva, arra pedig azt mondom, hogy nem ez a kérdés. Hanem az, hogy Magyarország vagy Moszkva. A CEU és a civilek ügye megmutatta, hogy Orbán az utóbbit választotta. És ebbe a zsákutcába az ország nem követheti.

MN: A lex CEU-val szemben alkotmánybírósági beadvánnyal élt az LMP. Bízik ennek a sikerében? El tudja képzelni, hogy az Alkotmánybíróság elkaszálja a törvényt?

SZB: Benne van a pakliban. A szakmai vélemények, Sólyom Lászlóéval kezdve nagyon egységesen azt mutatják, hogy ennek a törvénynek buknia kell. Ellenzéki pártként behatároltak a lehetőségeink, de épp ezért kell mindent megpróbálni. Itt a lehetőség, küzdeni kell!

MN: A lex CEU és a civil törvény parlamenti vitájában is párját ritkító indulattal kelt ki a kormány ellen. Ez tudatos retorikai váltás volt, vagy a pillanatnyi felháborodás szülte?

SZB: A felháborodás, de az nem pillanatnyi. Halmozódik bennünk is a harag. Nekem ráadásul megvan az a keresztem, hogy mindig a KDNP után kerülök sorra. A civileket megbélyegző törvény vitájában például Hollik képviselő úr mondott olyan tűrhetetlen beszédet, ami után nehéz megőrizni az embernek a hidegvérét. Engem is meglepett, hogy olyan kifejezésekre ragadtattam magam, mint hogy kifordul a gyomor. Csak hát tényleg erről volt szó, ez egy őszinte, mélyről jövő beszéd volt. A politikusokat arra biztatják, hogy visszafogottan viselkedjenek, nyugalmat sugározzanak. De az ég szerelmére, ez a kormány olyan határokat lépett már át, amelyek után nem tudom és nem is akarom visszafogni magam! Pillanatnyi, hirtelen felháborodást pedig az váltott ki belőlem, amikor úgymond tiltott szemléltetés miatt félbeszakított Lezsák Sándor levezető elnök, mert felmutattam a CÖF hiányos beszámolóját.

MN: A paksi beruházás megakadályozására irányuló népszavazási kérdéseik közül első körben mind az ötöt visszadobta a Nemzeti Választási Bizottság. Önök a Kúriához fellebbeznek, és gondolom, új kérdéseket is beadnak, ha kell. De nem futnak ki így az időből?

SZB: Folyamatosan adjuk be a kérdéseket, ezen a héten négy újabbat. Tulajdonképpen egy mozgalom indult, sorban érkeznek a kérdések a támogatóinktól is. A jogászaink mérlegelik, ezekből melyeknek van esélye átjutni. De az elutasítások indoklása me­gint megmutatta, hogy az NVB se nem nemzeti, se nem választási, se nem bizottság. A Fidesz érdekeit szolgálják, az atomlobbi érvelését visszhangozzák, és hülyének nézik a választópolgárokat. Ugyanazt mondják, mint anno a szocialisták, hogy a nép nem elég okos ahhoz, hogy ilyen kérdésekben véleményt nyilvánítson. Paks 2 a példa arra, hogy a miniszterelnök a nép ellenében kormányoz, hiszen annak akarata egyértelmű: nem akarja az új atomerőművet. Ezért fél Orbán a népszavazástól. Ezért van már a parlament előtt az Alaptörvény-módosító javaslatunk is: nehogy már egy ilyen jelentőségű beruházásról az embe­rek feje fölött, a megkérdezésük nélkül lehessen döntést hozni!

MN: Biztosan jó döntés volt a kampányukat az atomenergia és a megújuló energiaforrások közti ellentétre kihegyezni? Azt gondolnám, hogy ez kevésbé vonzó és az ellenzéket is megosztó téma, míg Paks 2 más vonatkozásaitól, például az orosz hiteltől való évtizedes függéstől vagy Putyin árnyékától mindenkit kiver a víz.

SZB: Nem azt kell mérlegelni, hogy az ellenzéknek mi a jó, hanem azt, hogy Magyarországnak mi a jó, márpedig a megújuló energiaforrások erősítése segítené az egész országot. De Paks 2 amolyan állatorvosi ló, amelyen mindenki szemléltetni tudja, ami a legjobban aggasztja. Valakit a környezetvédelem, valakit a nemzeti szuverenitás, másokat meg a gazdasági csőd miatti aggodalom vesz rá arra, hogy fellépjen a paksi bővítés ellen. Van olyan fizikatanár ismerősöm, aki ugyan atompárti, de támogat minket, mert azt mondja, hogy ez nem az atomról szól, hanem a lopásról. Neki is igaza van.

MN: A közelmúlt tüntetéssorozata minden ellenzéki kezdeményezésnek lökést adhat, ugyanakkor megint kiderült, hogy néhány politikailag tapasztalatlan fiatal pár napos szervezéssel több embert mozgat meg, mint akármelyik ellenzéki párt. Milyen következtetést tudnak ebből levonni?

SZB: Azt, hogy a régiek a régi módszerekkel már semmire sem mennek. Amiben most vagyunk, az egy nagy, közös társadalmi tanulási folyamat. Méghozzá borzalmasan nehéz, fájdalmas. Most mindenkinek, választott politikusnak és választónak egyaránt ki kell állnia magáért, a sajátunknak kell éreznünk a hazánkat. Szörnyű élmény volt, amikor aláírásokat gyűjtöttem a földprivatizációs népszavazáshoz az utcán, és azzal utasítottak el, hogy nekem nincsen földem, én nem írok alá.

MN: A Momentum Mozgalom megjelenését veszélyként élik meg? Ugyanúgy a protestszavazókra, az elitváltást akarókra és a mérsékelt jobboldalra hajtanak, mint az LMP.

SZB: Azt hiszem, sokkal nagyobb a baj most, mint hogy egymás veszélyességét méregessük. Én korábban is azt mondtam, hogy friss politikai erőkre van szükség, mert a régi politikusi gárda hiteltelen. Most a kormányváltásnál többre, a rendszer leváltására van szükség, ez pedig csak hiteles politikusokkal lehetséges. Úgy látom, hogy szerencsére ebbe az irányba haladnak a dolgok.

MN: A másik nagy kihívás a menekültügy lesz. Látható, hogy a kormányzati kommunikáció a választásokig minden vitában a bevándorlással fog előjönni, akár a tanszabadságról, akár a korrupcióról van szó. Ezért mindenkinek kell egy szilárd álláspont menekültügyben, ellentétben mondjuk a kvótanépszavazási kampánnyal, amelyben az LMP finoman szólva is a zavar jeleit mutatta.

SZB: Szerintem mi kezdettől ugyanazt mondjuk. Sőt, a zöldek már évtizedek óta arról beszélnek, hogy az nem fog menni, hogy a bolygó egyik része kizsákmányolja a másikat. Mert abból az lesz, hogy elindul több millió ember egy élhetőbb világ felé. Az LMP álláspontja mindig az volt, hogy a migrációt kiváltó problémákat helyben kell megoldani. A menekültekkel kapcsolatban azonban a humánum is alapvető követelmény, ezért is szavaztuk meg az 1200 menedékkérő befogadását. Az állandó kvótamechanizmust viszont nem tudjuk támogatni, mert az nem megoldás hosszú távon. A megoldás az lenne, ha megszűnnének azok a kényszerítő erők, amelyek miatt az embe­reknek menekülniük kell.

MN: Persze, abban mindenki lelkesen egyetért, még Orbán Viktor is, hogy helyben kell megoldani a problémákat. A kérdés az, hogy mi legyen a már úton lévőkkel, a menekülttáborok lakóival, az Európában várakozó menedékkérőkkel, a bevándorlókkal és így tovább.

SZB: Ami a bevándorlókat illeti, az ő esetükben része a szuverenitásunknak, hogy eldönthessük, kivel akarunk együtt élni. De a menekültekkel szemben humanitárius kötelezettségeink vannak. A nemzetközi egyezményeket pedig be kell tartanunk, a közös megoldások megtalálásában részt kell vennünk. Az Európai Unió eddig nem talált jó megoldást, és ebben Orbán Viktornak komoly felelőssége van. Mert az nyilván nem segít a helyzeten, ha egy kormány gondolkodás nélkül kizár mindenkit, gyűlöletet kelt, és Soros-bérencnek nevezi, aki egy menekülttel szóba áll. Ez kizárólag a politikai haszonszerzésről szól, miközben Orbán Viktor volt az, aki 200 ezer embert engedett át ellenőrzés nélkül az országon, és aki a Keletinél táboroztatott későbbi terroristákat. Nagyon fontos pillanat egy politikus életében, amikor döntés elé áll: megoldani akarja a problémát vagy fenntartani azt, és a segítségével félelmet kelteni. Orbán ezen a teszten elbukott.

szerző
Urfi Péter
publikálva
2017/17. (04. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 6 Kovacs
    Kovacs
    2017. május 18., csütörtök 13:17
    "Ami a bevándorlókat illeti, az ő esetükben része a szuverenitásunknak, hogy eldönthessük, kivel akarunk együtt élni." Ez a legszebb része az interjúnak. Természetesen nem Fideszpropaganda.
  2. 5 yoyo
    yoyo
    2017. május 18., csütörtök 12:21
    természetesen nagy összegben nem fogadnék arra, hogy most majd Szélék leváltják a fideszt.
  3. 4 yoyo
    yoyo
    2017. május 18., csütörtök 12:07
    Az LMP valóban többszörösen elvesztette hamvas ártatlanságát. A legdurvább tűzkeresztségüket, hogy kormányon égetik magukat, most nagyon vonzó kilátásnak tartom.
  4. 3 rworse
    rworse
    2017. május 18., csütörtök 10:39
    Heh, ahogy Orbán zsarolható Putyin által, úgy az LMP zsarolható Orbán által.

    Mindig rájuk ég a politikusokra, ha úgymond a nagy cél érdekében ideiglenesen a cél szentesíti az eszközt az elvekkel szemben - lásd még Gyurcsány 2006-os választási győzelmének módszerei, az SZDSZ társulása 1994-ben, Orbán 1998-as lepaktálása Torgyánnal..., satöbbi.
  5. 2 rworse
    rworse
    2017. május 18., csütörtök 10:33
    "Én korábban is azt mondtam, hogy friss politikai erőkre van szükség, mert a régi politikusi gárda hiteltelen. Most a kormányváltásnál többre, a rendszer leváltására van szükség, ez pedig csak hiteles politikusokkal lehetséges."

    Az LMP persze úgy gondolja, hogy például az anno a Fidesztől kölcsönkapott ajánlócédulák (választási csalás, amikor még egy másik "rendszert" kellett leváltani) ügye nem égett rájuk. Tehát, hogy ők hitelesek. Meg ahogy programpártként beszélő pártból elkezdtek érdekeik szerint beszélő pártként viselkedni. Sajnos az LMP sem hiteles.
    Én híve lennék, hogy friss, fiatal, hiteles, tisztakezű politikai erők leváltsák az én korosztályomat, és valahogy sikerüljön valami tabula rasa-t csinálni és elölről újrakezdeni a Negyedik Köztársasággal, de sajnos eddig majdnem mindegyik friss, fiatal politikai erővel azt történt, hogy beleszervültek a pállott, elhiteltelenedett, korrupt politikába. Amelyik esetleg (legalábbis szerintem) nem szervült bele, azok részben éppen emiatt még a többinél is jobban margón vannak.
    Feltehetőleg nem 2018-ra valósul meg az újabb rendszerváltás, a jövő évi választás inkább csak valami további dágványosodást hozhat, újfajta helyezkedésekkel. Persze szerephez juthatnak azok a frissek, akik esetleg 2022-re már meg tudják mutatni, hogy tényleg lehet más a politika - hogy az LMP is ilyenné válhasson, elég nagy zarándoklatot kéne tenniük a damaszkuszi úton.
  6. 1 sachs
    sachs
    2017. május 18., csütörtök 08:46
    Biztonsági kockázat szempontjából: Hány menekült befogadásának kockázata egyenértékű egy Mészárosék által épített atomerőmű biztonsági kockázatával?
    A 1
    B 100 ezer
    C 100 millió

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Ember alatti állapotok
Állatkínzás Magyarországon
Interjúk
Ennio Morricone, Mathieu Kassovitz, Vajda Gergely
Természetjáró melléklet
Teljesítménytúrák, Zemplén
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra