Nagyon úgy tűnik, hogy Orbán Viktor teszteli belföldi közönségét és külföldi partnereit: ki hogyan reagálna arra a korábban elképzelhetetlen lépésre, hogy Magyarország kivonja magát az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) fennhatósága alól. Mára ugyanis egyértelművé vált, hogy tudatosan tartják napirenden a kérdést.
| Előzmények: az ítélet A strasbourgi bíróság múlt héten kártérítést ítélt meg két, Magyarországon is megfordult bangladesi menedékkérőnek, és a Helsinki Bizottság szerint az ítélet azt is egyértelművé tette, hogy "a kormány állításával szemben a tranzitzónában történő elhelyezés fogva tartás, amellyel személyes szabadságuktól fosztják meg a kérelmezőket. És mivel nincs szabályozva, ezért jogellenes fogva tartásnak minősül." Vagyis "az összes tranzitzónában fogva tartott menedékkérő a strasbourgi bírósághoz fordulhat, és Magyarország jelentős sérelmi díj kifizetésére kényszerül." Ez természetesen alapjaiban rengetné meg a kormány határvédelmi terveit. |
Az semmiképpen nem meglepő, hogy a Fidesz és a kormány azonnal szidni kezdte az ítéletet, amelyet a nemzeti szuverenitás megsértésének tart, továbbá - biztos, ami biztos - nekiállít sorosozni. De a múlt keddi ítélethirdetés után pár nappal belefogtak egy újabb kommunikációs manőverbe: az Emberi Jogok Európai Egyezményéből való kilépés lebegtetésébe.
Hétfőn
Vejkey Imre KDNP-s képviselő kezdte a sort: "Itt az idő, hogy elgondolkodjunk magának az emberi jogi egyezménynek való alávetés felbontásáról vagy legalább arról, hogy az egyezmény bizonyos pontjait felfüggesszük" - mondta a parlamentben.
Kedden
a Fidesz és a Századvég által pénzelt Alapjogokért Központ adott ki közleményt ezzel a címmel: "Megfontolandó az emberi jogi egyezményből történő kilépés".
Szerdán
az első számú pártlappal azt közölte az Igazságügyi Minisztérium, hogy "Magyarország nem szándékozik az emberi jogok európai egyezményét felmondani", és "érdekelt a strasbourgi bíróság hatékony működésében, de elvárja, hogy az a tevékenysége során tiszteletben tartsa azokat a sajátos körülményeket, amelyek meghatározzák egyes országok döntéseit."
Csütörtökön
Lázár János már nem fogalmazott ilyen kategorikusan, csupán azt mondta, eddig nem merült fel a kormányülésen, hogy Magyarország kilépjen az európai emberi jogi egyezményből. A bíróság döntését "elfogadhatatlan és végrehajthatatlannak" nevezte, és közölte, hogy fellebeznek ellene.
Pénteken
a helyzet tovább fokozódott.
Kovács Zoltán kormányszóvivőtől azt kérdezték az ATV-ben, hogy felmerülhet-e a kilépésünk, mire közölte: az Igazságügyi Minisztériumnak "meg kell vizsgálnia, milyen kötelezettségeink vannak". Arról nem tudott biztosat mondani, hogy ez a vizsgálat elkezdődött-e, de leszögezte, hogy itt nem szabad megállni: "az összes nemzetközi szervezetben való tagságunkat meg kell vizsgálni".
Kósa Lajos fideszes frakcióvezető a Kossuth Rádióban még egyértelműbb volt. Kissé zavaros nyilatkozatából az derült ki, hogy ha a magyar menekültpolitikát továbbra is támadják Strasbourgban, és ha az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a kormánynak nem tetsző ítéleteket hoz, akkor ki kell lépnünk. "Ha ez lesz a biznisz - ami egy aljas dolog egyébként a Helsinki Bizottság részéről, Magyarország rovására nyerészkedni úgy, hogy maguk elé pajzsként tolják a gazdasági migránsokat -, akkor meg kell szüntetni az Emberi Jogok Európai Bírósága fennhatóságát Magyarországon."
| ||
Ugyancsak csütörtökön történt, hogy Trócsányi László igazságügy-miniszter ütemes léptekkel fogott menekülésbe, amikor a HírTV rákérdezett, hogy akkor most kilépünk-e vagy sem. A miniszter 2014-ben még annyira független és kompetens szakmai szervezetnek tartotta az EJEB-et, hogy a fennhatósága bővítésért szólalt fel: "Szerencsésnek tartanám, ha az Európai Unió – az uniós szerződéseknek megfelelően – mihamarább csatlakozna az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, annak érdekében, hogy az uniót érintő esetleges jogállamisági vitákat független szervezet bírálja el."
A menekültválság közben azonban, úgy tűnik, megváltozott Trócsányi véleménye, és idén januárban már A strasbourgi bíróság a bírálatok középpontjában címmel írt cikket egy belga lapba. A migráció esetében a bíróság ítélkezési gyakorlata "úgy tűnik, nem tükrözi a valóságot, amellyel az egyes államok szembesülnek" - fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy az EJEB-nek figyelembe kellene vennie a helyi hagyományokat és kultúrát. De akkor még hozzátette, hogy "visszalépés lenne, ha nem ismernénk el a bíróság minimumkövetelményeit az emberi jogokra vonatkozóan".
De mi ez az egyezmény?
"Az Európa Tanács korszakalkotó jelentőségű vívmánya az Emberi Jogok Európai Egyezménye, egy páratlan horderejű nemzetközi szerződés, amely 1950. évi elfogadása után 1953-ban lépett hatályba. Az egyezmény kötelezi az államokat, hogy biztosítsák a benne meghatározott jogokat és szabadságokat a joghatóságuk alatt élő minden egyén számára. Ezen túlmenően az egyezmény olyan nemzetközi ellenőrzési rendszert hozott létre, melynek értelmében az államok és a magánszemélyek, nemzetiségre való tekintet nélkül, az egyezmény alapján Strasbourgban működő jogi intézményhez folyamodhatnak, ha úgy vélik, hogy az egyezményben garantált jogokat valamely részes állam megsértette. Az egyezmény többek között a következőket foglalja magába: az élethez való jog, a kínzás és az embertelen bánásmód elleni védelem joga, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog, a tisztességes tárgyaláshoz való jog, a magán- és családi élet, valamint a levelezés tiszteletben tartásához való jog, a véleménynyilvánítás szabadsága (ideértve a sajtószabadságot), a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, valamint a békés gyülekezés és egyesülés joga" - írja az Európa Tanács honlapja.
Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója a HírTV-nek úgy fogalmazott, hogy az emberi jogi egyezmény a náci és kommunista diktatúrákra adott válaszként született meg, és ha egy ország azt felfüggeszti, akkor azzal azt üzeni, hogy oda szeretne visszatérni. Hozzátette: "Nincs olyan tagja az EU-nak, aki ne lenne részese az EJEE-nek. Nem is tartom elképzelhetőnek, hogy legyen az EU-nak olyan tagja, aki nem részese ennek az egyezménynek".
| Mindenki másképp csinálja A terrortámadások után Franciaország, a tavaly nyári puccs után pedig Törökország függesztette fel - hangsúlyozottan ideiglenesen - az egyezmény, illetve egyes részei hatályát. A két eset közti különbség jól mutatja, mennyire más az akusztikája, ha egy szilárd demokrácia akarja kivonni magát az EJEE alól, mint ha egy amúgy is az autokrácia felé haladó hatalom kezdeményezi ezt. Nagy-Britanniában a Brexit-kampány része lett az EJEE-ből való távozás követelése, de a kormány most jóval finomabb álláspontot képvisel: csak a Brexit után akarnak lépéseket tenni, és csak korlátozni akarják az EJEB hatáskörét, nem megszüntetni azt. Ehhez a vitához kapcsolódik az alábbi videó, amelyben a Brian élete híres rómaizós jelenete átiratának segítségével magyarázzák el Patrick Stewartnak, mit adott nekünk az Emberi Jogok Európai Egyezménye. |
