A Magyar Hírlap is kap kerületi közpénzeket

  • Vári György
  • 2012. július 12.

Belpol

Tavaly nyáron néhány kerület hirtelen növelte a megrendelt Magyar Hírlapok számát, és ez, ha nem is sokkal, de 10-15 millióval megdobta a jobbszélre pozicionálható lap bevételét.

Két kerület kivételével az összes budapesti önkormányzat válaszolt azon kérdésünkre, hogy hány példányban fizetnek elő a Magyar Hírlapra. Az egyik titkolózó kerület a Papcsák Ferenc vezette Zugló (a másik pedig a XIX.), de róla tavaly ilyenkor a Népszabadság megírta, hogy „csaknem 11 millió forintnyi közpénzt áldoz a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap előfizetésére”.  A lap 150 példányra becsülte a megrendelt Magyar Hírlapok mennyiségét. Az alábbiakban azokat a kerületeket vesszük sorra, amelyeknél 10 fölé emelkedett a példányszám. A többi kerületben vagy maradtak az addig rendelt egy-két lapnál, vagy csak néhány darabbal kértek többet. Ezekben a kerületekben az is jellemző, hogy körülbelül ugyanolyan arányban igénylik a bal-, mint a jobboldali napilapokat.

A XV. kerület 2011 júniusában az év elején előfizetett 2 példány mellé további 75 darabot igényelt, majd 2012-ben a 77-es példányszámot – tájékoztatásuk szerint „a gazdaságos és költséghatékony működés jegyében” – 50-re csökkentette (2011-ig egyáltalán nem volt a kerületnek Magyar Hírlap-előfizetése). De még ebből a félszáz példányból is jut a polgármesteri hivatal irodáinak és osztályainak, továbbá részesül belőle kerületi egészségügyi intézmény, iskola, óvoda és közösségi ház. László Tamás polgármester lapunknak küldött válaszában arról is biztosít bennünket, hogy a kerületi múzeumok, könyvtárak és sportközpontok sem maradnak ki. Persze, a kerület bőkezűségének is vannak határai: a Népszabadságból tavaly és idén is kettő példányt rendelt, Népszavából egyet sem kértek se tavaly, se idén.Kérdésünkre, hogy mi indokolja mindezt, László Tamás mindössze annyit felelt: „Az igények.”

Az önkormányzati intézmények Magyar Hírlap iránti igénye nemcsak a XV. kerületben lángolt fel épp a tavalyi év közepén, hanem a Belváros-Lipótvárosban, Újbudán, Józsefvárosban és – mint ismeretes – Zuglóban is. Ferencvárosban is nőtt szeptembertől a megrendelt lapok példányszáma, Erzsébetvárosban pedig idén januártól emelkedett öt-hatszorosára az igénylés. A VII. kerületben tavaly még csak 2 példányt rendeltek, az idén pedig először 10-et, majd márciustól 12-t.

 

Cikkeink (és az érintettek reakciói) a magánlapok-közpénzek témában:

100 milliónál is több közpénz a Heti Válasznak és a Demokratának

Mennyiért hallgat el a Heti Válasz?

Reagált a Heti Válasz főszerkesztője

Válasz Borókai Gábornak

Még nekik áll följebb! (Reagált a második kerület is)

Az újbudai önkormányzat 5-ről 50-re emelte tavaly júliusban az általuk rendelt Magyar Hírlapok példányszámát, és idén sem adta alább, miközben Népszabadságból tavaly 5, idén már csak 2 példányra fizetett elő, Népszavára pedig egyáltalán nem. Lipótváros, amely addig minden újságból egyetlen példányt rendelt, tavaly júliustól szintén napi 50 Magyar Hírlapra tartott igényt, hogy aztán idén ez nullára zuhanjon.

Ferencváros 1-ről csak 27-re, Józsefváros pedig a 2010-es napi egy Magyar Hírlap után mindössze 25-re emelte a példányszámot, ezt azonban 2012-ben is tartották. Józsefvárosban így is jutott két példány az időskluboknak, az iskoláknak és óvodáknak viszont be kellett érniük eggyel. Jelentéktelenebb példányszám-emelkedés más kerületben is előfordult. Amennyiben a Népszabadság becslései helyesek, úgy a „csúcsidőben” 350 és 400 között lehetett a hét kerületi önkormányzat által felvásárolt Magyar Hírlap-mennyiség.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.