A Momentum megjelenése felpezsdítette azt a posványt, ami itt volt

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. márc. 18., 19:23
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A MoMo elnökségi tagja egy délutáni beszélgetésen azt is elmondta, hogy mit értenek pozitív nemzetkép alatt.

A Momentum immár pártként működik, és változatlanul a magyar politika izgalmas jelenségének számít. Ezt mutatja, hogy nem csupán a Fidesz, hanem Szigetvári Viktor vagy Schiffer András (utóbbi a legfrissebb Figyelőnek adott interjújában teszi ezt) is nekik megy. Nem meglepő hát, hogy az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (Ekint) szombat délutáni beszélgetésén is azt próbálták többen megfejteni, mi lehet a Momentum sikerének a titka.

Hajnal Miklós, a párt elnökségi tagja rögtön azzal indított, hogy nincs itt nagy titok, a Momentum egyszerűen megpróbálja újraértelmezni a politizálás bevett formáit. Országjárásuk például nem arról szól, hogy elmennek vidékre, s ott megmondják, ők mit gondolnak a világról, hanem a helyiek segítségével feltérképezik a problémákat. Március 15-én pedig nem egy szokványos demonstrációt szerveztek, inkább a Városligetben tartottak pikniket, amely éppen azért volt újszerű, mert nem volt benne semmi különleges; az érdeklődők, ha akartak, kokárdát készítettek vagy társasoztak, vagy a Momentum jövőjéről beszélgettek.

Ceglédi Zoltán, Vágó Gábor és Hajnal Miklós

Ceglédi Zoltán, Vágó Gábor és Hajnal Miklós

Fotó: narancs.hu

 

Vágó Gábor, aki egykor az LMP alapítója volt, majd otthagyta a pártot és a parlamentet, úgy látta, a Momentum azért tudott elemi erővel berobbanni a közéletbe, mert a magyar társadalom ellenzéki része éhes a sikerre.

„Mindegy volt, hogy ki, csak basszon már oda a kormánynak”

– mondta. Ezt a sikervágyat elégítette ki a népszavazási kezdeményezés, amelynek eredményeként 266 151 aláírást sikerült összegyűjteni a Momentumnak. Vágó szerint a MoMo megjelenése felpezsdítette azt a posványt, ami az ellenzéki oldalon volt, hiszen a kisebb pártok is elkezdtek mozgolódni, mert látták, konkurensük akadt. „A Momentum elérte azt, hogy elkezdődött valami politikaszerű itthon” – magyarázta az LMP-alapító.

A MoMo alapítói javarészt fiatalok, olyanok, akik eddig egyáltalán nem politizáltak, már életkoruknál fogva sem. Ceglédi Zoltán politológus szerint ez kölcsönzött is a pártnak egyfajta „hitelességi előnyt”, hiszen nem lehetett rajtuk számon kérni például azt, hogy hol voltak 2006-ban, mivel valószínűleg „akkor éppen Hunyadi Jánosról tanultak az iskolában”. Bár a kormánypárti média azért megpróbálta, a Momentum tagjait nem lehetett azzal vádolni, hogy a korábbi politikai elit tagjai lettek volna. Ceglédi azt is előnynek tartja, hogy ők nem úgy léptek fel, ahogy korábban több mozgalom is, amely azt kommunikálta, hogy mozgalomként, kívülről akarnak politikai változást elérni.

Ceglédi Zoltán, Vágó Gábor és Hajnal Miklós

Ceglédi Zoltán, Vágó Gábor és Hajnal Miklós

Fotó: narancs.hu

A MoMo-nak kezdettől deklarált célja volt, hogy párttá alakuljon,

mivel úgy látták, civil mozgalomként nem lehet valódi változást elérni. A sok-sok dicséret mellett kritikából is kijutott a Momentumnak a beszélgetésen. Vágó Gábor maga is gyűjtötte az aláírásokat, azt mondja, Szanyi Tibornál is több szignót szedett össze, de úgy érzi, a párt által hirdetett ideológiamentes politizálás súlyos kérdéseket vet föl, és úgy tűnhet, nincs másról szó, csak a hatalomért való küzdelemről. Ceglédi Zoltán pedig a „történetet” hiányolja, amivel sikerül megszólítani az embereket. „A magyar ellenzék válsága abból fakad, hogy nincs egy elmondható története” – mondta a politológus, aki szerint a Momentum nem mondhatja azt, hogy várunk mindenkit, mert ez később szét fogja feszíteni a pártot. Vágó Gábor is hasonlóan látta: ő az LMP-t hozta fel példaként, ahol szerinte a „jöjjön mindenki” alapállása kudarchoz vezetett.

Majd Hajnal Miklóson volt a sor, hogy reagáljon a fölvetett kérdésekre. A Momentum elnökségi tagja azt mondta, természetesen céljuk, hogy legyen egy történetük, de ezt nem szeretnék sürgetni, a különböző szakpolitikai elképzeléseiket viszont folyamatosan hozzák nyilvánosságra. Annyi biztos, hogy amikor elindultak, három alapelvben állapodtak meg. Ez a teljesítményelvűség (a piacgazdaság melletti kiállás), a szolidaritás (a szegények segítése) és a pozitív nemzetkép. Utóbbit már a Momentum feltűnése óta többen bírálták, Hajnal most erről úgy fogalmazott, hogy szeretnék elfogadni mások büszkeségét, és szeretnének felülemelkedni azon, hogy a jobboldal megpróbálta kisajátítani a pozitív nemzetképet. Követendő példaként Barack Obama azon beszédét hozta, amelyben az elnök Trump győzelme után arról beszélt, hogy az eredménytől függetlenül mindannyian egy nemzethez tartoznak, történjék bármi is.

szerző
Gera Márton
publikálva
2017. márc. 18., 19:23
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 27 Kovacs
    Kovacs
    2017. március 20., hétfő 14:41
    Igen rworse, mert a Momentum már halkan "cigányozni" is tud. (Egyetértés Z. Kárpát Dávid jobbikossal a magyarság és cigányság lakhatási szegénysége között) Most márcsak egy olyan párt kerestetik, aki nem "cigányoz(ik)" és nem üldöz menekülteket.
  2. 26 rworse
    rworse
    2017. március 19., 21:56
    Valóban felpezsdítette.
  3. 25 Rumata
    Rumata
    2017. március 19., 19:22
    Kovacs 23

    Abszolúte nem érzek nosztalgiát a Kádár-rendszer iránt.

    Sőt, határozottan állítom, hogy a Kádár-rendszer eredményeinek nagy többsége nem Kádár akaratából, hanem inkább a kádári pártvezetés akarata ellenében született.

    Mondhatjuk úgy is, hogy a Rákosi-korszakban kinevelt új értelmiség a Kádár-korszakban a társadalom minden területén fokozatos hatalomátvételt hajtott végre.

    Ennek egyik eredménye az volt, hogy a 60-as évektől kezdve az oktatás és a kultúra irányítása egy szakmailag felkészült minisztériumi szakapparátus irányítása alá került.

    Tehát a 70-es és 80-as éveket a Kádár-rendszer iránt érzett bármiféle nosztalgia nélkül lehet a magyar oktatás- és kultúrpolitika aranykorának nevezni.

    Kár, hogy a rendszerváltás után a magyar jobboldal elsőszámú célja az oktatás és a kultúra intézményrendszerének a szétverése lett, és ebben a rombolásban a magyar baloldal egyáltalán nem akadályozta őket.
  4. 24 Kovacs
    Kovacs
    2017. március 19., 18:13
    Yoyo 28: Bejegyzésem visszavonva. A 19-es.
  5. 23 Kovacs
    Kovacs
    2017. március 19., 18:10
    Rumata 21: A brezsnyevi védőszárnyas apológiád hol marad? Gondolom még kibővíted. A teljesség kedvéért. Egyébként nem tudom, hogy mi bajod, mert kádári nosztalgikus párt is van. Mert ez a többezer pártok országa. Is.
  6. 22 Világos
    Világos
    2017. március 19., 17:39
    Mégvilágosabb: A momentum szidja azokat a pártokat akik segitettek sikerre vinni őket.
    Nem szép dolog ebből, hogy lesz kormányváltás?
    Valaki mellé mégis odaálltak, találják ki.
  7. 21 Rumata
    Rumata
    2017. március 19., 16:15
    A baloldal gyenge "nemzeti" szereplésével kapcsolatban az a legdühítőbb, hogy egy nyertes helyzetből sikerült nekik leküzdeniük magukat.

    A Kádár-rendszer ugyanis a magyar nyelvű kultúra, tudomány és művészet aranykora volt.

    Tehát a politikai ellenzékkel szemben elkövetett bűntettektől és a gazdaságpolitikában elkövetett melléfogásoktól eltekintve a Kádár-rendszer kiváló nemzetpolitikát folytatott.

    A külföldre szakadt magyarokkal kapcsolatos kádári "nemzetpolitika" eredményességét jól érzékelteti, hogy a rendszerváltás előtt a Vajdaságban még a szerbek is a magyar nyelvű iskolákba járatták a gyerekeiket, mert a magyar tankönyvek és a magyar nyelvű oktatás sokkal színvonalasabb volt, mint a szerb.

    A rendszerváltás után azonban a baloldal kapitalistább akart lenni a kapitalistánál, és nemcsak az alapvető baloldal elveket, hanem még az elemi gazdaságpolitikai megfontolásokat is sutba vágta.

    A baloldal nemcsak az Antall által bevezetett nemzetrontó intézkedéseket hagyta érintetlenül, hanem még rá is licitált azokra.

    A társadalmi szolidaritás elvére épülő állami nyugdíjrendszerről a piaci alapú magánpénztári rendszerre való átállással nemcsak a társadalmi szolidaritás elvét tagadta meg, hanem még az elemi közgazdasági összefüggéseket (a kieső állami járulékbevétel miatt elkerülhetetlen költségvetési eladósodást) sem volt hajlandó tudomásul venni.

    Az alanyi jogon járó eü-alapellátás megszüntetésével és a jövedelem nélküli polgárok által fizetendő minimális eü-járulékának bevezetésével sem csak a társadalmi szolidaritás elvét tagadta meg, hanem még az arányos közteherviselés elvét is, mivel a gazdagok tőkejövedelmei (pl. osztalék) után továbbra sem szedett jövedelemarányos eü-járulékot.

    - - -

    Röviden: mivel a baloldal a rendszerváltás után "piacpártinak" vélt ostobaságból fokozatosan feladta az összes olyan baloldali értéket, amivel a kiskeresetű tömegek körében szavazókat szerezhetett volna, nem lehet csodálkozni azon, hogy egy idő után már a baloldalnak is csak a hiteltelen, üres, populista lózungok maradtak.

    Így mostanra már a magyar baloldal minden olyan klasszikus baloldali értékről lemondott, ami a baloldal fejlettebb nemzettudatát, igazabb hazafiságát bizonyíthatná a jobboldallal szemben.

    Tehát miközben Petőfi óta tudjuk, hogy az igazi hazafi csak baloldali liberális lehet, a magukat baloldalinak vagy liberálisnak nevező magyar pártokra ez már csak nagyon kevés kérdésben, és csak korlátozott mértékben állítható.

    Viszont még mindig összehasonlíthatatlanul közelebb állnak a valódi hazafisághoz, mint a nemzetrontó, rabló horthysta magyar jobboldal.
  8. 20 yoyo
    yoyo
    2017. március 19., 15:37
    Kovacs, csakazértis válaszolok :) a probléma, hogy a magyarságos-nemzetes dolgok minálunk a horthy korszakbeli árvalányhajas, trianonos, elmehúnyt nacionalizmussal azonosak, és ezt a ballib tulajdonképpen láttamozta, illetve engedte, hagy menjen.
  9. 19 Kovacs
    Kovacs
    2017. március 19., 14:41
    Yoyo!7: "Nagyon helyes, ha egy új társadalmi mozgalom jelentőséget tulajdonít a problémának és kezdeményező próbál lenni." Mármint milyen problémának? A magyarságnak és nemzetnek? És képének? Ez egy vicc? Tőled? Már te is zavarosban horgászol? Ne válaszolj, mert elájulok és ma még szükségem van magamra.
  10. 18 Kovacs
    Kovacs
    2017. március 19., 14:29
    Rumata 16: Világossal kapcsolatban igazad van.
    A ketts/többes állampolgárságról nem vitatkozom, mert érintett vagyok.(ahány ország, annyi nyelv és útlevél...szavazati joggal, amivel élek, vagy nem) Én egy új, nemzetek közötti és feletti lehetőséget látok benne, hasonlóan, mint a németországi zöldek. A nacionalista szarkeverés az útlevelekkel magyarországi vonal.
    Az (egy)nemzetállamosdi (nemzetképekkel) legyen az bal vagy jobb, csak indulatok felkorbácsolására jó, ami tudjuk, hogy hova vezetett és vezet.
    A Momentumot lerohanni felesleges, de időben kritikát megfogalmazni, egyenesen szükséges, ha szavazni akarunk rájuk. Én előtte akarok "okoskodni", mint utólag hülyének lenni már megint. (Több útlevéltől függetlenül. )

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Ember alatti állapotok
Állatkínzás Magyarországon
Interjúk
Ennio Morricone, Mathieu Kassovitz, Vajda Gergely
Természetjáró melléklet
Teljesítménytúrák, Zemplén
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra