A New York Times a „Kertész-ügyről”

Belpol

Cenzúrázták Kertész Imrét, vagy sem? Megszólal a The New York Times főszerkesztő-helyettese.

Tudjuk, mit mondott Kertész Imre (azt akarták hallani, Magyarországon diktatúra van), és mit mondott a vele interjút készítő New York Times-os újságíró (diktatúráról szó sem esett). De mit mond a The New York Times, mely Kertész szerint nem hozta le a vele készült interjút, tehát cenzúrát alkalmazott?

false

 

Fotó: MTI

A Narancsnak Joe Kahn Pulitzer-díjas újságíró, a The New York Times egyik főszerkesztő-helyettese, a lap nemzetközi anyagainak felelőse nyilatkozott. Íme:

„Correspondents interview more people and consult more sources in the course of their reporting than they cite or quote in the resulting article, which is a distillation not a transcript. The process of deciding what to include in the final article is in no way comparable to censorship. It is the process of journalism.”

„A riporterek a tudósításaik során több személyt interjúvolnak meg, és több forrással konzultálnak, mint amennyit idézet vagy hivatkozás formájában a megszülető cikkben szerepeltetnek. A cikk a lényeg összefoglalása, és nem szó szerinti leirat. Annak eldöntése, hogy mi szerepeljen a végső cikkben, semmilyen esetben sem hasonlítható a cenzúrához. Ez az újságírás folyamata.”

Ha többet szeretne tudni arról, hogyan zajlik a New York Timeson belüli élet, ide kattintva elolvashatja a lap másik főszerkesztő-helyettesével, Susan Chirával készített nagyinterjúnkat.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.