Így asszisztált a kopaszbotrányhoz a választási bizottság

A rektor, a vadász meg a többiek

Belpol

A boltzáras népszavazás körüli botrányok a Nemzeti Választási Bizottság ténykedésére is felhívták a figyelmet. A választások tisztasága felett őrködő testületbe a Fidesz–KDNP 2022-ig bebetonozta a saját embereit.

„Megnéztük a választási iroda előterében készült videofelvételt a kopaszokról, majd több tagtársam kerek perec kijelentette, hogy nem látott akadályoztatást. Egészen döbbenetes volt ezt közvetlen közelről átélni” – mondja Litresits András ügyvéd, az MSZP delegáltja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) február 29-i üléséről. A legfőbb választási szerv ekkor döntötte el, hogy Erdősi Lászlóné (a korábban fideszes, jelenleg független herceghalmi polgármester felesége) népszavazási kérdését hitelesíti, míg az MSZP-s Nyakó Istvánét elutasítja. Aznap mondta ki az NVB azt is, hogy bár a Nemzeti Választási Iroda (NVI) épületénél február 23-án összegyűlt, a Fidesz pártigazgatójának munkatársaihoz és futballklubjához feltűnően közel álló „erős testalkatú személyek” megsértették a választási eljárás alapelveit, ezt a helyzetet Erdősiné nem használta ki, az NVI pedig helyesen járt el, amikor nem avatkozott közbe.

A Kúria április 6-i határozataiban éppen ellentétes következtetésre jutott: Erdősi Lászlóné kérdését elkaszálta, Nyakóét átengedte. A bíróság szerint a tucatnyi kopasz igenis akadályozta Nyakó Istvánt kérdése benyújtásában, jóllehet a bírák sem látták feladatuknak megvizsgálni, hogy Erdősiné összejátszott-e a megjelent „csoporttal”. A herceghalmi asszony kérdését ugyanakkor azzal az indokkal is elutasították, hogy azt nem személyesen ő, hanem kísérője (Kubatov Gábor titkárának gimnáziumi osztálytársa) érkeztette az NVI azóta elhíresült blokkoló órájánál.

Az NVB igyekszik menteni a menthetőt, a tagok március 31-én nagy egyetértésben tettek testületi feljelentést választás rendje elleni bűncselekmény gyanújával. Az ügy a Kúria döntésével és a kormány visszakozásával látszólag rendeződött, az Országgyűlés április 12-én eltörölte a vasárnapi zárva tartásról szóló törvényt, és hamarosan módosíthatnak a botrányért jelentős részben felelős, abszurd népszavazási szabályokon is. Az ellenzéki pártok és a szavazópolgárok választási szervek iránti bizalmát azonban jóval nehezebb lesz helyreállítani.

Betonbiztos pozíciók

„A rendszerváltás után kialakult szokás szerint, ahogy a helyi választási bizottságok tagjai helyi notabilitások lettek, az Országos Választási Bizottságba (OVB) rendszerint széles körben elismert jogtudósokat neveztek ki. A konszenzust az első Orbán-kormány mondta fel, és onnantól a szocialista kormányok alatt is pártosabbá vált a testület. De olyan nyilvánvalóan egypárti, szakmailag alacsony nívójú választási bizottságra, mint a mostani, még nem volt példa” – értékeli a helyzetet egy választási ügyekben is jártas alkotmányjogász forrásunk.

A korábbi OVB öt tagját a kormány illetékes miniszterének – legutoljára a közigazgatási és igazságügyi miniszternek – a javaslatára egyszerű többséggel, négy évre választotta a parlament. Hozzájuk csatlakoztak a frakcióval rendelkező pártok, választási időszakban a listát állító jelölő szervezetek delegáltjai. A második Orbán-kormány 2013-as választási eljárási törvénye a jelölés jogát a köztársasági elnök kezébe adta, és ötről hétre emelte a parlament által választott tagok számát, mandátumukat négyről kilenc évre hosszabbította, megválasztásukat pedig kétharmadhoz kötötte. Ezek a változtatások elvben növelhették volna a testület szakmaiságát és függetlenségét, a kétharmados kormányzás gyakorlatában – sok más intézmény átszabásához hasonlóan – mégis inkább a biztos fideszes többség bebetonozását szolgálták. A korábbi kormányok az egyszerű többségi szavazás ellenére törekedtek valamiféle konszenzuskeresésre az ellenzékkel, és az OVB összetételében is próbálták tükrözni a parlamenti mandátumarányokat. Informális egyeztetések 2013-ban is voltak, azonban a folyamatra rálátó forrásaink szerint egyedül Fábián Adrián, a pécsi jogi kar dékánhelyettese került be az MSZP kérésére az NVB választott tagjai közé. A papíron Áder János köztársasági elnök által benyújtott, valójában a miniszterelnök jóváhagyásával összeállított taglistát végül csak a Fidesz–KDNP szavazta meg, a Jobbik és az LMP nemmel voksolt, az MSZP-s képviselők túlnyomó többsége nem ment be a szavazásra.

Az NVB jelenlegi 12 tagjából (hét választott, öt pártdelegált) így közvetlenül vagy közvetve legalább nyolcat jelölt a Fidesz–KDNP. Választási időszakban elméletileg javulhat a helyzet, mivel a kormánypártok közös jelölő szervezetként elveszítenek egy delegált tagot, de a választási rendszer sajátosságai az ellenzéki pártokat is a közös lista felé tolják, és a többséget egyébként sem nehéz kamupártok delegáltjaival fenntartani.

Megbízható emberek

Pártdelegáltjaik kiválasztásánál biztosra mentek a kormánypártok. A Fidesz a kormány egyik kedvenc ügyvédi irodájának számító Sárhegyi & Társai irodavezető ügyvédjét, Sárhegyi Zoltánt; a KDNP ugyanezen iroda munkatársát, Lovas Andrást delegálta az NVB-be, így a pártszövetségi egyeztetések nem jelenthetnek gondot. Lovas András 2011-ben még a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár kabinetjében dolgozott, Sárhegyi Zoltán neve pedig jelenleg is olvasható a CÖF támogatói között. A Sárhegyi & Társai 2010 óta több százmillió forint értékben szerződött a Nemzetgazdasági és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, de ők képviselték az államot a Sukoró- és a Hubertus-perben, valamint a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladásának ügyében is. Sárhegyiéknél volt ügyvédjelölt Papcsák Ferenc, így nem meglepő, hogy az ő polgármestersége alatt Zugló is igénybe vette az iroda jogi szolgáltatásait, havi 900 ezer forintért. A HVG portréja szerint a Sárhegyi & Társai másik vezető ügyvédje, Bártfai Beatrix (Sárhegyi Zoltán felesége) bizalmi kapcsolatban áll Győri Tiborral, a Miniszterelnökség volt államtitkárával. Bártfai közreműködött Győri Habony Árpáddal közös médiacégének alapításában, de Andy Vajna cégét is ő képviselte a TV2 megszerzéséhez szükséges Eximbank-hitel felvételekor.

Sárhegyiék az NVB legalább két választott tagjával is szoros szakmai kapcsolatban állnak. Sasvári Róbert NVB-tag egyike volt annak a 19 ügyvédnek, akik Bártfai, Sárhegyi és Lovas András vezetésével 2014-ben beperelték a Budapesti Ügyvédi Kamarát a kamarai elnökség szerintük szabálytalan megválasztása miatt. Sasvári a honlapra feltöltött képgalériák tanúsága szerint rendszeresen részt vett az Ügyvédi Összefogásnak nevezett csoport rendezvényein is. Sasvári Róbertet egyébként már az OVB-be is beválasztotta a parlament, a 2010-es országgyűlési választáskor azonban még a Fidesz–KDNP delegáltjaként vett részt a testület munkájában. A vadászat és a vadászati jog köti össze Sárhegyi Zoltánt (aki maga is szenvedélyes vadász, az Egererdő Zrt. felügyelő-bizottsági elnöke) Boda Pál kaposvári NVB-taggal. Boda 1994-től az NVB-be választásáig a Somogy megyei választási bizottság alelnöke volt, emellett 2000-től máig az Országos Magyar Vadászkamara somogyi elnöke. Sárhegyivel legutóbb 2015 novemberében vettek részt egy vadászati jogi konferencián.

Az NVB első ülésén, 2013. szeptember 30-án a tagjai közül Patyi Andrást választotta elnöknek. Forrásaink szerint Patyi – Fábián Adrián mellett – jogelméleti szempontból a legfelkészültebb tagja a zömmel „másodligás ügyvédekből” álló bizottságnak, ám jogászi körökben egyértelműen kormánykádernek tartják. Sőt a közvetlenül a kormány alá rendelt Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként, az Államreform Bizottság vezetőjeként Patyival szemben több jogász forrásunk szerint a formális összeférhetetlenség is felvethető lenne, mivel a választási eljárási törvény szerint az NVB választott tagja központi államigazgatási vagy más közigazgatási szervvel „kormányzati szolgálati jogviszonyban, vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban” nem állhat. Patyi elnökhelyettesnek Bozsóki Évát kérte fel, aki szintén választott tagja volt már az OVB-nek is, korábban azonban a Fidesz delegálta a Pest megyei választási bizottságba, a 2010-es országgyűlési választások idején a párt jogi koordinátoraként dolgozott. Tóta Áronné NVB-tag 2006 és 2010 között a fideszes törökszentmiklósi polgármester tanácsadójaként tevékenykedett, férje jelenleg is önkormányzati képviselő Szolnokon. 2015 szeptemberében Csenterics Ferenc halálával póttagként lett a bizottság tagja Rádi Péter ügyvéd, akit 2010-ben a 9. kerületi képviselőtestület delegált a helyi választási bizottságba.

A felsoroltakon túl további három, pártok által delegált tagja van az NVB-nek: az MSZP Litresits Andrást, a Jobbik Borbély Andreát, az LMP Bodolai Lászlót küldte a testületbe. A hét választott tag mandátuma 2022 szeptemberéig csak lemondással, halállal vagy a választójog elvesztésével szűnhet meg. Ez esetben a még rendelkezésre álló két póttag valamelyike ugorhatna be a helyükre. A póttagok közül Bodnár Eszter, az ELTE adjunktusa a választójog elismert szakértőjének számít, Lugossy-Sági Krisztina életrajza szerint a KDNP-s Vejkey Imre nevével fémjelzett Tisztességes Választásért Alapítvány titkáraként dolgozik.

A szavazógép

Bár 2013 óta szinte változatlan összetételben ülésezik, az NVB tagjainak pártkötődéseit a szélesebb közvélemény csak a mostani népszavazási botrány során ismerte meg. Több ellenzéki párt is éppen most követeli Patyi András és a többi, Országgyűlés által megválasztott tag lemondását. Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint például a népszavazás-ügyben nem csupán fontos eljárási alapelveket hagyott figyelmen kívül a bizottság, de a kései feljelentéssel és egyes bizonyítékok „rejtegetésével” a nyomozást is hátráltatta. „Ez borzasztó precedens a 2018-as választásokra nézve” – mondja az Együtt elnöke.

Az általunk megkérdezett szakértők ugyanakkor nem értékelnék túl az NVB szerepét az országgyűlési választásokon. Mráz Attila, a TASZ választójogi szakértője szerint az NVB választási szituációban főleg a kampánnyal összefüggő ügyekben jár el első- vagy másodfokú döntéshozó szervként, illetve iránymutatásokat is kiadhat, amelyekkel orientálja az alacsonyabb szintű bizottságok jogértelmezését. A 2014-es országgyűlési választások során azonban jórészt kialakult a Kúria és az Alkotmánybíróság joggyakorlata az NVB hatáskörébe tartozó, az új választási eljárásban bizonytalanul szabályozott kérdésekben. Ezért elég nehéz elképzelni, hogy ezeken a beavatkozási pontokon az NVB érdemben befolyásolni tudná egy választás eredményét. A szavazatok közül csak a határon túli magyarok levélben le­adott voksait számolják központilag, egyéb­iránt az NVB feladata az egyéni választókerületekből beérkező adatok összesítésére korlátozódik. Persze, a kampányszabályok hibás értelmezésével még a rendkívül szoros felülvizsgálati határidők mellett is tud kellemetlenséget okozni az NVB, az esetleges bírságoknak pedig elrettentő hatásuk lehet. Márpedig furcsa határozatokra lehet néhány példát találni 2014-ből: az NVB például – mint később kiderült, alkotmányellenesen – megtiltotta politikai hirdetések közzétételét a villanyoszlopokon, és jogsértőnek találta a megüresedett veszprémi mandátumért kampányoló Kész Zoltán azon kijelentését, hogy rajta kívül minden jelölt fideszes. Részben az is az NVB bírságainak köszönhető, hogy az ATV beszélgetős műsorai felhagytak a Jobbik politikusainak bojkottjával.

Mindenesetre az országos népszavazási kérdések hitelesítésénél jóval nagyobbnak tűnik az NVB és a kérdések érkeztetését intéző NVI szerepe (Pálffy Ilona NVI-elnököt szintén kilenc évre nevezte ki a köztársasági elnök, a miniszterelnök javaslatára). A szintén a második Orbán-kormány által elfogadott népszavazási törvény értelmében ugyanis azonos tárgykörben az előző kérdés jogerős elbírálásáig újabb népszavazási kezdeményezés nem indítható. Az összes fellebbezési és felülvizsgálati határidőt beszámítva ez az időtartam négy és fél hónapos is lehet, így nagyon nem mindegy, kinek a népszavazási kezdeményezését tekinti elsőnek az NVB és az NVI (ezt az úgynevezett párhuzamossági moratóriumot törölné el a kormány már benyújtott törvénymódosító javaslata). Az MSZP-t a boltzáras népszavazási küzdelem több mint egy éve alatt négyen is megelőzték: Szepessy Zsolt, az Összefogás párt, Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, a Schmuck Andor emberének tartott Wodicska Zoltán, végül a tordasi kisboltos, Simonné Gercsényi Gabriella. Az NVB jogalkalmazói gyakorlata ez idő alatt többször változott, volt, hogy az épülethez való megérkezést, volt, hogy a kérdés leadását tekintették az elsőséget eldöntő kérdésnek, egy júliusi affér után pedig Pálffy Ilona kezdeményezésére a bizottság is ragaszkodott a törvényes alappal nem rendelkező blokkoló óra használatához.

Minden alkalommal a szocialistáknak kedvezőtlen döntés született, a február 29-i ülésen azonban bizakodhatott az MSZP, Patyi András olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amely Nyakó István kérdését hitelesítette volna Erdősinéével szemben. AZ NVB azonban 7:5 arányban, Sárhegyi, Lovas, Sasvári, Boda, Bozsóki, Tóta és Rádi voksaival leszavazta az elnököt. Ez korábban a legritkább esetben fordult elő, minden forrásunk hangsúlyozta, hogy Patyi határozottan vezeti a testületet, és a legtöbbször különösebb vita nélkül átviszi az NVI titkársága által előkészített saját javaslatát. Az EBESZ választási megfigyelőinek 2014-es jelentése is azt hozta fel kritikaként, hogy a döntések többnyire egyhangúlag, az ügy sajátosságainak megvitatása nélkül születnek. Litresits szerint ez a helyzet az NVB új, szintén Patyi által elfogadtatott ügyrendje miatt állt elő. A szabályzat tette alapértelmezetté, hogy az ülésen a tagok nem magáról a megítélendő ügyről, hanem egy titkársági/elnöki határozati javaslatról vitatkoznak. Az ügyrend ráadásul a tagok hozzászólásának maximális hosszát is meghatározza, egy napirendi pontnál 2+1 percben. „Amikor egy milliárdos költségű és nagy politikai jelentőségű népszavazás kiírásáról kell dönteni, a három perc nagyon kevésnek tűnik” – mondja Litresits.

Erdősiné ügyében a szoros ügy­rend azonban a megszokottól eltérő eredményre vezethetett. A hvg.hu forrásaink által is megerősített értesülései szerint legalábbis több NVB-tag arra panaszkodott, hogy amennyiben a február 29-i ülésen megnézik az épület előtt rögzített felvételeket is, más lehetett volna a szavazás eredménye. Többen úgy érezték, hogy Pálffy Ilona és Patyi András nyomást gyakorolt a tagokra annak érdekében, hogy szavazzák le a külső kamera felvételeinek megtekintését. Ezeken a felvételeken látható egyébként, ahogy a kopaszok kiosztják egymás között az álnépszavazási kérdést tartalmazó mappákat, illetve az is, hogy Nyakó István jóval Erdősi Lászlóné előtt érkezik az épülethez, ám az ajtót elálló csoport csak az idős asszonyt engedi előre. (Lásd erről Janisch Attila elemzését a magyarnarancs.hu-n.)

Persze, nem világos, Patyi miért manipulálta volna saját határozati javaslata ellenében a tagokat. Forrásaink szerint valószínűbb, hogy az elnök a testület többségével ellentétben átlátta: a Kúria úgysem engedné át Erdősiné kezdeményezését. Ezen értelmezés szerint az Erdősiné mellett szavazók csak utólagos magyarázkodásként hivatkoznak megvezetésre, mivel „mindenkit megviselt, hogy a sajtó kipécézte az elnököt leszavazó hét embert”.

Az esetet tisztázhatná az ülés szó szerinti felvétele, de ezt azóta törölték. Mint ahogy azt is rejtegetik, hogy a népszavazási törvény milyen módosítását javasolta az NVB a kormánynak. Nyilván a választási eljárás átláthatóságának nagyobb dicsőségére.

Figyelmébe ajánljuk