A költségvetés-módosítás "jóléti csomagja": Kánaán alsó ára

szerző
Virág Tamás
publikálva
2002/26. (06. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A költségvetés-módosítás "jóléti csomagja"

Július elején végszavaz a parlament az idei költségvetés módosításáról, amelynek - a kormány első száznapos programja keretében - része a nettó 160 milliárd forintos "jóléti csomag". Míg az ellenzék a végiggondolatlan túlköltekezés veszélyéről beszél, a koalíciós pártok szerint javaslatukban nincs semmi meglepetés."Hazugság volt a kormány részéről azt állítani, hogy üres az államkassza, hiszen látszik, hogy a mostani 160 milliárd is rendelkezésre áll" - mondta lapunknak Mátrai Márta, az Országgyűlés szociális és családügyi bizottságának fideszes elnöke. Képviselőtársai nevében azt is sérelmezi, hogy a bizottsági tárgyalásig egy napjuk sem volt a javaslat áttekintésére. Így van ezzel a többi illetékes bizottság is, mivel a szociális ellátások egy része júliustól megváltozik.

"A kormány a megalakulását követő két héten belül benyújtotta a javaslatát, ennél gyorsabban nem lehetett, hiszen a költségvetés helyzetét csak az apparátus segítségével tudtuk áttekinteni" - érvelt a Narancsnak Kökény Mihály (MSZP), az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. Szerinte hatékonyan csak a mindenkihez eljutó támogatások képesek csökkenteni a gyermekszegénységet, erre önmagában az adókedvezmény nem elegendő, mert azt csak az adóköteles jövedelemmel rendelkezők tudják igénybe venni. Ezzel nagyon nem ért egyet Harrach Péter exminiszter: számára már az is aggasztó, hogy a kormányprogram csupán egy oldalt szánt a családtámogatásra, "és a költségvetés-módosítás eszmei hátterét sem látni tisztán" - közölte lapunkkal. Harrach úgy véli, a polgári kormány családpolitikája a társadalmat összetartó normákat kívánta erősíteni: ezt szolgálta többek között az adókedvezmények igénybevételének lehetősége, hiszen azoknál hagyja a jövedelmet, akik megtermelték. "A polgári kormány azok mellé állt, akik a legnagyobb terhet vállalják: dolgoznak és gyermeket nevelnek. Nem kívántuk azt a réteget segíteni, amelyik a segélyekre alapozva rendezi be életét" - tette hozzá a volt miniszter.

Az Orbán-kormány utolsó napjaiban született "Harrach-csomag" mindenesetre nem aratott osztatlan sikert a jelenlegi kormánypártok körében. Kósáné Kovács Magda (MSZP), az Országgyűlés szociális és családügyi bizottságának alelnöke úgy látja: "A Harrach-féle javaslat szakmailag nem volt megalapozott, egymásnak ellentmondó elemeket tartalmazott, politikailag nem volt konzisztens. Ráadásul a 13. havi nyugdíj bevezetése, illetve a nyugdíjemelés nélkül is majdnem 300 milliárd forintos költségvetési igénye teljesíthetetlen. A csomag két fő eleme a gyermek(ek) után igénybe vehető adókedvezmény emelése és a kiegészítő családi pótlék megduplázása volt. Utóbbi valójában a munkavállalási hajlandóság csökkenését okozhatta volna, azoknál pedig, akik az adójóváírást alacsony jövedelmük miatt nem érvényesíthetik, a kieső összeget továbbra sem akarták pótolni." Harrach Péter viszont úgy véli, a kiegészítő családi pótlék megduplázásának terve kifejezetten a szegényeket támogatta volna. Kökény szerint Harrach az elmúlt négy év mulasztásait próbálta leplezni a választási kampányban: amit korábban nem fordítottak szociálpolitikára, családtámogatásra, azt "most saját programjukként kérik rajtunk számon".

Nyugdíjak

Júdás-pénznek nevezte egy fideszes képviselő a kormányprogram szerint júliusban a nyugdíjasoknak, illetve a nyugdíjszerű ellátásokban részesülőknek folyósítandó egyszeri 19 000 forintos juttatást. A politikus szerint az is nekik köszönhető, hogy egységesen jár mindenkinek, mert a "szocik később ugyan bedobták a köztudatba, hogy differenciált juttatás lesz, de a sajtótájékoztatónk után a kormány megrettent, és végül mindenkinek odaadja az ígért összeget". Mátrai Márta kifejtette: módosító indítványt nyújtottak be azért, hogy ez a 19 000 forint beépüljön a havi nyugdíjba, de ezt a koalíció elutasította, így a juttatást a jövő évi emelés kiszámításakor nem lehet figyelembe venni. Kökény szerint a bázisba történő beépítést a nyugdíjas-érdekképviseleti szervek sem igényelték, a költségvetés számára pedig ez megoldhatatlan terhet jelentene.

Kósáné a probléma forrását a nyugdíjasokat 1999-ben ért veszteségben látja, ami összességében mára éves szinten elérheti a százezres nagyságrendet is. Ennek sehol sincs meg a fedezete, ezért "javasolja a kormány a nyugdíjasok kárpótlásának más módját, például a 13. havi nyugdíj fokozatos bevezetését" - tette hozzá Kósáné. Harrach számításai szerint nincs semmiféle adósság, ugyanis ők "a négy év alatt a törvényi előírásoknál 76 milliárd forinttal többet fordítottak a nyugdíjak emelésére, emellett mindent beépítettek a bázisba".

A Narancs információi szerint még nem dőlt el, hogy a bevezetni kívánt 13. havi nyugdíj beépül-e a bázisba, vagy a bázist nem növelő "évi egyszeri juttatás" rendszerénél marad a kormány.

Bérek

A módosító javaslat azzal számol, hogy 2002. szeptember 1-jétől adómentes lesz a minimálbér. Harrach szerint a minimálbér kétgyermekes családok esetében a jóváírás miatt gyakorlatilag eddig is adómentes volt, így ők pluszjövedelemhez nem jutnak, és a gyermekek után járó kedvezményt sem tudják érvényesíteni, hiszen azt "megkapják" az adómentességgel. Mátrai Márta pedig elmondta: a Fidesz is tervezte a minimálbér emelését, de az arányos közteherviselés elve miatt annak adómentessé tételét nem tartja elfogadhatónak. Babák Mihály (Fidesz) a költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén úgy emlékezett, hogy korábban így gondolta a pénzügyminiszter is, hiszen a minimálbér ügyében "László Csaba mint közigazgatási államtitkár 1994-ben hosszan győzködött arról, milyen fontos az arányos közteherviselés".

A törvényjavaslat általános indoklása "jelentős, mintegy 50 százalékos" béremelést tervez az oktatásban, a szociális és egészségügyi ellátásban dolgozó közalkalmazottaknak, valamint az egyházi, civil stb. fenntartású intézmények dolgozóinak. Ez az egészségügyben Kökény szerint 175 000 dolgozót érint; közülük 30-40 000-en nem közalkalmazottak, hanem ún. "közfinanszírozott" tevékenységet végzők (például a vállalkozó háziorvos). Kökény elismerte, hogy a bértábla "bal felső" sarkában az 50 százalékos emelés nem garantált, de itt "figyelembe kell venni a minimálbér-emeléseket és ezek adómentessé válását is". A Fidesz a vitában többször kifogásolta, hogy a közalkalmazottak egy részénél eddig használt állandó szorzó megszűnik. Kósáné szerint "azok beépülnek a bértáblába, és most először számolunk a teljes bértömeg, nem csupán a tarifahatárok (besorolásonkénti minimális bértételek) megemelésével. Amíg a tarifahatárok emelése úgy történt, hogy az ehhez szükséges központi forrásokat csak részben biztosították, a személyi bérek emelése kontraszelektívvé vált, hiszen a törvényi minimumot a jobban keresők kárára kellett megadni." A béremelésre szánt kassza "felülről nyitott", azaz a jogos igényeket a jelenlegi forrásokon túl is kielégítik, mégpedig a költségvetés most megemelt általános tartaléka terhére. Jövőre az emelés költségvonzata a szociális intézményeknél a normatív támogatásba, egészségügyieknél pedig a teljesítményfinanszírozásba épül be.

Családok

A családi pótlék szeptemberi 20 százalékos emelése és - hozzájárulandó a tanévkezdés költségeihez - augusztusban plusz egyhavi családi pótlék folyósítása szerepel a javaslatban. Ezzel egyidejűleg megszűnik az iskoláztatási támogatás, amiről Harrach úgy tudja, hogy "egy több megyére kiterjedő vizsgálat szerint a korábban iskolakerülő gyermekek mintegy felét >>beterelteA kormány a televízió üzemben tartási díját is átvállalja. Mátrai Márta szerint ez csupán gesztus, hiszen egyrészt nem lehet tudni, mi lesz az önkormányzati választások után, másrészt úgy gondolja, hogy "a közszolgálati médiumok elsorvasztása, esetleg működő tőke segítségével történő felvásárlása lehet a cél". Máté Dániel, a Pénzügyminisztérium (PM) szóvivője lapunknak kifejtette: eredetileg az üzemben tartási díj októberi megszüntetését tervezték, de a közmédiumok gazdálkodásának átalakításához a kétharmados médiatörvény módosítása szükséges. Mivel ez őszig nem hozható tető alá, a kormány módosítás benyújtására készül, miszerint a költségvetés az év végéig átvállalja az előfizetési díjat.

Az Országimázs Központon megspórolt 4,7 milliárd forintot a kormány a gyermekek közétkeztetésének támogatására kívánja fordítani. Ennek részleteiről a Narancs érdeklődésére sem az összeg kedvezményezett tárcája, a Belügyminisztérium, sem a szakmailag illetékes Oktatási Minisztérium nem tudott információval szolgálni, míg a PM szerint az ő feladatuk a forrás biztosítása, nem a felhasználás rendszerének kidolgozása. Kósáné ugyanakkor megjegyezte: azt tartaná jónak, ha a személyes rászorultság igen költséges vizsgálata helyett egyes csoportokat célozna meg a program, akár úgy is, hogy bevezetése egy-egy évfolyamnál kezdődjön el.

Az Egészségbiztosítási Alap

Az alapot több mint 100 milliárd forinttal növelték meg; és bár nem része az első száz nap programjának, a jólétet befolyásolja a gyógyszerkassza változása. Kökény szerint a költségvetést "erősen alultervezték", a tavalyi tényleges 180 milliárd forintnyi gyógyszer-támogatási előirányzattal szemben "idén csak 153 milliárd lett beállítva". Ezt az összeget kell most csaknem 200 milliárd forintra emelni, és egyelőre így is csak a korábban forgalomban lévő készítmények támogatására van lehetőség. Új gyógyszerek befogadásáról csak akkor lehet szó, ha a gyógyszerkasszán sikerül spórolni. Az Egészségbiztosítási Pénztár jelenleg is tárgyal a gyártókkal: céljuk a Mikola-féle három éves megállapodás helyett egy 2006-ig szóló átfogó egyezség létrehozása. Ezt talán megkönnyíti, hogy Kökény szerint "a nemzetközi gyártók a forint erősödésével jól jártak".

Források

Abban mindenki egyetért, hogy az ország gazdasági állapota jó, abban viszont eltér a kormánypártok és az ellenzék véleménye, hogy e jóléti programot lehet-e finanszírozni. Mátrai Márta szerint amit a kormány most "tulajdonképpen még kampánytámogatásként kifizet, azt vissza is fogja venni. Legkésőbb év végén megszorító intézkedések sorát vezetik be, a kiadások növekedése miatt nagymértékben kell emelni a bevételeket" - mondta.

Az előterjesztésben a kormány a száznapos program révén a lakosság összes jövedelmének közel 2,5 százalékos növekedésével számol, de a prognózis szerint ez a vállalati szektorban nem jelent inflációs nyomást, így tartható lesz az 5,5 százalék körüli infláció, míg a lakosság fogyasztása több mint 6,5 százalékkal nőhet. Az előterjesztés leginkább a különböző adónemek növekedését nevezi meg forrásként (lásd táblázatunkat): például a pénzintézetek társasági adójánál 40 százalékos pluszbevétellel számol.

Virág Tamás

az Adónemek bevételeinek változása

Adónem 2002. évi előirányzat 2002. évi Változás

(Mrd Ft) módosított előirányzat (Mrd Ft) (százalékban)

Társasági adó 313 500 343 000 +9

Pénzintézetek társasági adója 24 300 34 400 +42

Vám- és importbefizetések 97 000 120 000 +24

Játékadó-bevételek 34 787 39 972 +15

Általános forgalmi adó 1 282 500 1 357 000 +6

Fogyasztási és jövedéki adó 563 500 581 900 +3

Személyi jövedelemadó 830 542,2 920 042,2 +11

Forrás: T/214. számú törvényjavaslat

szerző
Virág Tamás
publikálva
2002/26. (06. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra