A Magyar Rádió eljárásai: Jelentések ideje

szerző
Somos András
publikálva
2002/50. (12. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Magyar Rádió (MR) a múlt héten bíróságon igyekezett cáfolni, hogy vezetése politikai okokból távolított el riportereket és műsorkészítőket. A közszolgálati intézmény jogi képviselője úságírókat bemószeroló gyártásvezetői jelentésekkel próbálta alátámasztani, hogy Hollós János hírfőnök jogosan vált meg a bemártott "fegyelmezetlen" riportertől. Hiába: az MR az Élet és Irodalom (ÉS) ellen szerdán immár másodszorra vesztett első fokon. A rádió vezetése egyébként tucatnyi pert indított a média ellen az őt ért kritikák miatt.

A Magyar Rádió (MR) a múlt héten bíróságon igyekezett cáfolni, hogy vezetése politikai okokból távolított el riportereket és műsorkészítőket. A közszolgálati intézmény jogi képviselője úságírókat bemószeroló gyártásvezetői jelentésekkel próbálta alátámasztani, hogy Hollós János hírfőnök jogosan vált meg a bemártott "fegyelmezetlen" riportertől. Hiába: az MR az Élet és Irodalom (ÉS) ellen szerdán immár másodszorra vesztett első fokon. A rádió vezetése egyébként tucatnyi pert indított a média ellen az őt ért kritikák miatt.APesti Központi Kerületi Bíróságon múlt szerdán Vásárhelyi Mária és az ÉS - egykori rádió-krónikás riporterek vallomása alapján - bizonyította: nem alaptalanul állította tavaly november 2-án, hogy az MR vezetése a 23 évesen nívódíjat kapott (lapunkban is publikáló) Kunstár Csabát politikai okokból meszelte el. Az MR azért perelt, mert Vásárhelyi a volt kormány propagandagépezeteként festette le az intézményt; a médiaelemző a Kunstárral történteket annak tulajdonította, hogy a csonka kuratóriumok kapcsán őt is megszólaltatta szakértőként. Az MR ügyvédje tanúként kívánta meghallgattatni Hollós Jánost, Papp Gabriellát és Felszeghy Csabát, ám ők nem jelentek meg, így a rádió képviselője a tárgyaláson nem tudta alátámasztani - bár az utóbbiak (fel)jelentéseivel szerette volna -, hogy Kunstár megbízhatatlan volt. (Lásd keretes írásunkat.)

Hangulati elemek

Az MR ügyvédje a tárgyaláson azt mondta, hogy a jelentések a Krónika aznapi adásszerkesztőjének szólnak. Múlt csütörtökön, az MR kontra MagyarHírlap/Seres László-ügy tárgyalásakor aztán árnyaltabb lett a kép, amikor megpróbáltunk Hollós Jánossal beszélni.

"Jó napot kívánok, Hollós úr, a Magyar Narancs riportere vagyok."

"Bocsánat, ötkor adásom van, vissza kell érnem a rádióba.

"Értem, mikor hívhatom?"

"Bármikor hívhat, legfeljebb nem ér el. Mostanában sűrű a programom."

"Alelnök úr, tud arról, hogy a tegnapi tárgyaláson bizonyítékként hangulatjelentéseket csatolt be a rádió?

"Tudok, de ezek nem hangulatjelentések."

"A gyártásvezetők benyomásai, érzései..."

"Ezek gyártásvezetői feljegyzések... Megkérem, ne interpretálja."

"Milyen jelentések, János?" - kérdezte a meglepetéstől kikerekedett szemmel az alelnökkel a páternoszterbe együtt belépő Perjés Klára, a Kossuth adó főszerkesztője. "Nincs itt semmilyen jelentés, félreérti" - mosolygott rám Perjés Klára, miközben Hollós Jánossal együtt eltűnt a bírósági folyosó horizontjáról.

A földszinten értem utol őket, a lépcsőn. "Hű de gyors volt" - mondták.

"Miért kell ilyen feljegyzést írnia a gyártásvezetőknek, és mindennap értékelniük kell-e?"

"Nem. Az értékelésre van egy szerkesztőségi vitafórum, amibe mindenki beleszólhat, és ez a belső levelezőrendszeren történik, ez a Pro Domo."

"A rádió ügyvédje tegnap azt állította: ezek a bizonyíték-jelentések mindennap készültek."

"Amiket ön említ, a gyártásvezetők feljegyzései. Arról, ki miért nem jön be a munkahelyére. A munkáltatói jogok gyakorlójaként folyosói pletykák alapján nem járhatnék el, ha konfliktus van. Ha valakinek baja van, akkor van nyoma..."

"És ezeket a jelentéseket megmutatják az érintett riporternek?"

"Miért kellene? Ezek nekem szólnak, én kérdezem meg a riportert személyesen, hogyha valami iránt érdeklődöm."

"De ezt fairnek tartja? Ez jogilag és etikailag is kétes."

"Ön ezt nem tudhatja, az önöké egy kis szerkesztőség."

Másnap átküldtem e beszélgetés tartalmát és további kérdéseimet: Miért nem szóban számoltatta be a műsorszervezőt/felelős szerkesztőt? A gyártásvezetők megtagadhatják-e a feljegyzést? Mi a jelentések sorsa, és az alelnök nem tart-e attól, hogy megalapozatlan vezetői döntéseket is hozhat? Hollós János lapzártáig nem jelentkezett; nincs arra sem válasz, mi védi a riportereket, ha mondjuk a gyártásvezetőknek nem szimpatikusak.

A bírósági tanúként maghallgatott volt rádiós - ma televíziós - újságírók nem tudtak a jelentésekről. A Narancs az MR-ből megszerezte a Hollós János készítette munkaköri leírást. Ezt értesülésünk szerint utóda, Szomráky Béla sem változtatta meg. A gyártásvezetők feladata a szakmai teendők mellett "a riporteri beosztás ellenőrzése, a hiányzókról írásbeli feljegyzés készítése".

Egy csak bejön

A bíró a per elhúzására tett kísérletként értékelte, hogy a felperesi tanúk nem jelentek meg a múlt szerdai tárgyaláson. A nem jogerős határozat szerint 150 ezer forintos perköltséget kell fizetnie az MR-nek (az állam a rádió személyi illetékmentességére tekintettel kifizeti a 120 ezer forint illetéket). A Narancsnak az MR szóvivője megerősítette: fellebbeznek. Morvai Katalin egyébként nem árulta el, összesen hány per folyik médiumuk ellen. Amióta Kondor Katalin az elnök, egyetlen jogerősen elvesztett per sem volt - tette hozzá a szóvivő.

Csütörtökön a volt narancsos és exrádiós hírszerkesztő, Seres László 2002. január 14-i, a Magyar Hírlapban megjelent cikke (Magyar Déja Vu Rádió) miatt volt "rádiós" per. (Seres a cikkben a rádióban történteket az 1994-es választások ellőti Csúcs-éra eseményeihez hasonlította.) A tárgyaláson Perjés Klára, a Kossuth adófőszerkesztője a Beszéljük meg! átszervezéséről és Bolgár György távozásáról a bíró kérdésére - hogy ti. a felettesei tudtak-e döntéséről - azt felelte: nagyon örül, hogy csak később tudta meg a vezetés, mert "a Magyar Rádióban a falnak is füle van". (A Magyar Hírlap ellen még két, az ÉS ellen még négy pert indított. Vásárhelyi Máriát például amiatt is perlik, mert a rádióvezetésen kérte számon a hallgatottság csökkenését.)

A Magyar Rádió 15 különböző eljárást indított a média ellen - tudtuk meg bírósági forrásból. A fentieken kívül a Blikk ellen helyreigazítási, a Klub Rádióval szemben két védjegypert indított az MR a krónika név használatáért. Szeptember óta alperes Menyhárt Mészáros László újságíró, míg a Magyar ATV-t a rádió Megyesi Gusztáv publicista munkássága miatt citálta a bíróság elé. A Népszavát Szász István novemberi jegyzetéért hívta perbe a rádió.

Mindeközben egy harminc éve a rádióban dolgozó műsorkészítő, a volt moszkvai és washingtoni tudósító Barát József ellen fegyelmi eljárás indult, mert a rádió hitelességét felemésztő politikai csaták, valamint a műsorfolyam színvonaltalansága miatt cikket írt egy országos napilapban. "A rádió hírnevének árt az örökös sértődött pereskedés" - érvelt pénteki meghallgatásán Barát József. "Talán még az is hallatszik, hogy az intézményből elpárolgott a korábban magától értetődő szakmai szolidaritás, megjelent viszont az egzisztenciális félelem." Megbízható vezető felügyeli a Gondolat-jelet és a 16 órát. "Kár volna illúziót táplálni, a közrádió jelenlegi vezetése valójában még most is az úgynevezett polgári pártok küldötteiből álló csonka kuratórium csonka megrendeléseit teljesíti, amíg csak működik a szavazógép" - olvasható Népszabadság-beli írásában.

Barátságtalan lépések

Szemtanúk szerint a rádiós "Barát-bizottságot" Szomráky Béla vezette. Jelen volt az 1994-es kirúgások jogi hátterét megteremtő Balogh Gábor ügyvéd, Liptai Katalin az irodalmi osztályról, aki az etikai bizottság tagja, a Hollós János jó barátjának mondott Indri Gyula és más rádiósok (Győrffy Miklós, Szénási Sándor, Rangos Katalin, Szilágyi János, Sipos Júlia) is. A sajtószakszervezet részéről Wisinger István (MÚOSZ), Kósa Csaba (MUK), Lepies György (Sajtószakszervezet) jelent meg.

A Baráthoz intézett kérdésekből kitűnt: az MR vezetése szerint Barát kiteregette a szennyest, mert belsősként szerzett értesüléseit kivitte a házból; etikátlanul kritizálta munkatársait, akiknek nem volt módjuk védekezni. Írásával így megsértette a rádió jó hírnevét, szakmai presztízsét. Barát József az "érted aggódom, nem ellened" jegyében a vélemény- és információszabadsággal érvelt. Az ügyről hétfő este, lapzártakor megkérdezett Morvai Katalin azt mondta: nem tájékoztatták a meghallgatásról, hivatalos álláspont tehát nincs. Hogy indul-e hivatalos eljárás, arról Perjés Klára, illetve Szomráky Béla dönt. A vezetés álláspontjának adjunk később helyet lapunkban - kérte. Barát József egyébként szakszervezeti és üzemitanács-tag; ellene csak úgynevezett mentesítés esetén lehetne fegyelmi eljárást indítani.

Somos András

magyar rádió, XXI. század

Felszeghy Csaba gyártásvezető napi jelentése, 2001. március 13.:

"Kunstár Csaba nem jelent meg reggel 8.20-kor a stábértekezleten, holott be volt osztva mára, így 8.40-kor felhívtam mobilon, hogy hol van éppen? Csaba közölte, hogy a Kőbánya-Kispesten halad éppen át a vonat amivel jön és majd mindjárt beér, de hozzátette, hogy hétfőn ő mindig így szokott jönni. Megkérdeztem, hogy miért nem hívott vissza péntek óta, mikor megkértem, hogy SOS hívjon? Csaba azt válaszolta, hogy mert nem volt ideje rá. (...) Megkérdeztem, hogy miért nem csinálta meg a márc. 10-re kért Vállalkozók napi anyagot, mire közölte, hogy azért, mert én őt nem hívtam fel amiatt. Kérdeztem, hogy miért nem volt neki elég az, hogy kb. három hete betettem a fachjába a kérést, mindent ráírtam, azóta pedig napi munkák miatt csak tízszer kértem meg, hogy nézze meg a fachját. Erre nem válaszolt. Kértem, hogy a mai (hétfői) munkája miatt ahogy bejön, keressen meg, mert elmondanám. Csabának 10-re kellett volna eseményre mennie, de nem jött hozzám a munka miatt. 10.20-kor értesítettem a szerkesztőt Zentai Pétert. (...) Este Juhász Zsolttól tudtam meg, hogy Csaba megkérte Zsoltot, hogy csinálja meg helyette a jövő hét keddre szóló asszisztenciáját, erre azt válaszoltam, hogy mivel az asszisztensi beosztást, cserét én csinálom, majd ha Csaba nekem szól, hogy nem tudja megcsinálni, akkor majd tudomásul veszem, hogy nincs a jövő kedden, addig nem veszem hivatalos jelzésnek. Zsolt visszahívott, hogy beszélt Csabával, hogy akkor ő nem csinálja meg helyette a keddet, de azt is közölte, hogy Kunstár Csaba nem kíván velem beszélni. Így amíg Csaba nem mondja le nálam a munkát, addig úgy veszem, hogy Csaba van kedden."

szerző
Somos András
publikálva
2002/50. (12. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra