A nagy pártok ígéretei: Le a fellegekből

szerző
Ballai József
publikálva
2002/10. (03. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kifejezhetők-e forintban a pártok ígéretei? Kiszámolható-e, havi hány forint pluszt jelentene a választónak a Fidesz vagy az MSZP győzelme? Egy-egy jól hangzó ígéret egyaránt érint-e mindenkit, avagy az illető párt csupán a számára fontos célcsoportnak üzen? Hétköznapi gondolkodással - értsd: egy franciakockás lapon, pár hozzáférhető statisztikát alapul véve és egy zsebszámológépet pötyögtetve - kideríthető-e bármi is? A Narancs erre tesz most kísérletet. Azt persze - szigorúan empirikus alapon - előrebocsátjuk: semmi sem segít egy politikusnak (politikai pártnak) jobban elfelejteni a kampány során tett ígéreteit, mint a megválasztása (győzelme).

Kifejezhetők-e forintban a pártok ígéretei? Kiszámolható-e, havi hány forint pluszt jelentene a választónak a Fidesz vagy az MSZP győzelme? Egy-egy jól hangzó ígéret egyaránt érint-e mindenkit, avagy az illető párt csupán a számára fontos célcsoportnak üzen? Hétköznapi gondolkodással - értsd: egy franciakockás lapon, pár hozzáférhető statisztikát alapul véve és egy zsebszámológépet pötyögtetve - kideríthető-e bármi is? A Narancs erre tesz most kísérletet. Azt persze - szigorúan empirikus alapon - előrebocsátjuk: semmi sem segít egy politikusnak (politikai pártnak) jobban elfelejteni a kampány során tett ígéreteit, mint a megválasztása (győzelme).Az olimpiai öt karikába foglalt, "Szerződés a polgárokkal" című, zanzásított

Fidesz-program

nem túl bonyolult iromány. "2006-ig a szociálpolitikai kedvezmény 1 gyermek után 1 millió, 2 gyermek után 2 millió, 3 gyermek után pedig 3 millió forint lesz." Az ígéretből annyi olvasható ki bizonyossággal, hogy 2006-ban már ekkora lesz a szocpol, ám hogy mikortól, az nem világos. Pedig az érintetteknek nyilván nem mindegy, hogy 2003-tól lépnek-e életbe a változások, vagy csak később. Mindenesetre ez az ígéret nem túl jelentős, és helyénvalóbb/pontosabb - és becsületesebb - lett volna úgy fogalmazni: az első gyermek után is 1 millió forint lesz a szocpol. Mivel erről van szó, és nem másról. Aki ugyanis nem tudná: a második és a harmadik gyermek után már most is 1-1 millió a szocpol, míg az első után 200 ezer.

"2006-ig elérjük, hogy a magyar polgárok átlagos keresete megkétszereződjön. Elérjük, hogy minden dolgozni akaró és tudó polgár munkához jusson. 2006-ig elérjük, hogy az adómentes jövedelem 1 gyermekes családoknál 1 millió, a 2 gyermekeseknél 2 millió, a 3 gyermekeseknél 3 millió forint lesz." Ez az ígéret három fontos részből áll. "A polgárok átlagos keresetének" megduplázása roppant vonzó megfogalmazás: ki ne szeretné a jelenleginek a kétszeresét keresni? Csakhogy: miközben a legfelső sávban 7,2-ről 14,4 millióra növekedne az éves átlagos összjövedelem, addig a legalsó sávban - ugyanilyen duplázással - épp csak a 800 ezret érné el (a különbség persze változatlanul tizennyolcszoros maradna - lásd 1. táblázatunkat). A ravasz szófűzés miatt nem világos, hogy az átlagos kereset megduplázása egyik évről a másikra, vagy esztendőkre elosztva történik-e. Ha az APEH tavalyi, az összevont adóalapra vonatkozó kimutatását fogadjuk el kiindulási alapnak - az egy főre jutó átlagos összjövedelem évi 867 ezer forint volt -, nincs egyszerűbb dolgunk, mint megszorozni ezt az összeget kettővel: 1 millió 734 ezer forint az eredmény.

A pont második ígéretét egyesek hajlamosak utópiaként kezelni, mintha a Fidesz a teljes foglalkoztatottság elérését tűzné ki célul. De kikre is vonatkozik ez? A "dolgozni akaró és tudó" polgárokra. És aki nem tud dolgozni? Az ezek szerint vagy nem polgár, vagy magát zárja ki a lehetőségekből.

Mit jelent e programpont harmadik ígérete, az adómentes jövedelem növelése? Hogyan értelmezhető az "1-2-3 milliós adómentes családi jövedelem" elérése abban az esetben, ha az illető családnak nincs ekkora bevétele? Ez esetben - mi csak kérdezzük - a központi költségvetésből juttatják el a hiányzó összeget valamilyen állami segély formájában? S ha igen, milyen forrásból? Kiknek a terhére? Ahhoz, hogy az állam adni tudjon, előbb be kell szednie. De kiktől és menynyit? Milyen alapon? Mikortól?

Nézzük a harmadik pontot: "egyéni számlás nyugdíjrendszer." Ez az ígéret egy olyan normális számítógépes adatbázist kínál, amit a tb-fizető polgárok már eddig is joggal elvárhattak. Ezt nem a jövőben kellene, hanem a múltban kellett volna megvalósítani, annál is inkább, mert néhány milliárd forint elment már tb-informatikára. (Ez mulasztása valamennyi eddigi kormánynak.)

A "nyugdíjak vásárlóértékének emelése" helyes, ám ebben a formájában értelmezhetetlen törekvés, forintosítani, kiszámolni nem lehet. Viszont éppen ezért - és ez nagy előny - nehezen is számon kérhető.

Ami a gát- és hídépítéseket illeti: hajrá, és majd meglátjuk. A "jelenlegi autópályák országhatárig történő elvezetése" azonban nem egy merész vállalás: az M1 eleve odáig ér (erre nyilván nem is vonatkozik ez az ígéret), új sztráda építése nincs folyamatban. Az M3, illetve az M7 a futó beruházásokban eleve elér a határig (ez tehát nem új ígéret), és Kiskunfélegyházától a röszkei határátkelő is csak néhány tucat kilométer (M5). Az 50 forintnál olcsóbb termelői árú üzemanyagért 200 forint fölötti literenkénti díjat fizető autósok joggal várhatják el az államtól, hogy fejleszti az infrastruktúrát.

A polgárokkal kötött - eddig egyoldalú - szerződés értelmében "az egészségügybe 606 milliárd pluszpénz áramolna, a mezőgazdaság pedig 800 milliárd forinthoz jutna". A megfogalmazás ismét cseles: az egészségügy a szokásos juttatáson felül kapna 4 év alatt 606 milliárdot, a mezőgazdaság pedig összesen 800 milliárdot. De - ismerve a két terület katasztrofális állapotát - az évi 150 plusz, illetve 200 milliárd legfeljebb kárenyhítésre elég, továbblépésre aligha.

Jóléti rendszerváltást

ígérnek a szocialisták. A kongreszszuson elfogadott program hemzseg a számoktól. 1 millió munkanélküli, 2 millió szülő, 3 millió nyugdíjas és 4 millió munkavállaló - összességében pedig 8 millió választópolgár teszi mérlegre a lehetséges jövőt.

A szociális fordulat alcímű fejezet első konkrétuma: megszűnik a munkáltatók egészségügyi hozzájárulása (EHO). Az EHO jelenleg havi 4500 forint, és leghamarabb 2003. január 1-jétől törölhetnék. Ez 2003-tól 2006-ig - a következő parlamenti ciklusban - munkavállalónként 162 000 forint megtakarítást jelentene. Az egyéni vállalkozók, továbbá a saját cégükben dolgozók - ezekből 800 ezer van Magyarországon - ennyit mindenképpen megspórolnának. Másfelől az államnak, illetve az önkormányzatoknak mint munkáltatóknak sem kellene kiadni alkalmazottanként ezt az összeget. A kényszervállalkozók (az egyszerűség kedvéért tekintsük mind a 800 ezret annak) tehát kivétel nélkül jól járnának.

Kérdés persze: mi és hogyan helyettesítené az idén 197 milliárd forintot kitevő EHO-t. Négy év alatt - az inflációval is kalkulálva - 1200 milliárd forintos bevételnek mondana búcsút az állam, melyet nem úgy ismerünk, mint amely hajlamos ilyesmire.

A "bérek vásárlóértéke - ígérik a szocialisták - 25 százalékkal nő." A vásárlóértéket tekinthetjük reálértéknek is, ami az infláción túli (felüli) többlet - ez esetben négy év alatt átlagosan minden magyar kereső legalább 25 százalékkal több árut és szolgáltatást vásárolhat.

A 2000. évi adóbevallások adatai szerint Magyarországon az egy főre jutó összevont adóalap (amiben mindenféle béren kívüli jövedelem is benne van) 867 ezer forint volt. A 2001. évi számok - tekintettel arra, hogy az erre az időszakra vonatkozó adóbevallás határideje csak március 20-án jár le - csak később válnak ismertté, ám elegánsan tételezzünk fel egy olyan tavalyi emelkedést, amelynek révén személyenként 950 ezer forintra ugrik föl az összevont adóalap. Mondjuk, hogy a ciklus végéig évi 5 százalékos infláció lesz, és ennyivel legalább nőni fog mindenki összbevétele - akkor már csak ehhez kell hozzákalkulálni a szocik plusz 25 százalékát (számítsunk arányosan, évente osztva el a többletet). Kis kerekítéssel - önmagában csak az inflációt számolva - az összevont adóalap 2006-ra 1 millió 215 ezerre kúszna (ez azonban semmi, hiszen a pénz vásárlóereje fillérre ugyanannyi lenne, mint az idén). A számtanlecke tehát hasonlít a kamatos kamat számításához: előbb fölszorozzuk az inflációval a bért, majd ezt megspékeljük az egy évre jutó 6,25 százalékos reálérték-növekedéssel. 2006-ban az összevont adóalap egy főre jutó összege tehát 1 728 188 forint.

Négy éven belül havi 144 ezer forintos bruttó összjövedelem - ez tehát az MSZP ígérete.

Kinek szól mindez? A mellékelt táblázatból látható: 2000-ben a 4 292 728 - valamilyen jövedelemhez jutó - ember közül 3 174 734 (73,9 százalék) keresett ennél jóval kevesebbet (van még 585 002, aki szintén elmaradt ettől az összegtől félmillióval). Ez tehát - summázhatjuk - olyan ígéret, amely a személyi jövedelemadót fizető (aktív, dolgozó) emberek

túlnyomó többségét

célozza meg. Folytassuk az MSZP-program olvasgatását. "Az emberek nagy többsége legfeljebb 25 százalék szja-t fizet." Feltételezve, hogy a jövedelemnövelési ígéretek igazak, akkor ez csakis új adósávok bevezetésével érhető el, hiszen jelenleg 1 millió forint fölött kezdődik a 40 százalékos elvonás. Amennyiben az 1 milliót minimum megduplázzák (vagy akár 3 millióra emelik), akkor ez további pluszokat jelenthet a jövedelembirtokosoknak. Hogy pontosan menynyit, az attól is függ, hogyan kell értelmezni ezt: "nem kell személyi jövedelemadót fizetni a minimálbérek után."

Itt érdemes megállni egy pillanatra. A havi minimálbér éves szintje ma 600 ezer forint. Amenynyiben havi 50 ezerről indulva (5 százalékos inflációval és öt évre számított 25 százalékos reálnövekedéssel) számolunk, 2006-ra havi 77 453 forinthoz érünk, éves szinten 929 446 forinthoz.

Térjünk vissza az előző ígérethez és ahhoz a konkrét számhoz, hogy tehát 2006-ra az átlagos összjövedelem milyen magasságokba szökkenhetne. Ha a minimálbér így emelkedik, és közben mentes lenne a személyi jövedelemadótól, akkor - az előbbi átlagot véve - csak a különbség (1 728 188- 929 446), azaz 798 747 forint adózna 25 százalékkal (199 686); a négy év múlva esedékes átlagosan 1 728 188 forintos bruttó éves összjövedelemből tehát ennyit fizetnénk be az APEH-nak, azaz maradna 1 528 502, havonta 127 375. Sőt ha az adózó alkalmazott, akkor ennél - ha e kedvezmény nem nő - 3 ezerrel még több is. (A minimálbér jelenlegi szintjén havi 6000 forint az szja, aki pedig ma keres 1 728 188 forintot, az évente 476 711 forint szja-t fizet.

A szocialista program egyéb pontjai viszonylag érthetők, és ki-ki egyszerűen kiszámíthatja, mit jelentenek ("visszaadjuk az elvett 52 milliárdot a nyugdíjasoknak"; "50 százalékkal emeljük az özvegyi nyugdíjakat"; "20 százalékkal felemeljük a családi pótlékot és az iskoláztatási támogatást", "ingyenessé tesszük a bölcsődei és az óvodai étkezést", "800 ezer forintra emeljük a gyermekenként járó lakástámogatást"). A középiskolai bizonyítvány mellé ingyenesen megszerezhető nyelvvizsga, gépjármű-vezetői jogosítvány és számítógép-használói bizonyítvány a mai árakon is legalább 150 ezer forintos csomag.

A szocialisták programjában van eleve teljesíthetetlen pont is. Aligha hihető, hogy bárki komolyan venné/vehetné azt, hogy "2006-ra bérlakáshoz juthat minden mai igénylő". (Azért érezni a finom megkülönböztetést: csak a jelenlegi kérelmezők kapnak lakást, a későn jövők helyüket csak a szünetben foglalhatják el.)

Jól érezhető, hogy a Fidesz kongresszusa - ahol a polgárokkal kötendő szerződést előterjesztették - az MSZP programjának elfogadása után volt: a szocialisták még gyermekenként 800 ezer forintos lakástámogatást irányoztak elő, a Fidesznek így lehetősége nyílt ráígérni 200 ezret (bár, mint láttuk, ez azért nem olyan jelentős dolog).

A két legnagyobb párt

programja - pusztán merkantilista szemüvegen át nézve - jelentősen különbözik. A Fidesz a legtöbbet az egy- és kétgyermekes, aktív, jól kereső családoknak ígéri. A szocialisták sokkal szélesebb rétegekben szeretnének hatni. Az persze, hogy melyikük ígéretcsomagja hogyan hat, csak a választásokon derül ki. Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. De a magyar mellett emlékeztetünk egy angol közmondásra is, miszerint a férfiak három alkalommal hazudják a legnagyobbat. Mielőtt megkapnának egy nőt, vadászat után és - választási kampány közben.

Asszonyi Krisztina

Ballai József

A királynét megölni nem kell félnetek

Számolgatásainkat rendre abban a felfogásban végeztük, a programok különféle olvasatait pedig úgy értettük, ahogyan azt a választók is teszik: azaz mi a legjobb a számukra. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a két legnagyobb párt - miközben föltehetően kommunikációs szakértők hadát alkalmazza - mindent elkövet, hogy ígéreteit többféleképpen lehessen értelmezni. Ez nagyban emlékeztet "A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha ti mindnyájan beleegyeztek én nem ellenzem" nevezetes mondatára, amely a(z utólagos) központozástól függően homlokegyenest ellenkező dolgokat állít.

A Fidesznek a nyugdíjemelésre vonatkozó ígérete az egyik legjobb példa erre: az "emeljük a nyugdíjak vásárlóértékét" hangsorból - nyilván nem véletlenül - hiányzik az időpont és a mérték megjelölése.

Az MSZP-program egyik fontos pontjának a hülye megfogalmazás miatt létezik egy elképesztő - de nem cáfolható - olvasata. "Az emberek nagy többsége legfeljebb 25 százalék szja-t fizet. Nem kell személyi jövedelemadót fizetni a minimálbérek után." Ezt vehetjük úgy is, hogy a minimálbér egyszer csak adómentes lesz (ma nem az), tehát - mondjuk - 600 ezer forintig terjed a nulla kulcsos sáv. A következő sávhatár 1,2 millió forint. Ahhoz, hogy "az emberek többsége" 25 százalék szja-t fizessen - értsd: jövedelmük minden negyedik forintját adóba fizessék -, 1,2 milliós összjövedelem esetén az szja-kulcsot a jelenlegi 40-ről 50 százalékra kellene emelniük a szocialistáknak. (Hiszen az adómentesnek ígért 600 ezren felüli második 600 ezer adózna.) Ez is egyszerű számítás: az 1,2 milliós jövedelem 25 százaléka 300 ezer forint. Az pedig akár fenyegetésként is értelmezhető, hogy "az emberek nagy többsége" ennyit fizet - hiszen ebből könnyen az következhet, hogy az adóbevallók több mint felének a jövedelme nem haladja meg a havi 100 ezer, évi 1,2 milliós határt.

Az MSZP persze nyilván nem ezt akarja; úgyhogy a programíróik beiratkozhatnának egy olyan iskolába, ahol a pontos, világos, félre nem érthető fogalmazást tanítják.

Ahol aztán jól ellehetnének a fideszesekkel.

1. táblázat

A magyar adófizetők összjövedelme 2000-ben
1-400364,39,81 495 62334,8243 574
400-10001121,430,11 679 11139,1667 849
1000-50070719585 00213,61 208 538
1500-2000396,310,6230 9225,41 715 642
2000-4000613,216,5230 1615,42 664 219
4000 felett520,81471 9091,77 242 484
Összesen37231004 292 728100867 272
Forrás: APEH
2. táblázat
A FIDESZ - MPP ígéretei
1-400 363,401495623 242976nincs jövedelemnövekedés
400-1000 1121,40 1679111 667853 1 gyerekesnél - 12,24
2 gyerekesnél - 2,07
3 gyerekesnél - 0
1000-2000 1103,30 815924 13522091 gyerekesnél - 20,02
2 gyerekesnél - 26,80
3 gyerekesnél - 1,88
2000- 1134,00 302070 3754097 1 gyerekesnél - 8,71
2 gyerekesnél - 21,96
3 gyerekesnél - 10,13
Forrás: Fidesz - MPP: Szerződés a polgárokkal (Narancs-számítás)
szerző
Ballai József
publikálva
2002/10. (03. 07.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra