Átalakulhat a köztévé: Ki nevez a végén?

szerző
Csák Csongor
publikálva
2002/21. (05. 23.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Nem életbiztosítás egy hajdani pártkatona számára a közszolgálati televízió vezetése, különösen akkor, ha veteránként is számtalanszor adja bizonyságát lojalitásának. Ezzel együtt rutineljárással aligha állítható fel székéből a Magyar Televízió Rt.jelenlegi elnöke.

Nem életbiztosítás egy hajdani pártkatona számára a közszolgálati televízió vezetése, különösen akkor, ha veteránként is számtalanszor adja bizonyságát lojalitásának. Ezzel együtt rutineljárással aligha állítható fel székéből a Magyar Televízió Rt.jelenlegi elnöke.AFidesz önkormányzati képviselőjéből programigazgatóvá lett, majd ügyvezető alelnökké, később elnökké emelt Mendreczky Károly politikai hovatartozásához sok kétség nem férhet. Akárcsak Csermely Péter hírigazgatóéhoz, aki - az elmúlt négy évben a Fidesz közeliség előnyeire is ráérző - Magyar Demokratából érkezett a köztévéhez (és aki saját magáról azt írta, hogy "aki tőle jobbra áll, az leesik").

Miközben Csermely vétke legfeljebb az lehet, hogy az MTV-nél "kicsinyt" háttérbe szorult az objektív tájékoztatásra való törekvés (ámbár a hírigazgató kiegyensúlyozottnak tartja például A hét című politikai magazint is - lásd keretes írásunkat), Mendreczkynek könnyen a fejére olvashatják azt is, mi mindent tett az általa vezetett televízió annak érdekében, hogy ne szakadjon el az 1998-ban felvett fonál.

Ez egyáltalán nem meglepő, tekintve, hogy tavaly júliusig Mendreczky a Fidesz tagja volt; tévéelnökké választásakor emiatt több nemzetközi szervezet adott hangot aggodalmának. A kormányfőnek tiltakozó levelet író Nemzetközi Sajtó Intézet egyenesen kijelentette: Mendreczky kinevezése kihathat a magyarországi sajtószabadságra, és felszólították a kormányt annak szavatolására, hogy nem avatkozik be a televízió működésébe. Hasonló álláspontra helyezkedett a Nemzetközi Újságíró Szövetség, amely szerint "illetéktelen politikai befolyás fenyegeti a kifejezés szabadságát Magyarországon", "a kormányzó koalíció lépései kérdésessé teszik Magyarország elkötelezettségét a valóban szabad közszolgálati televíziózás alapelvei iránt".

Az MTV hangvételében bekövetkezett - a fentiek fényében azért nem meglepő - változást nem pusztán azok a felmérések tükrözik, amelyek a kormányoldal erős túlsúlyát mutatják a műsorokban, hanem az a fajta mentalitás is, amellyel a távozó kormányfő kampányfellépéseiről tudósított a televízió - miközben a szocialista miniszterelnök-jelöltnek még egy Bajnokok Ligája labdarúgó-mérkőzéssel is meggyűlt a baja, amire hivatkozva a köztévé csak némi huzavona árán közvetítette az MSZP aznapi kampányeseményét. Egyes vélemények szerint Mendreczky húszra kért lapot a második forduló előtt, amikor az Ezüsthajó Fidesz-propagandafilmjét, valamint az MSZP kormányfőjelöltjéről és kampányáról készült kritikus hangú anyagot "párhuzamba állította". A húzást többen durvábbnak ítélték, mint az MTV reklámidejének sajátos kiárusítását.

In Media se rest

A Népszabadság számolt be arról még a választások első fordulója előtt, hogy Wermer András, a távozó miniszterelnök bizalmasa és tanácsadója gyakorlatilag ellenőrzése alatt tartja a közszolgálati televízió reklámidejének értékesítését. Erre külön céget hozott létre, In Media Kulturális Kft. néven, többek között a 2000. augusztus 20-ai tűzijáték egyik szervezőjeként ismertté vált Mordechai Orian kaliforniai üzletemberrel. (Utóbbi azután tálalt ki a napilapnak, hogy nem kapta meg a pénzét.)

Az In Media még papíron is csak alig létezett, amikor már kiütötte a nyeregből az MTV reklámidejének eladásával megbízott, a szakmában nevet szerzett német Arbomedia AG-t (mindez még Mendreczky elődje, az azóta Ausztráliában diplomatáskodó Szabó László Zsolt elnöksége alatt történt). Miután az MTV igazgatóságának jogkörét gyakorló kuratóriumi elnökség megvétózta az In Media területszerzését, a cég a napilap információi szerint titokban megállapodott az ügyvezetőként eljáró Mendreczkyvel a készpénzes reklámidő értékesítéséről - dacára annak, hogy a szintén Mendreczky által jegyzett első féléves üzleti tervben még kapun belüli megoldás szerepelt. A furcsa ügyletet - néhány egyéb, hasonszőrű tranzakcióval egyetemben - jelenleg a rendőrség vizsgálja az SZDSZ és az MTV felügyelőbizottságának feljelentését követően.

Az elmúlt években a nézői nagy részét és a tőkéjét egyaránt elvesztő intézmény vezetője a kormányváltó erők szerint illegitim, csonka kuratóriumi elnökség apropóján is kikezdhető. Györgyi Kálmán akkori legfőbb ügyész ezek megalakítását törvénysértőnek mondta ki. Az ellenzéki pártok ugyanis nem tudtak megállapodni a médiatörvény szerint nekik járó helyek elosztásáról, mivel a MIÉP ugyanúgy két jelöltet állított, mint a legnagyobb frakcióval rendelkező MSZP; az Országgyűlés elnöke, Áder János pedig végül az ellenzéki közös jelölés elmaradására hivatkozva csak a kormánypárti delegáltakat szavaztatta meg. (Áder a legfőbb ügyész állásfoglalását nem minősítette ügydöntőnek, ami Györgyi lemondásához vezetett.)

Nem véletlen, hogy az Országgyűlés nemrégiben megválasztott szocialista elnöknőjének első teendői között szerepelt az egyeztetések megkezdése a közszolgálati kuratóriumok elnökségének mielőbbi "feltöltéséről". Ez megfigyelők szerint arra utalhat, hogy a szocialisták első körben békés megoldásra törekszenek, holott a televízióban uralkodó állapotok alapján volna módjuk a drasztikusabb beavatkozásra is, például a kuratórium visszahívására.

Erős vár

A létszám kikomplettírozása önmagában nem old meg semmit, elvégre az elnök visszahívását a nagykuratóriumnak kell háromnegyedes többséggel megszavaznia. A "civil" kurátorok támogatása persze kellő körültekintéssel biztosítható. Egy tavaly még aktív kurátor például a 2001. márciusi kuratóriumi sorsolásról beszámolva emlékeztet arra, hogy az eseményen (nem hivatalosan) tartózkodó pártemberek hogyan reagáltak a kihúzott szervezetekre egy maguk elé mormolt "ők a mieink"-kel vagy "na, ez az övék"-kel. (Lásd A kuratóriumszindróma című anyagunkat.)

Természetesen léteznek durvább módjai is a tévéelnök kipaterolásának. A Fidesz-recept szerint például minimálisra lehet szorítani, de akár meg is lehet vonni az állami pénzeket az intézménytől (a tévékészülék üzemeltetési díjának beharangozott megszüntetésével például egyéb kompenzáció híján máris komoly bevételkiesés érné az MTV-t). Így néhány hét alatt csődközeli állapot teremthető, és széles jogkörű csődbiztos rendelhető az elnök fölé. Mivel az MTV-re - a BBC-vel ellentétben - nem áll az, hogy amenynyiben nem látja el a feladatát, fel lehet oszlatni, a köztévének nem kell felszámolástól tartania.

Hacsak az MSZP-SZDSZ kormány nem fogja olyan szellemben megváltoztatni a médiatörvényt, amelyhez "zöldmezős" intézményre van szükség. Ha a két pártban valóban általánossá válik az a nézet, hogy a politikának fel kell hagynia a közmédiumok manipulálásával, nehezen kerülhető meg a jogszabály drasztikus átformálása (amit egyébként mindkét politikai tömörülés többször is óhatatlannak nevezett). Ez egyes hírek szerint a kuratóriumok megszüntetésével járna, amelyek elnökségének helyét - a klasszikus részvénytársaságokhoz hasonlóan - a jóval nagyobb felelősséget vállaló igazgatóság venné át, míg a civil szervezetek helyett egy nézői grémiumé lenne a társadalmi ellenőrzés funkciója. Az elképzelések között szerepel a közszolgálati médiumok gazdálkodásának nyilvánossá tétele, hiszen jelenleg még a kuratóriumi tagok sem rendelkeznek mindig a szükséges információkkal.

A Magyar Nemzet március elején már tudni vélte, hogy a szocialisták győzelmük esetén Juszt Lászlót ültetik a tévéelnöki székbe, aki állítólag a párt médiatanácsadóinak egyike. Pillanatnyilag ez kétségkívül kivitelezhetőbb megoldásnak tűnik, mint a médiatörvény átalakítása. Utóbbihoz ugyanis háromnegyedes parlamenti többség szükségeltetik, ami - figyelembe véve az aktuális erőviszonyokat - teljes konszenzust igényel. Plusz egy vállalható arcot az MTV élére.

Csák Csongor

A Héten történt

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) panaszbizottsága az A hét február 17-i adását vizsgálva megállapította: a műsorban a szocialistákkal kapcsolatos kampányhírekhez kizárólag negatív kommentárokat fűztek, súlyosan megsértve ezzel a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. Az elmúlt évben az ORTT monitoring csoportja másfél hónapon át figyelte a műsort, s nem egy adást politikailag erősen elfogultnak, a kormányoldal javára, illetve az ellenzék rovására torzítónak talált, bár a tájékoztatásra vonatkozó törvényi előírások durva megsértése nem volt tetten érhető.

A kuratóriumszindróma

A közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására és függetlenségének védelmére életre hívott közalapítványokat kuratóriumok kezelik, mind az MTV, mind a Magyar Rádió, mind pedig a Duna Televízió esetében. A parlamenti pártok jelöltjeiből és a jelentkező civil szervezetek közül a kisorsoltak képviselőiből összeállított kuratórium a médiatörvény szerint jogosult többek között a részvénytársaságként működő intézmény elnökének megválasztására, az elnök visszahívásának kezdeményezésére, az elnöki pályázatban foglalt célkitűzések évenkénti értékelésére, a részvénytársaság éves üzleti tervének, továbbá mérlegének és eredménykimutatásának jóváhagyására, az alaptőke felemelésére és leszállítására, az évi adásidő jóváhagyására.

A kuratóriumi elnökség befolyása lényegesen nagyobb puszta számarányánál (testületenként elvileg nyolcan vannak, papíron paritásos leosztásban, a valóságban meg négyen, legalábbis egyelőre): a teljes grémium elé általában csak olyan, mondjuk személyi javaslatok kerültek, melyekben a politikai delegáltak (az utóbbi időben kizárólag jobboldaliak) már megállapodtak.

Az összeállítás metódusa (a sorsolás) ad absurdum azt is jelentheti, hogy amennyiben a távozó kormányoldal által meghirdetett polgári körök osztódással szaporodnak, és áttérnek mondjuk országos szakmai szervezeti létre, a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb akár több taggal vehetnek részt a kuratóriumok munkájában. Ebből a szempontból kifejezetten tanulságos, miként alakult át egy hónappal ezelőtt a médiakuratóriumok személyi összetétele - pusztán a sors szeszélye folytán.

Az ORTT idén is, miként tavaly, törvényi kötelezettségeinek eleget téve 2002. március 27-én kisorsolta azon szervezeteket, amelyek képviselői a következő egy évben civil kurátorokként vesznek részt a közszolgálati rádiót és televíziókat felügyelő testületek munkájában. A közrádiót és az MTV-t felügyelő kuratóriumokba huszonegy-huszonegy szervezet delegálhatta a maga jelöltjét, s nem minden tanulság nélkül való megemlíteni néhányat közülük.

A királyi tévét felügyelő testületbe például egy-egy tagot küldhet az Országos Örmény Önkormányzat (a sorsolásnak köszönhetően nemzetiségi oldalról az örmények felügyelik a Duna Televíziót is), továbbá a Görgey Kör, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, a Magyar Zenei Tanács, a Budapest Székely Kör, a Szentendrei Ferences Gimnázium Öregdiákok Egyesülete, a Faddi Ottmár vezette Szent Korona Társaság, a teljesen pszichedélikus hangzású Nyugdíjasklubok és Idősek "Életet az éveknek" Országos Szövetsége, a Magyar Nők Világfóruma, az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége, továbbá a Magyar Szabadstílusú BMX Szövetség. A rádiókuratóriumban foglalhat helyet a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának jelöltje, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus delegáltja, a Közép- és Kelet-Európai Rutherford Intézet képviselője, de további egy-egy tagot ad a Magyar Bábművész Testület, a Magyarnótaszerzők és Énekesek Országos Egyesülete, a markánsan jobboldali Honfoglalás 2000 Egyesület, a Budapesti Református Öregdiákok Török Pál Egyesülete vagy a patinás Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége. De találunk itt jelöltet a Magyar Kis- és Középvállalkozók Polgári Egyletéből és a Magyar Újságírók Közösségéből, ám a legfantáziadúsabb elnevezéssel alighanem a Kiút Veled Egyesület bír, amely a nőszervezeti blokk keretében indult a sorsoláson - sikerrel. S ez még csak a kezdet: hiszen a legfontosabb közmédium kuratóriumában képviselteti magát a Hagyományőrző Nyugdíjasok Egyesülete, az Ifjúsági Caritas Egyesület és a Látássérült "Cseppkő" Országos Egyesület is, vállvetve a Magyar Divat- és Sporttánc Szövetség delegáltjával.

A pártdelegáltak között, mint említettük, egyelőre csak jobboldaliakat találunk, közöttük a kisgazdák képviselőjét, aki a törvény jóvoltából még évekig ott is marad, noha pártja éppen nem létezik. A helyzet annyiban változik, hogy a MIÉP eltűnt a színről, s a kormánypártokká avanzsáló MSZP és SZDSZ megállapodhat saját jelöltjeiről, így létrejöhet a kuratóriumokon belül a paritásos viszony - ám ez szigorúan csak a politikai delegáltakra vonatkozik. A kurátorok többsége civil, akiknek a döntése egy esetleges tévéelnöki leváltáskor/kinevezéskor kiszámíthatatlan, ha ismeretlen szervezetek képviselőiről van szó - vagy éppenséggel nagyon is jól kalkulálható. A lista alapján az inkább a jobboldal felé húzó szervezetek delegáltjai felülreprezentáltak a testületekben. Mendreczky Károly tévé- (és Kondor Katalin rádió-) elnök leváltása e körben teljesen bizonytalan: próbálkozni ugyan lehet, de semmi biztosíték arra, hogy a többség támogatná a kezdeményezést.

szerző
Csák Csongor
publikálva
2002/21. (05. 23.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra