A tavaly áprilisi választási vereség óta eltelt hónapok megtépázták a MIÉP egységét. A párt múlt vasárnap újraválasztott elnökét a belviszályokról, továbbá a tavalyi választási szereplés okairól és a MIÉP közeljövőjéről kérdeztük.
Csurka István: A MIÉP-beli pártütők egy része az MSZP-hez kötődik, mások úgy látják, olyan változást kell előidézni a pártban, amely kevésbé támadott elnököt állítana a MIÉP élére, és közelebb vinné a Fideszhez. A Fidesznek a néppártszervezésre irányuló elképzeléseihez szüksége van a MIÉP tömegbázisának legalább egy részére és a "szalonképtelen" pártelnök eltávolítására, aki a Szövetség Fiai által évente kiadott Antiszemita Közbeszéd Magyarországon című könyv első számú céltáblája.
MN: Véletlennek tartja, hogy szerepel ebben a kiadványban? A magyarság vagy éppen a MIÉP sanyarú állapotát ön rendszeresen egy-egy zsidó szervezet vagy csoport aknamunkájára vezeti vissza.
CSI: A Szövetség Fiai zsidó szervezet, nem?
MN: Vállaltan zsidó szervezet, de a kérdés az volt, hogy véletlennek tartja-e szereplését a magyarországi antiszemita közbeszédről szóló kiadványban?
CSI: Nem tartom véletlennek, hiszen én állok leginkább szemben a szövetség céljaival. Nem az egész zsidóságot támadom, hanem a Szövetség Fiai és Izrael politikáját, amely rengeteg kárt okoz a világban, és a Magyarországra kihelyezett, a nemzeti értékrend kibontakozását akadályozó politikát. Soha egyetlen olyan mondatot le nem írtam, amiből arra lehet következtetni, hogy a holokauszt megismétlődését kívánnám.
MN: Az imént viszont a B´nai B´rithtel és Izraellel összefüggésben a nemzeti értékrend kibontakozásának akadályozásáról beszélt. A nemzetrombolásnak ezek szerint lenne etnikai vagy vallási hovatartozása?
CSI: Nem. Uralmi hovatartozása van. Azok tudják megvalósítani, akiknek a kezében az egyes intézmények vezetése, a munka elosztása, a pénz és a sajtó van.
MN: De ha ön a nemzeti értékrend állítólagos rombolását az "elkövetők" származására vezeti vissza, akkor miért éri váratlanul, hogy az antiszemita közbeszédről szóló kiadvány rendszeres szereplőjévé válik?
CSI: Engem azért vádolnak kódolt antiszemitizmussal, mert nem tudnak olyan szöveget idézni tőlem, amelyben kimutatható lenne az antiszemitizmus. A szövegeimre azonban nem lehet ráfogni, hogy abban rejtett üzenetek lennének. Nyíltan, érthetően és világosan írok.
MN: Ön több helyen beszélt a MIÉP-be beépített politikusokról. Az elmúlt hónapokban meg is nevezte azokat, akiket beépüléssel vádol. Mire alapozza állításait?
CSI: A most kizárt korábbi MIÉP-vezetők szerepe különböző volt. A tudatos beépülés Bíber József és Deák Péter esetében nyert bizonyítást. Bíber Szolnok megyei elnökként az önkormányzati választások idején olyan szorosan működött együtt az MSZP-vel, ami a MIÉP érdekeinek elárulását jelenti, Deák Péter részéről pedig olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, amelyek ellentétben álltak a MIÉP elveivel.
MN: Mi a helyzet a párt most kizárt országos vezetőivel?
CSI: ´k más motívumok alapján kerültek ebbe a társaságba, de a végeredményt tekintve ezek az emberek egy helyre tartoznak. A történet másik oldala az engem és élettársamat ért rendkívül sok gyalázkodás. Ezeket bizonyítani is tudjuk, de olyan mocskos szavakat használtak, amelyeket nem vagyok hajlandó kimondani a nyilvánosság előtt. Ezek a gyalázkodások mindenesetre arra engednek következtetni, hogy kiagyalóiknál erkölcsi, nemi ferdülés esete forog fenn.
MN: Mit ért ez alatt?
CSI: Azt, hogy egészséges ember nem süllyed ezeknek a gyalázkodásoknak a szintjére.
MN: Az önnel szembefordult csoport két legismertebb vezetője, Bognár László és Rozgonyi Ernő hosszú ideig - Bognár 1994 óta alelnökként - dolgozott ön mellett. Ha elfogadjuk, hogy "megbúvó ügynökök" voltak, akkor megkérdőjeleződik az ön vezetői alkalmassága, hiszen nem ismerte föl a környezetébe beépült téglákat.
CSI: Ezt el kell ismernem, a most kizártak többsége a párt alapítása óta vezető pozíciót töltött be. Korábban is voltak velük kapcsolatban gyanúra okot adó jelek, de ezeket elhessegettem. Az együttműködés akkor szakadt meg, amikor Bognár egy nekem címzett levelet elkezdett úgy terjeszteni, hogy nem tudtam róla. (A levél történetéről lásd: Lázadás a Titanicon, Magyar Narancs, 2002. január 9. - G. G.)
MN: Mik voltak az említett korábbi ügyek?
CSI: Bognár Lászlónak az Országgyűlés társadalmi szervezetekkel foglalkozó bizottsága elnökeként végzett tevékenysége váltott ki ellenérzéseket. Sem a MIÉP, sem a hozzá kötődő szervezetek nem kaptak semmilyen juttatást a bizottságtól ebben az időszakban.
MN: Mekkora szerepet játszott ön szerint a MIÉP tavalyi választási kampánya és eredménye a jobboldal vereségében?
CSI: A MIÉP mindig független volt a jobboldal többi pártjától. 1998 óta számíthatunk egy hűséges szavazórétegre, amely a csalások miatt tavaly arányaiban kisebb volt, mint 1998-ban.
MN: Milyen konkrét eseteket ért választási csalás alatt?
CSI: Elsősorban számolási csalásokat. 565 ilyen esetet dokumentáltunk, de a beadványainkat visszautasították.
MN: Ezek a jogorvoslati határidőn túl benyújtott kifogások voltak, nem?
CSI: Nem, a tény mégiscsak az, hogy 565 esetben több szavazat volt az urnában, mint ahányan aláírták a választói íveket, s ez bűntény, melynek nincs jogorvoslati határideje.
MN: Ha a késedelmes benyújtás miatt a panaszok tartalmát senki nem vizsgálhatta, akkor tényként csupán annyi állapítható meg, hogy önök szerint 565 esetben több szavazat volt az urnában, mint ahányan aláírták az íveket.
CSI: Nem csak ilyen természetű csalások fordultak elő. Csalás volt a pártok médiaszereplése, a Centrum Párt indítása, az érvénytelen szavazatok meg nem vizsgálása. Ahol mégis újraszámolták a szavazatokat, ott az érvénytelen szavazatok száma változott.
MN: Az önök választásicsalás-teóriája a szavazatszámlálók és a választási bizottságok közreműködését feltételezi, ám ezek mindegyikében ott ült legalább három jobboldali delegált, az OVB választott tagjait pedig éppen a MIÉP és az akkori kormánytöbbség választotta meg az MSZP és az SZDSZ tiltakozása ellenére.
CSI: Mire ezek a tagok odakerültek, addigra a média már megtette a maga hatását, az MSZP-nek rendelkezésére állt egy dokumentáció, ami alapján a szavazás napján fel tudták hajtani a még nem szavazott szimpatizánsokat.
MN: Ezeket az eseteket a bizottságok jobboldali tagjai miért nem jelezték a határidőn belül? Ha igazak az állítások, nem csupán hibát követtek el, hanem kötelességszegést is.
CSI: Igen, de a határidő szűkössége a törvény hiányossága. A mi embereink hibája nem menti fel az államot.
MN: Amelynek törvényeit az elmúlt négy évben jobboldali többségű Országgyűlés hozta.
CSI: Ez a csalás tényét nem teszi bizonyítatlanná. Mi is hibásak vagyunk, de főképp a Fidesz, melynek kormánya és belügyminisztere eltűrte azt, ami történt. A hivatalos végeredmény szerint négyezer-valahányszázzal kaptunk kevesebb szavazatot, mint 1998-ban, viszont egymillióval többen szavaztak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy valakik odaszállítottak egy csomó szavazót. Chartergépeken jöttek külföldről szavazni.
MN: A chartergépeket önök korábban az izraeli-magyar kettős állampolgárok állítólagos utaztatásával kapcsolatban emlegették.
CSI: Sok jobboldali érzelmű kettős állampolgár él Amerikában, ők nem jöttek haza. Nem mindenki van olyan anyagi helyzetben, hogy a szavazásra hazautazzon.
MN: Ekkora különbség lenne az Egyesült Államokban és az Izraelben élő honfitársaink anyagi helyzete között?
CSI: Nem mondom, hogy ez teljesen szabálytalan volt. Sok kettős állampolgárnak hirtelen eszébe jutott, hogy eljön szavazni, valakik biztosítottak számukra chartergépet.
MN: A vélelmezett választási csalásoktól függetlenül a MIÉP 1998 után kormányzati felelősség nélküli parlamenti pártként nem tudta számottevően növelni szavazótáborát. Ezt követte a vezetők - és velük nyilván a tagság - egy részének távozása. Mindezek fényében mi vár a MIÉP-re ön szerint?
CSI: A múlt heti országos gyűlés megmutatta, hogy a MIÉP tagsága szilárdan áll a párt politikája mögött és mögöttem is. Átestünk egy megtisztuláson, és a MIÉP-re továbbra is oda kell figyelni.
Gavra Gábor
