Az állam egyszerűen nem foglalkozik a fogyatékos gyerekek oktatásával

szerző
Narancs.hu/MTI
publikálva
2017. júl. 04., 14:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A törvény hiányos, és a nemzetközi egyezményeket sem tartják be. Az alapvető jogok biztosa felszólított egy minisztériumot, hogy tegyenek végre már valamit.

A magyar állam jelenleg nem tesz eleget a kiszolgáltatott, súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók megfelelő színvonalú és hozzáférhető oktatásával kapcsolatos alkotmányos feladatainak, nemzetközi jogi kötelezettségeinek – állapította meg Székely László, az alapvető jogok biztosa abban a jelentésében, amelyet egy civil szervezet beadványa után készített el.

A beadványban több olyan szülő tapasztalatai és panaszai is szerepeltek, akik súlyos és halmozottan fogyatékos gyereket nevelnek. A szülők azt tették szóvá, hogy gyerekeik számára – kellő személyi és tárgyi feltételek hiányában – az alapfokú oktatás sem nem hozzáférhető, így ők kiszorulnak a köznevelés rendszeréből. Ezután gyermekek, illetve a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméért külön is felelős biztos vizsgálatot indított.

Jelentésében az ombudsman felidézi a köznevelési törvényt, annak is azt az előírását, mely szerint állami közszolgálati feladat a hátrányos megkülönböztetést elutasító, befogadó oktatási rendszer működtetése, amelyhez egyenlő eséllyel kell hozzáférnie valamennyi tanulónak, így a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekeknek is.

Elégtelen feltételrendszer

A biztos ugyanakkor arra is rámutat, hogy a törvény sajátos nevelési igényű tanulóra vonatkozó értelmező rendelkezése hiányos a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók tekintetében, így eleve ismeretlen a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók pontos létszáma. Elégtelen az a diagnosztizálási feltételrendszer is, amely biztosítaná, hogy a tanulók hozzáférhessenek az állapotuknak megfelelő oktatáshoz.

Székely László ezzel kapcsolatosan felhívta arra is a figyelmet, hogy a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulói létszám ismeretének hiányában nincs mód a létszámukhoz igazított intézményi hálózat kialakítására, a szükséges férőhelyek megteremtésére. Aggasztó, hogy ezért nekik csak az otthoni vagy az ápoló-gondozó intézményben zajló fejlesztő nevelés-oktatás lehetősége marad. Hiányos a fejlesztő nevelés-oktatáshoz szükséges feltételrendszer mellett nem felel meg a követelményeknek a fogyatékosság típusához igazított szakirányú felsőfokú pedagógusképzés sem. Sokszor még annak a feltételei sincsenek meg, hogy a tankötelezettségüket iskolába járással teljesíteni kívánó súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók eljussanak az iskolába.

A köznevelési törvény a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók számára önálló oktatási formában írja elő a tankötelezettség teljesítését, amelynek intézményi formája nem az általános iskola és középiskola, hanem az azoktól elkülönülő fejlesztő nevelés-oktatás, ahol a hagyományos értelemben vett oktatás mellett a tanulók az egyedi szükségleteik és igényeik miatt jogosultak egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásra is. Az ombudsman jelentése részletezi, hogy az alapvető hiányosságok miatt ez az oktatási forma kiüresedik, benne a leginkább az egészségügyi elem dominál, miközben az ehhez szükséges személyi (ápoló személyzet, gyógytornász) és tárgyi feltételek (speciális eszközök) sem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

Nem törődnek a kötelezettségként vállalt előírásokkal sem

Székely László ombudsman jelentésében felhívja a figyelmet, hogy a Gyermekjogi Egyezmény alapján a fogyatékossággal élő gyermekeknek ténylegesen részesülniük kell oktatásban, az alapfokú oktatás pedig mindenki számára kötelező és ingyenes, továbbá a fogyatékossággal élő gyermekeknek joguk van az egyéni igényekhez igazodó, befogadó, azaz inkluzív oktatáshoz. A biztos szerint a feltárt hiányosságok az egyenlő bánásmód követelményével, az oktatáshoz való joggal összefüggő visszásságot okoznak, nem egyeztethetőek össze a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló és a Gyermekjogi Egyezményből eredő, hazánkban is kötelezettségként vállalt előírásokkal.

Az alapvető jogok biztosa, Székely László felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók oktatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférésének, a tényleges oktatás feltételeinek biztosítására. Ide tartozik a világos fogalom-meghatározás, a megfelelő számú férőhely létrehozása, a személyi és tárgyi feltételek megteremtése, az intézménybe való eljutás megszervezése, valamint a kulcsszerepű szakértői bizottságok diagnosztikai eljárásának és intézménykijelölő szerepének egyértelműsítése.

Minisztériumi jelentés készült arról, hogyan nyírnák ki a gimnáziumokat

Ha kell, központi rendelkezésekkel terelnék át a diákokat a szakképzésbe. Még áprilisban egy szombathelyi tanácskozáson Palkovics László azt mondta, 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, és központilag szabályoznák, hány diák vehető fel gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakközépiskolába.

szerző
Narancs.hu/MTI
publikálva
2017. júl. 04., 14:00
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Képzelt forradalom
Zavargásokkal riogat a kormány
Vaklicittel spórolnak
Kieső onkológiai gyógyszerek
Exkluzív
Együtt ebédeltünk John le Carréval
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra