Hoppál Péter Fidesz-szóvivő portréja

Az igazságba gyökerezve

  • Stemler Miklós
  • 2014. július 5.

Belpol

Egyházzenészi és pedagógusi karriert hagyott maga mögött; saját bevallása szerint igazságvágya és szókimondása vezette a politikába. A közoktatási - vagy más - államtitkári posztra is esélyes politikus azt is elárulta, miért neheztel a Magyar Narancsra.

Felfújt lufi, politikai hisztériakeltés - így minősítette a rohamosan dagadó trafikbotrányt 2013 májusában Hoppál Péter, aki akkor alig egy hónapja volt a Fidesz egyik új szóvivője. Hoppál kijelentésekor már ismert volt az a hangfelvétel, amelyen Szekszárd fideszes polgármestere (és azóta újraválasztott országgyűlési képviselője) osztogatta képviselőtársaival a koncessziókat. A 41 éves pécsi politikusnak azóta több rázós ügyben is meg kellett védenie pártja álláspontját, ám állítása szerint mindig az igazat mondja a kamerák előtt. Hoppál Pétert mostanság Hoffmann Rózsa egyik lehetséges utódaként emlegetik (a közoktatási államtitkári poszt sorsa valószínűleg nem sokkal lapunk megjelenése után dől el).

Hoppál Péter nem ősfideszes, mint két jelenlegi szóvivőtársa, Selmeczi Gabriella és Zsigó Róbert, és nem is a Fidelitasból nőtte ki magát, mint neves elődje, Szijjártó Péter, illetve még korábban Rogán Antal. A nagypolitikába csöppenése előtt szép karriert futott be iskolaigazgatóként és egyházzenészként, karnagyként nemzetközi versenyekről is több díjat hozott el diákjaival. A politika azonban már kamaszkora óta vonzotta a pápai származású politikust.

Eszmélés

"Keresztény-konzervatív családban eszméltem, ahol olyan vendégek fordultak meg, mint Csoóri Sándor, Tőkés László, Bodolay Géza vagy Somogyi József" - idézi fel Hoppál Péter, akit a rendszerváltás épp legfogékonyabb korában, érettségi előtt ért. Kövér László otthona, Pápa az akkori radikális-liberális Fidesz egyik vidéki fellegvára volt, az ifjúkori lendület pedig Hoppált Fidesz-nagygyűlésekre sodorta a barátaival. Az antikommunista szülők örültek is, meg nem is fiuk politikai érdeklődésének. "Édesanyámnak volt olyan tanítványa még három-négy évvel korábban, akit egy ellenzéki megmozdulás után bevittek a rendőrségre, leverték a fél veséjét, és kitiltották az ország összes középiskolájából" - magyarázza a szülői aggodalom okát a képviselő, aki így csak gardedámmal járhatott az ellenzéki rendezvényekre. 1990-ben diákpolgármester-jelöltként barátaival kvázi fideszesként megszervezte az első szabadtéri március 15-i megemlékezést, a beszéd megírását is vállalta.

Az érettségi után aztán jó tíz évig fontosabb dolga akad a politikánál: a családi hagyományt követve Pécsre ment, az akkori Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Karára, és hallgatótársaival megalakította a kilencvenes években Pécs legnépszerűbb bulizenekarának számító Zsűrit. 1998-ban fiatal tanárként néhány kollégájával együtt gratuláló levelet írt a választást frissen megnyerő Orbán Viktornak, de politikai szerepvállalása ki is merült ebben.

2002-ben, még mindig igen fiatalon, a Pécsi Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és "vodája főigazgatójává nevezték ki az alapító igazgató lemondása után fél évvel; egyes forrásaink szerint ebben már szerepet játszhattak jobboldali kapcsolatai. Egyik kollégája Szabó István dunamelléki református püspök testvére volt, és a szálak Szabón keresztül gyerekkori barátjához, Balog Zoltánhoz, Orbán Viktor egyik fő bizalmasához vezettek. A 2002-es választási vereség után mindenesetre Hoppál Péter is meghallotta a hívó szót.

"Elektrosokkszerű hatás ért" - emlékezik vissza a Fidesz váratlan első fordulós vereségére. Több barátjával együtt ő is ott van a "másfél milliós vagy mekkora" nagygyűlésen a Kossuth téren, majd amikor a második forduló után véglegessé vált a kudarc, beleveti magát a politikába. Polgári kört szervezett Pécsett, 2004-ben pedig a Fidesz országos kulturális tagozatának pártoló tagja lett, iskolaigazgatóként ő biztosított helyet az országjáró Orbán Viktor pécsi fellépéseinek. A Fidesz pécsi szervezetétől viszont ekkor még tartotta a távolságot. "Nem egy proaktív, ügyeket felvállaló, győzelemre orientált csapat volt" - mondja az akkori pécsi Fideszről.

A 2002 utáni korszak valóban nem a Fidesz fénykora Pécsett: az országgyűlési választáson az MSZP nagyon megverte az 1998-ban még többé-kevésbé lépést tartó jobboldali pártot a városban, majd az borzolta a kedélyeket, hogy a várost 1994 és 1998 között irányító Páva Zsolt az utolsó pillanatban nem vállalta a polgármester-jelöltséget, és a helyére beugrott Ternák Gábor orvosprofesszorra 45 százalékot vert Toller László. Arról persze sem a helyi Fidesz, sem Ternák Gábor nem tehetett, hogy az első Orbán-kormány négy éve alatt a kormányzat látványosan a Pécsnél lényegesen kisebb, ám jobboldali vezetésű Kaposvárt részesítette előnyben a balos várossal szemben.

Az apró lépések korszaka

2006 tavaszán, az újabb választási vereség után a Fidesz rendkívüli kongresszusára érkező pécsi küldöttek megrökönyödve szembesültek azzal, hogy egy mohácsi küldött kitűzőjével megjelent ott Hoppál Péter is. Szerinte mindez teljesen szabályos volt, a párt alapszabálya ismeri a helyettesítés fogalmát a rendkívüli kongresszusok esetében, csupán annyi a probléma, hogy az erről szóló dokumentumok elkeveredtek a megyei és az országos pártszervezet között. Hoppál így más kitűzőjével vett részt és szavazott, ami kiverte a biztosítékot a pécsi tagság körében. Egyébként a kongresszus talán a legfontosabb volt a Fidesz elmúlt két évtizedében: az újabb, ráadásul ezúttal sima vereség után egy ideig Orbán Viktor vezető szerepe is megkérdőjeleződött. A rendkívüli kongresszuson a pártelnök megerősítéséről is szavaztak, a bukta után apátiába zuhant tagság egy része azonban az ellenállás sajátos formáját választotta: nem ment el a kongresszusra, amit így a határozatképtelenség fenyegetett, de a megjelentek nagy többsége végül megerősítette elnöki posztján Orbánt.

Helyben azonban nem nyugodtak a kedélyek: "A pécsi református kollégium igazgatója közokiratot hamisított, és másnak adta ki magát a Fidesz 2006. május 20-i kongresszusán. A pécsi református kollégium igazgatója harminc ezüstért megsértette a büntető és a polgári törvénykönyvet, és eladta a keresztény erkölcsöt" - fogalmaz egy nevek és aláírások nélküli nyílt levél néhány héttel később - az esetből csak másfél év múlva, az SZDSZ elnökválasztási botránya idején lett ügy. Akkor Hoppál már a pécsi közgyűlés egyéniben megválasztott képviselője, a Fidesz-frakció meghatározó tagja, lehetséges polgármesterjelölt - ellenlábasai szerint éppen a 2006-os szereplése ágyazott meg pártbeli fölemelkedésének, ezt a nézetet azonban gyengíti, hogy korábban felkerült a Fidesz-KDNP országgyűlési megyei listájára.

"Ez a névtelen támadás hozzájárult ahhoz, hogy immunitást szerezzek. Ha nem kapsz kisebb ütéseket, nem szerzel ellenállást a nagyobbak kivédéséhez. Ma már hálás vagyok a sorsnak" - mondja most a képviselő, azonban nem tagadja, hogy a kongresszus után egy ideig nem volt ennyire nyugodt. Szerepét végül etikai vizsgálat tisztázta, néhány tag azonban az ügy miatt elhagyta a pécsi Fideszt.

"2006-2008 előtt ismeretlen volt a pécsi Fideszben, hogy a vezetők nem egymás ellen dolgoznak, ezt ma nagyon nagy értéknek tartom" - mondja most a szóvivő, mások azonban ettől eltérően emlékeznek. A kilencvenes évek második felében és a kétezres évek második felében befolyásos volt párttársa szerint nem egymás ellen dolgozásról, hanem vitákról volt szó. Hoppál Péter felemelkedése szerinte a régi, a Fidesz nemzeti-liberális korszakára jellemző autonóm tagok kilépésének, háttérbe húzódásának, illetve az elsősorban a polgári körökből érkező, vezérelvű új tagság beáramlásának köszönhető; ezzel az értékeléssel egy a párttagságát megőrző, ám a párt belügyeiből teljesen kivonult volt önkormányzati képviselő is egyetértett.

Hoppál Péter mind az országos, mind a megyei pártvezetés bizalmát élvezi. Arról, hogy kétségtelen aktivitása mennyire hasznos, megoszlanak a vélemények: egy akkori frakciótársa szerint a művelt újonc üdítő jelenség volt a pécsi közgyűlésben, az ellenkező térfélen játszó egyik forrásunk szerint viszont Hoppál a felelős a két oldal között korábban létezett párbeszéd megszakadásáért. Példaként a rengeteg gonddal sújtott Pécs2010 projekt egyik legnagyobb botrányát, Mészáros Andrásnak, a kulturális főváros főigazgatójának kirúgását hozza fel (bővebben lásd: Szoros határidők, Magyar Narancs, 2008. október 16.). Szocialista forrásunk szerint a két nagy frakció a döntés előtt megállapodott, hogy közösen szavazzák meg az addigra mindenkivel összevesző főigazgató eltávolítását, ám Hoppál nyomására ebből a Fidesz kihátrált, még nagyobb vihart kavarva. Egyeztetések azóta sincsenek a két oldal között, igaz, a jelenlegi közgyűlési erőviszonyok mellett (az MSZP-nek összesen négy képviselője van a 28 tagú testületben) erre nincs is szükség.

Hoppál, ahogyan lapunknak fogalmazott, az "óvatos lépések" politikáját követi: miközben egyre nagyobb a befolyása a pécsi Fideszben, elhárította a fentről ösztönzött polgármester-jelöltséget, holott 2006 ősze után a Fidesznek volt keresnivalója a 2002-ben "Kis Moszkvának" elnevezett megyeszékhelyen. (A pécsi politikai viszonyok átalakulását bővebben lásd: Próbaüzem, Magyar Narancs, 2009. október 22.) "Nem láttam még a pályán, csak az első ciklusomat töltöttem önkormányzati képviselőként" - indokolja a Narancsnak akkori visszafogottságát; azt kérte a vezetéstől, hogy kizárólag az országgyűlési mandátum behúzására koncentrálhasson. "Megkaptam azt a lehetőséget, ami csak egyszer adatik meg: nemet mondhattam." 2009 tavaszán így a Hoppál által is támogatott kipróbált Páva Zsolt indulhatott az időpont miatt - két hónappal a kormányválság után, egy hónappal az EP-választás előtt - országos érdeklődést kiváltott pécsi időközi polgármester-választáson, amin nagy fölénnyel verte az MSZP egykor legnépszerűbb politikusát, Szili Katalint.

2009 mégis mérföldkő Hoppál Péter életében. Az időközi előtt egy hónappal egy párttársa halála miatt listás helyről bekerült az Országgyűlésbe. A pécsi kampányban addigra úgy kifáradt, hogy háromhetes szédülésroham gyötörte. Az orvosok és a család ekkor döntés elé állították: vagy csak polgári karrier, vagy csak politika. Az újdonsült országgyűlési képviselő a politika mellett döntött.

Az emberek oldalán

2010-ben nem volt kérdés, hogy ő a Fidesz egyik pécsi egyéni képviselőjelöltje, ahogyan az sem, hogy a szétesett baloldallal szemben könnyedén nyeri választókerületét. Az új parlamentben az oktatási bizottság tagja. A szélesebb közvélemény azonban csak 2013 tavaszán ismerte meg, amikor Selmeczi Gabriella mellett ő és Zsigó Róbert lett a Fidesz két új szóvivője.

"Megorroltam a Magyar Narancsra" - mondja a szóvivő, miután egy korábbi cikkünkben (lásd: Biztosra mennek, Magyar Narancs, 2013. szeptember 12.) szerinte valótlanul állítottuk, hogy ő kérte volna magának a biztos parlamenti helyet jelentő szóvivői pozíciót. Elmondása szerint a kiválasztás egy kommunikációs tréning során történt, ahol pszichológusok és kommunikációs szakemberek mérték fel a Fidesz választókerületi elnökökből álló állományát: a pécsi politikus a legjobb tízben volt, a pártvezetés pedig elsőként őt választotta ki a feladatra. Fegyelmezett pártkatonaként Hoppál Péter igent mondott a felkérésre, ami reményei szerint arra is jó, hogy növelje ismertségét a választókerületében.

Kérdés persze, mit ér az így szerzett ismertség, hiszen a faék egyszerűségűvé (vissza)fejlődött politikai üzengetés nem a politikai és emberi erények kidomborításának a terepe. A politikai kommunikáció újabb tanulópálya a feladatait lelkiismeretesen elvégző politikus részére, és bár több ismerőse is meghökkenéssel fogadja az igencsak más habitusúnak ismert képviselő sarkos, nem túlbonyolított mondatait, ez a szerep valójában nem áll tőle annyira távol.

"A habitusom része az igazság szeretete és a szókimondás, a konfrontáció kevésbé" - érzékelteti a kezdeti nehézségeket, ám a konfrontációba belejön, az igazsággal és a szókimondással pedig nincs probléma, hiszen állítása szerint a Fidesz kommunikációs csapata mindig tényszerű mondanivalóval látja el. Adódik a kérdés, hogy mi történne abban az esetben, ha egyszer ez nem így lenne, de mivel szerinte az elmúlt bő egy évben ilyenre nem volt példa, ennek, úgymond, kicsi a statisztikai valószínűsége.

Az igazság mellett az emberek véleménye sem utolsó dolog, ahogy ezt az EP-választás előtt "kirobbant" anim gif történet is mutatja. Az Orbán Viktor fejével a Monty Python-animációk stílusában focizó Bajnai Gordont ábrázoló mozgókép miatt Hoppál Péter fejezte ki a Fidesz "megdöbbenését és elhatárolódását" a "bukott baloldal" újabb agressziójától; a jobbára ártalmatlan gifből ezek után készült el és szaladt körbe az interneten az immár Hoppál fejével focizó verzió.

A szóvivő egyáltalán nem bánja, hogy az internetes folklór részévé vált, hiszen mindent megtervezetten, biztos mérések alapján hajt végre a Fidesz kommunikációs csapata. "A magyar lakosság 80-85 százaléka elutasította az Orbán-szobor feldöntését és a fejrugdosást. Ha pedig a magyar lakosság 85 százaléka azt mondja, hogy a miniszterelnök fejét rugdosni a brutalitás netovábbja, akkor nyilvánvalóan a politikai kommunikációban és igazságérzetünkben nem hagyhatjuk szó nélkül, ha a kampány utolsó hetében egy gif formájában ez újra előkerül. Másrészt azt is tudjuk, hogy az emberek zöme ezzel nem ért egyet, mi pedig az emberek zömének az oldalán állunk" - vázolja az igazság és a meggyőződés posztmodern összefüggését.

Szóvivőként Hoppál Péter befutó listás helyen várhatta a 2014-es választást, bár szerinte ez egyáltalán nem volt magától értődő: "Ezt a jutalmat nem előre kaptuk meg, senki sem ígérte meg, hogy listás befutó helyünk lesz." Ígéret híján a szóvivők a szokásjogban bízhatnak, hiszen korábban mind Szijjártó Péter, mind Révész Máriusz, mind Rogán Antal megkapta e lehetőséget; végül a mostani hármasnak sem kellett csalatkoznia. Hoppál egyedüli pécsi fideszesként került befutó helyre az országos listán, ami nem mellékes körülmény, mivel a két megmaradt pécsi választókerületben április előtt inkább baloldali győzelmet prognosztizáltak. (Végül sima lett a jobboldali siker, amihez a néhai kormányváltók mindent alulmúló választási teljesítménye is kellett.)

Számítanak rá

Az újabb választási győzelem után Hoppál Péter neve az elmúlt ciklus talán legnagyobb viharait okozó oktatási államtitkársággal kapcsolatban merült föl - ám hiába telt el lassan két hónap az első hírek kiszivárgása óta, ma sem látni tisztábban, hogy ennek mekkora a valószínűsége. Saját bevallása szerint így van ezzel Hoppál Péter is, aki annyit tud, hogy valóban gondoltak rá, de nem feltétlenül az oktatás terepén. "Egy folyosói megszólítás volt, hogy lehetséges, csere lesz több államtitkári poszton, és akkor rád számítanánk" - idézi fel a még a választás előtt lezajlott rövid beszélgetést.

Bár fegyelmezett politikusként természetesen készen áll a feladatra, nem tagadja, hogy kellemesebb kormányzati szerepet is el tud képzelni, mint az ezernyi konfliktustól terhelt oktatási államtitkárságot. "Munka viszont van, és azt valakinek el kell végeznie", hiszen "jó tanáraink vannak, de rossz az oktatás színvonala, ezt az ellentmondást kell a következő időszakban feloldani". A közoktatás elmúlt ciklusban lezajlott "államosításával" egyetért, véleménye szerint csak így lehet elkezdeni a folyamatosan újratermelődő társadalmi egyenlőtlenségek felszámolását. A végrehajtás módját illetően azonban már vannak fenntartásai.

Bár Hoppál Péter számára a nyolcévnyi iskolaigazgatói múlt és a pécsi önkormányzat oktatási és kulturális bizottságában betöltött elnöki pozíció miatt nem idegen az oktatás ügye, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) pécsi ügyvivője szkeptikus. "Egyszer, talán 2010-ben, járt a PDSZ-irodában. Akkor kérdeztük oktatási elképzeléseiről, meg a Fideszéről is, de annyi volt a reakciója, hogy a párt vezetője bízik benne, és ő igyekszik megfelelni a párt elvárásainak" - idézi fel a szakszervezeti vezető a nem túl konstruktív találkozót. Hoppál Péter minderre egészen másként emlékszik.

Egy befolyásos pécsi egyetemi vezető más szempontot villant fel: szerinte épp itt az ideje, hogy az országosan nem túl nagy súlyú pécsi Fideszből valaki kormányzati posztra kerüljön. "Debrecennel nehéz versenyre kelni, de ott mégiscsak egy Fidesz-alapító a polgármester" - mondja erre a kormánypárt helyi erős embere, viszont a számok szerinte azt mutatják, hogy kulturális fővárosság ide vagy oda, Pécs nem profitált a hajdan híres baranyai szocialista lobbi tevékenységéből. A szebb napokat is látott nagyváros lakói most abban bízhatnak, hogy a pártfegyelem végül rózsát, de legalábbis munkahelyeket terem.

Figyelmébe ajánljuk