Jelöltenként egymilliós kampánypénz, egyszeri ingyenes választási reklámsugárzás: az Országos Választási Bizottság (OVB) hónap elején meghozott döntése szerint ennyi illeti meg a közös listát állító Fideszt és MDF-et. A két párt arra is választ kért - és kapott - a testülettől, hogyan osztozzanak a választások után a költségvetési támogatáson. Ellenzéki képviselők elismerték: jogszerű állásfoglalás született, bár egyesek szerint a kormánypártok egyúttal demonstrálni is akarták, hogy az OVB pártatlanul hozza meg döntéseit.AFidesz és az MDF elnöke azért fordult januárban az Országos Választási Bizottsághoz, hogy választ kapjanak arra, helyesen értelmezik-e a választási törvényeket. Az OVB válasza: igen. Vagyis semmi rendkívüli nem történt; a döntést mégis sokan a legfőbb választási testület próbájának tartották, decemberben ugyanis a kormánytöbbség az ellenzék személyi javaslatait figyelmen kívül hagyva választotta meg az OVB öt tagját és két póttagját. (A választási eljárásról szóló 1997-es törvény szerint a belügyminiszternek figyelembe kell vennie ugyan a parlamenti pártok, így az ellenzék véleményét is, de egyszerű többség is elegendő a tagok megválasztásához.)
Az OVB döntése értelmében
a Fidesz és az MDF - hiába két párt - jelöltenként ugyanúgy egymillió forintot költhet el a kampányban jogszerűen, mint az önállóan induló pártok; vagyis a közös listákat állító két párt összesen 386 millió forint költségvetési pénzzel gazdálkodhat. (Az egymilliós juttatás a listás jelöltekre is vonatkozik, noha ők nem mérettetik meg magukat a 176 egyéni választókerület egyikében sem. Párton belül ugyanakkor át lehet csoportosítani a pénzeket.)
A Fidesz és az MDF csak egy közös tagot küldhet az országos és a helyi választási bizottságokba, és a közszolgálati adóknak is csak egyszer kell leadniuk ingyenesen a választási reklámjukat. Mivel a két párt a választásokon közös országos és területi listákat állít, az egyéni választókerületekben képződő, mandátumot nem eredményező töredékszavazatok is csak e közös listákra kerülhetnek fel.
E kérdéseket egyébként pontosan szabályozza a már említett, választási eljárásról szóló törvény. A Fidesz és az MDF mégis az OVB-hez fordult; megfogalmazásuk szerint csak arról akartak megbizonyosodni, helyesen értelmezik-e a törvény paragrafusait. Az OVB döntése után Farkas Attila, a Fidesz sajtófőnöke az MTI-nek elmondta: a két párt "megnyugvással fogadta" az állásfoglalást, melyek "egyértelműsítik a Fidesz és az MDF jogértelmezését". Ellenzéki oldalon sem kritizálták az OVB állásfoglalását. "Jogszerű döntés született - kommentálta a Magyar Narancsnak az ügyet Wiener György, az MSZP képviselője, aki korábban az OVB tagja volt. - A törvények azonban egyértelműen rendelkeznek arról, hogy mi a teendő a közös lista állításánál. Nem volt tehát értelme az OVB-hez fordulni és velük megerősíttetni, ami egyébként is egyértelmű. Szerintem a kormánypártok ezzel a lépéssel csak azt akarták bizonyítani, hogy az OVB képes jogszerűen dönteni, és nem befolyásolják pártérdekek."
Kényesebb kérdés viszont
a pénzkérdés
A pártok költségvetési támogatásáról rendelkező 1989-es párttörvény ugyanis nem ismeri a közös listát állító pártok fogalmát. "A párttörvényben lyuk van e kérdéssel kapcsolatban, és eddig szerencséjük volt a pártoknak, hogy nem állítottak közös listát" - fogalmazott lapunknak egy, a választási törvényeket jól ismerő szakember. A törvény szerint a pártok működésére elköltött költségvetési pénz 25 százalékából egyenlő arányban részesülnek az Országgyűlésbe bejutott pártok. A fennmaradó 75 százalékot a választási eredmények alapján osztják el: minden, az országos listán legalább egy százalékot elért párt kap költségvetési támogatást. 2001-ben egyébként több mint két és fél milliárd forint költségvetési pénzhez jutottak a pártok, a Fidesz ebből 635 milliót, az MDF 95 milliót költhetett el. Az országgyűlési választások után, az eredmények ismeretében persze újraosztják a pénzeket, de el kell dönteni, hogyan történjék ez a Fidesz és az MDF között.
Az már biztos: a két pártnak meg kell állapodnia abban, milyen arányban részesülnek külön-külön a közös listára adott szavazatokból. Erre azért van szükség, mert a törvény előírja: ha két párt közös listát indít, mindkettőjüknek el kell érniük a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos szavazatarányt. Természetesen utólag nem lehet megállapítani, hogy valaki a Fideszre vagy az MDF-re adta-e voksát, így a két pártnak egy szavazatelosztó megállapodást kell kötnie. (Ha ezt nem teszik meg, a szavazatokat egyenlően osztják el.) A megállapodást hivatalosan még nem tették közzé; erre március 20-ig van lehetőségük. Szakértők azt valószínűsítik, hogy a szavazatokat
80:20 arányban osztják meg
- vagyis minden ötödik listás szavazatot automatikusan MDF-es szavazatnak számítanak. Ha például a listás szavazatok 40 százalékát kapná a Fidesz-MDF, akkor az MDF 8, a Fidesz 32 százalékos eredménnyel végezne. A 8 százalékos listás eredményt az MDF önállóan minden valószínűség szerint nem tudná elérni (1998-ban ennek kevesebb mint a felét kapták); vagyis az MDF tényleges súlyához képest több állami támogatást kapna, mint a Fidesz, másképpen: a mostani legnagyobb kormánypárt több tízmillió forintról mondana le önként.
A két pártnak ezért nyilatkoznia kell arról, hogy egyéni és listás képviselőjelöltjeik mely párthoz tartoznak. A Fidesz és az MDF közti pénzelosztást ezen nyilatkozatok fogják meghatározni. "Az OVB döntése nem egyéb, mint játék a pénzzel" - fogalmazott a már idézett szakértő. - Nem tartom szerencsésnek, hogy összemosták a választási folyamatot a pénzügyekkel, bár lehet, hogy nem volt más módszer. Az egészben az a fura, hogy a két párt közös listát állít, aztán azon törik a fejüket, hogy különböző okok miatt hogyan osszák el egymás között a szavazatokat."
Csurdi Gábor
