Bezárná a győri kekszgyárat a Danone: Áldozati ostya

  • Kovács Róbert
  • 2001. április 26.

Belpol

Tavaly augusztusban kezdte meg a szokásos vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal (GV), miután a francia Danone cég kérelmet nyújtott be hozzájuk, hogy engedélyezzék a Győri Keksz- és Ostyagyár megvásárlását a brit United Biscuitstől. A kérelem pontos szövege nem publikus, a versenyhivatal sajtófőnöke azonban állítja: a kérelemben szó sem volt a győri gyár bezárásáról, sőt a Danone "új és szélesebb választékot biztosító termékek bevezetését" a "piacra lépési lehetőségek szélesedését" emlegette. Tavaly év végén a kekszgyár százéves ünnepsége is optimista hangulatban telt: fejlődésről, fényes jövőről beszélt mindenki, az önkormányzat aranyérmet adományozott a gyárnak, ropogtak a nápolyik, vagy ahogy Győrben mondják, a "speciál"; mindenki büszke volt.
Tavaly augusztusban kezdte meg a szokásos vizsgálatot a Gazdasági Versenyhivatal (GV), miután a francia Danone cég kérelmet nyújtott be hozzájuk, hogy engedélyezzék a Győri Keksz- és Ostyagyár megvásárlását a brit United Biscuitstől. A kérelem pontos szövege nem publikus, a versenyhivatal sajtófőnöke azonban állítja: a kérelemben szó sem volt a győri gyár bezárásáról, sőt a Danone "új és szélesebb választékot biztosító termékek bevezetését" a "piacra lépési lehetőségek szélesedését" emlegette. Tavaly év végén a kekszgyár százéves ünnepsége is optimista hangulatban telt: fejlődésről, fényes jövőről beszélt mindenki, az önkormányzat aranyérmet adományozott a gyárnak, ropogtak a nápolyik, vagy ahogy Győrben mondják, a "speciál"; mindenki büszke volt.

Az engedéllyel nem volt probléma,

a versenyhivatal nem talált a tranzakcióban gazdasági erőfölényre utaló jelet, így novemberben zöld jelzést kapott az adásvétel.

A gyár bezárásáról először januárban kaptak lábra hírek, amire a győri polgármester február 5-én írásban kért magyarázatot. Válasz március 29-én érkezett: a gyár új vezetői személyesen jelentették be szándékukat. A polgármesteri titkárságon világosan emlékeznek rá, hogy arra a kérdésre: miért akarnak egy nyereséges gyárat bezárni, az egyikük elszólta magát: "Értse meg, mi elsősorban piacot vettünk." Balogh József, Győr szocialista polgármestere szerint április 7-én a kekszgyár új igazgatója, Alain Locoqueneux sajtótájékoztatóján megerősítette ugyanezt.

Piacot vásárolni nem más, mint felvásárolni a konkurens termékeket gyártó, működőképes gyárakat, bezárni őket, a keresletet pedig saját termékekkel kielégíteni. A Győri Keksz- és Ostyagyár egymaga a magyar piac hatvan százalékát látja el édességekkel, nem utolsósorban Balaton szelettel, vaníliás karikával, Pilóta keksszel, Albert keksszel és "speciállal".

Akkor miért kell bezárni a győri gyárat?

Nem lehet azt mondani, hogy ez ügyben túlkommunikálta volna magát a Danone. A bezárásról szóló váratlan bejelentés óta mindössze három sajtóközleményt produkált a cég. Ezeknek egy része a győri polgármesternek Orbán Viktorhoz, Lionel Jospin francia miniszterelnökhöz írt leveleire adott semmitmondó reakció. Indoklásra nem sok szót vesztegetnek; leírják, hogy "a Keksz Részleget európai szinten veresenyképes szervezettel ruházzák fel", amelyből az következik, hogy 36 európai üzemből hatot bezárnak, mert "nem képesek a versenyképes költségekkel való termeléshez szükséges méret elérésére. (...) Magyarországon a kekszgyártás továbbfejlesztésre kerülne. A modern, jelenleg 7000 tonnát gyártó székesfehérvári üzem megfelelő infrastruktúrával rendelkezik ahhoz, hogy 25 000 tonnára növelje kapacitását. Ez a szárazkekszekre és ostyákra szakosodott üzem átvehetné a Győr által termelt volumeneket. 270 új munkahely létesítésére kerülne sor Székesfehérvárott. Idővel a városi negyedbe beékelődött győri üzem bezárásra kerülne. (...) A teljes újjászervezési tervezetnek 2004 júniusáig meg kellene valósulnia."

Részletesebb

szakmai indokaik

a következők: a székesfehérvári gyár korszerűbb a győrinél, e modern gyárban nagyobb beruházás nélkül meg tudják valósítani a teljes magyarországi termelést. Győrben egy régi, a város által körülnőtt üzem működik, és ez akadályozza a továbbfejlesztést. Alacsony szintű a specializálódás (értsd: túl sok fajta terméket gyártanak egy helyen), ráadásul a kapacitás mindössze harminc százalékát használja ki a győri gyár.

A terveket a következőképpen valósítaná meg a Danone: miután június végéig meghozza végleges döntését a bezárásról, fokozatosan leépíti a győri gyárat. A gyártósorokat áttelepíti Székesfehérvárra, "progresszívan" ütemezve, az európai újjászervezési hullámmal "összehangban", 2004-ig bezárólag. Megtartja a termékek "Győri Keksz" nevét, és hozzáfog a sajnálatosan alacsony volumenű magyarországi kekszfogyasztás (évi 2 és fél kiló emberenként) növeléséhez. A hétszáz győri dolgozónak kidolgozott egy "mobilitást elősegítő eszközrendszert, amely lehetővé teszi a lehető legnagyobb számú munkavállaló részére, hogy elhelyezkedjenek a különböző telepeken létesített munkahelyeken vagy a Csoporton belül". A kirúgott dolgozók rendelkezésére bocsátja az "Egyéni Akciótervet" (ez "meghatározza a vállalat által nyújtott segítséget") és a Mobil Munkahely Csoportot, (amely "biztosítja az egyéni tanácsadást").

A "szociális gondoskodási terv" első fázisát már meg is valósították. Az új tulajdonos humánpolitikai igazgatója a gyártósoroknál elbeszélgetett a dolgozókkal. Dombóvári Lajosné, az üzemi szakszervezet titkára csak a fenti általánosságokra emlékezett, meg egy halvány ígéretre, hogy amennyiben a bezárásnál jobb megoldás is felmerül, lehet, hogy nem csukják be a győri gyárat.

Az Édosz (Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete) megyei titkára

pontokba szedve cáfolta

a felhozott gazdasági indokokat.

Miközben a Danone arra hivatkozik, hogy nem lehet a győri gyárat fejleszteni, pár sorral később azt hozza fel érvként, hogy a kapacitás nincs kihasználva; ez szerinte ellentmondás. Érthetetlen, hogy miért gazdaságosabb egy alig ötéves, világszínvonalú gyártósort átszállítani egy másik helyre, amikor a termelés felfuttatásához minden technikai feltétel adott.

Azt az érvet már a polgármesteri titkárságon cáfolják, hogy a városba ékelődött gyár nem bővíthető. Állítólag a győri önkormányzat felajánlotta: ingyen telket biztosít a fejlesztéseknek a győri ipari parkban. Ehelyett a Danone azt tervezi, hogy a székesfehérvári ipari parkban bővít. Nem állja meg a helyét az az érv sem, hogy elavultak a győri gyárépületek; a gyártó üzemcsarnok például 1985-ben épült.

A szűkszavú Danone azonban visszavágott, és előállt egy harmadik sajtónyilatkozattal. Ebben új elemeket dob be a köztudatba, mint például "az elmúlt öt év során számos új szereplő jelent meg a magyarországi kekszpiacon, ennek eredményeképpen egyre inkább erősödő versenyhelyzet alakult ki. Ebben a helyzetben a Győri Keksz Kft. öt év alatt elveszítette nyereségességét."

A győri gyár azonban az ellentábor szerint 1995-ben 740 millió, ´96-ban 951 millió, ´97-ben 842 millió, ´98-ban pedig 684 millió forint tiszta nyereséget produkált. "A Győri Keksz mai helyzete - egy majdnem teljesen profitmentes helyzet, amelyet 2000-ben stabil vagy hanyatló üzletmenet jellemzett - megkívánta bizonyos felmérések elvégzését további növekedési lehetőségek és egy költséghatékonyabb megoldás megtalálása érdekében" - érvel a Danone.

Egyelőre tehát nem teljesen világos, hogy a Danone miért zárja be a gyárat. Szakmai indokaik vitathatók, a versenyhivatalhoz benyújtott kérelmük ugyancsak. Sem a győri gyár, sem a Danone magyarországi központja nem ad más információt, csak annyit, amennyit a sajtóközleményekben leírtak. Egy azonban biztos: ha a tervet végrehajtják, a piacon meglehetősen nagy értéknek számító "Győri Keksz" nevet elveszítik, mert a márkanév védett, és a győri önkormányzat nem adja.

Kovács Róbert

Bojkott

"riási a felháborodás Franciaországban, ahol a Danone két gyárat (Calais és Evry) bezár, egyet pedig (Chateau Thiery) újjászervez, azaz leépít. Calais-ban 15 ezren tiltakoztak a hét végén, és országos bojkott ("Danone-forradalom") szerveződött, amelynek sikerét egyelőre a www.jeboycottedanone.com internetcím magas látogatottságán lehet lemérni. A nyitóoldalon "az emberi lények nem joghurtból vannak" üzenet olvasható, és felhívja a szolidáris látogatót, hogy ne vásároljon Danone, LU, Galbani és Evian nevű termékeket. A Danone tiltott védjegyhasználat miatt beperelte a honlap készítőit, és a bíróság letiltatta a fekete Danone-logót.

Magyarországon Balogh József győri polgármester sajtótájékoztatón szólított fel bojkottra, és nyomatékul számos Danone-terméket hajított a szemétkosárba. Eközben "Viktor" és "Jano" a hazai internettörténelem egyik legnagyobb e-mail kampányát indította el a napokban. Eddig már több tízezren kapták meg és küldték tovább a Danone-termékek bojkottjára szólító üzenetet. A cég cáfolta azon sajtóértesüléseket, melyek szerint beperelnék Viktort és Janót.

Világ proletárjai, egyesüljetek!

Látszólag összeölelkeztek a magyar pártok a győri kekszgyár bezárása kapcsán, és egy emberként heves tiltakozásukat fejezik ki. Balogh József (MSZP) győri polgármester Orbán Viktorhoz (Fidesz) és Matolcsy György gazdasági miniszterhez is írt egy-egy segítségkérő levelet, ahol panasza meghallgatásra talált. Matolcsy íziben felállított egy vizsgálóbizottságot, és kijelentette, hogy "huncutságok" történtek a bezárás körül. Érdeklődésünkre ennél konkrétabb dolgokkal nem tudtak szolgálni a minisztériumban, mondván, hogy a vizsgálat csak most indult. Matolcsy annyit azért megelőlegezett, hogy a Danone 2002 végéig semmiképpen nem zárhatja be a gyárat, mert jogelődje, a United Biscuits 1997-ben állami támogatást kapott, a kötelezettségek pedig a Danone-ra is vonatkoznak. Orbán Viktor egy pécsváradi millenniumi zászlóavatáson szólalt fel az ügyben, méltánytalannak és elfogadhatatlannak minősítve a bezárási terveket. Kijelentette: a kormánynak nincs jogi eszköze, hogy befolyásolja a Danone-t, ám tárgyalásokba kezd a győri gyár tulajdonosával.

A békességet azonban kisvártatva sötét fellegek árnyékolták be. A győri Fidesz-képviselők személyesen Balogh Józsefet okolják a történtekért, mert "már régóta hallhatók voltak pletykák a kekszgyár bezárásáról, mégsem történt semmi". Balogh József válaszul a "fideszes irányítású" versenyhivatalra és a Gazdasági Minisztériumra mutatott, jelezvén: ha nincs fúziós engedély, akkor nincs baj.

A hivatal vizsgálódik

Nincs törvényes lehetőség a Danone-nak kiadott versenyhivatali engedély visszavonására. "A Gazdasági Versenyhivatal nem tagadhatja meg az engedélyt, ha az összefonódás (jelen esetben a győri gyár megvétele - K. R.) nem hoz létre, vagy nem erősít meg gazdasági erőfölényt, illetve nem akadályozza meg a hatékony verseny kialakulását, fennmaradását vagy fejlődését az érintett piacon" - idézte a törvény szövegét Polgárdy Géza, a versenyhivatal sajtófőnöke. Hozzátette: vizsgálatuk semmilyen versenytörvénybe ütköző adatot nem tárt fel. A hozzájuk beérkezett kérelemben szó sem volt bezárásról, ezzel kapcsolatban semmilyen adat sem merült fel, ezért az engedélyt kiadták. Amennyiben a Danone jelezte volna bezárási szándékát, elképzelhető, hogy más döntés született volna.

A versenytörvény egy másik paragrafusát idézi a győri Reflex Környezetvédelmi Egyesület, amely a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, hogy vonja vissza a Danone-nak kiadott engedélyt, mivel szerintük a cég megtévesztette a hivatalt, és kijátszotta a versenytörvényt. A 32. paragrafus arról rendelkezik, hogy a versenyhivatal visszavonja határozatát, ha "a bíróság által felül nem vizsgált határozatban az engedély megadása a döntés szempontjából fontos tény félrevezető közlésén alapul".

Információink szerint a beadvány megérkezett, és már vizsgálják a Danone-kérelmet a versenyhivatalban. Mivel olyan esetre még nem volt példa Magyarországon, hogy egy cég a megtévesztés gyanújába keveredett volna, az eljárásról egyelőre nem lehet semmi biztosat tudni. Polgárdy Géza szerint végleges eredményre néhány hét múlva lehet csak számítani.

Figyelmébe ajánljuk