Akár a 4-es metró beruházási tervének ütemezését is érintheti az a lakossági kereset, amelyet az Erzsébetvárosi Társasházak Érdekvédelmi Egyesülete (ETKE) nyújtott be a Fővárosi Bíróságon. Az egyesület hosszú idő óta harcosan opponálja a metróépítést, bár eddig minden jogi fórumon alulmaradt.
Az ETKE immáron négy éve folyamatosan támadja a metróberuházás tervét. Fő kifogásuk szerint a Keleti pályaudvar környékén a tervezett vonal olyan közel haladna a felszínhez, hogy az veszélyt jelenthet a lakóépületekre. A beadvány készítői megsüllyedt, megrepedezett házakat és vízzel elöntött pincéket vizionálnak. Meggyőződésük, hogy az alagútépítés ideje alatt tömegeknek kell elhagyniuk az otthonukat, és a közúti forgalmat is teljesen le kell zárni. A közműellátás rendszerének "átmozgatásától" és a parkolási lehetőségek megszűntétől is tartanak. Ha mégis megépül a 4-es metró - hangzik érvelésük -, elviselhetetlen mértékű rezgést és zajt okoz majd a vonal felett élő mintegy 50 ezer lakosnak, a sűrű porfelhőkről nem is beszélve; ezért az ETKE a Thököly úti villamos újbóli üzembe helyezése mellett állna ki inkább. Azt is sérelmezik, hogy a környezetvédelmi hatóságok nem írták elő kötelező érvénnyel a DBR Metró Projektigazgatóság számára: vállaljon garanciát az esetleges károk elhárítására.
Tavaly november végén az ügyben illetékes Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség válaszolt az ETKE felvetéseire azzal, hogy másodfokon is megadta a környezetvédelmi engedélyt a beruházáshoz. A beruházó érveit fogadták el tehát, amelyek rámutatnak: az alagútfúráshoz nem kell a felszínt jelentősen megbontani, mert szinte minden munka a föld alatt zajlik; nem kell az épületek megsüllyedésétől tartani (az alagútépítés tudományának további mélyrétegeiről lásd egy korábbi írásunkat: Tények, számok, kilátások, Magyar Narancs, 2003. 22.), ráadásul a kivitelezői pályázat egyik kritériuma lesz az esetleges károk megtérítése. A közüzemi hálózatnak direkt jót tesz, ha az építkezés miatt felújítják, a jelenlegi forgalom pedig jóval nagyobb környezeti ártalmat jelent, mint maga az építkezés. Az építők szerint a vonal elkészültével a forgalom jelentős csökkenése várható. A villamos ismételt üzembe helyezése nem oldaná meg a környék közlekedési gondjait, s zajosabb is lenne, mint a metró.
A nyomvonal 13 méterrel a felszín alatt haladna Erzsébetvárosnál, azaz háromszor mélyebben, mint például Bécs egyes kerületeiben. (Eredetileg - évtizedekkel ezelőtt - mélyebbre tervezték ugyan építeni, a már létező, Baross téri metrószakasz "alá", de az jóval költségesebb lett volna, nem beszélve a "maratoni mozgólépcsőzések" réméről és a metró miatti időmegtakarítások jelentős csökkenéséről.) Gulyás László, a DBR Metró Projektigazgatóság vezetője a Narancsnak megerősítette: az alagút tervezett mélysége a mai műszaki körülmények között már nem kockázati tényező. A kereset többi elemét pedig Gulyás olyan véleményeknek tartja, amelyek nem tartoznak az engedélyeztetési eljárás körébe. 't hivatalosan egyébként nem tájékoztatták a kurrens beadvány részleteiről: sem értesítést, sem megkeresést nem kapott, csak a sajtóból értesült mindenről, ezért az ügy lehetséges hatásairól is óvatosan beszél: "Nem tudom, hogy emiatt csúszhat-e a kivitelezés, el tudom képzelni, bár nem tartom valószínűnek."
Ignéczi Tibor, az ETKE elnöke lapunknak elmondta: azért fordultak a Fővárosi Bírósághoz törvényességi felülvizsgálatért, mert a beruházás engedélyeztetési eljárásakor jogsértések tömege történt. Például azzal, hogy nem kérték ki a környéken lakók hozzájárulását, és a Budapesti Városépítészeti Keretszabályzat védőtávolságra vonatkozó előírásait sem tartja be atervezet. Ignéczi elismerte: a jelenleg működő budapesti vonalak egyike sem felel meg ezeknek a követelményeknek.
Megismételte a százéves, "igazi alap nélküli" józsefvárosi házakra vonatkozó statikai aggályait, és ismét leszögezte: 21-22 méteres mélységet tartana elfogadhatónak. Az ETKE aktuális beadványa tehát gyakorlatilag megismétli azokat az ellenvetéseket, amelyeket az illetékes hatóság korábban már többször elbírált és elutasított. Két eset lehetséges: a kerület lakosai igen aggodalmas természetűek, vagy kifejezett céljuk, hogy akadályozzák a politikai felhangoktól sem mentes metróberuházás megvalósulását. Ignéczi határozottan elutasítja ez utóbbi felvetést. Úgy véli, a DBR-rel termékeny az együttműködésük, és korábban több javaslatukat figyelembe vették már a tervek módosításakor: például ma már 3,5 méterrel mélyebb alagútban gondolkodik a kivitelező, mint eredetileg. "A 4-es metróra szerintünk is szükség van, de az is fontos, hogy a lakosságnak semmilyen kára ne származzék a beruházásból, és hogy az emberek minden információnak a birtokában legyenek" - mondta Ignéczi. Hozzátette: "Az alapszabályunk ki is zárja, hogy a szervezetünket olyanok képviseljék, akik valamely pártnak a tagjai."
Más forrásból úgy tudjuk, hogy a közeljövőben az ETKE konzultál az ügyben a fővárosi MSZP-frakcióval, ami szintén arra utal, hogy nem egy "álruhás" polgári körrel állunk szemben: aggodalmaik őszinték, bár jelenleg több jel mutat arra, hogy inkább megalapozatlanok, mint jogosak.
A kérdés ettől még kérdés marad: vajon csúszhat-e emiatt a 4-es metró építése? A Fővárosi Bíróság várhatóan március 17-én dönt a beadványról. Ha az ítélet a korábbiakhoz hasonló tartalmú lesz, akkor a határidőket még tartani lehet: az első tendereket ugyanis az év első felében kell kiírni.
Bugyinszki György
