Olajozott nemzeti közbeszerzés - 2.

Csak egy maradhat

Belpol

Egy-két éven belül monopolhelyzet alakulhat ki az állami megrendelések piacán, ha folytatódik a Közgép kizárólagos térhódítása. Ezúttal a sikeres közbeszerzések újabb formáit mutatjuk be. Csak egy dolog változatlan: a Simicska-cégen és társain kívül senki másnak nincs esélye nyerni.

Nem minden vesztes fordul panaszával a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB), ha közbeszerzési pályázaton alulmarad a Közgép Zrt.-vel szemben. Sőt van, aki eleve neki se fut egy amúgy ígéretes felhívásnak. A Heves megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás "működési területén bezárt települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja" tárgyú 2010-es közbeszerzés értéke 3,772 milliárd forint volt. Csupán egyetlen ajánlat érkezett, az Érsek-Kert Konzorciumé, amelynek tagjai a Közgép Zrt., a Penta Általános Építőipari Kft., a DHJ Építő Építőipari Kft., a Design Termelő Szolgáltató Kft. és a RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Kft.

A közbeszerzési eljárásnak mindig van bonyolítója. Ebben az esetben érdemes megemlíteni, hogy a bonyolító az Anpast Europroject Szolgáltató Kft. volt. A társaság székhelye 2011. június és 2012. március között a Hidegkuti Nándor utca 8-10. szám alatt volt; ott, ahol a Fidesz szellemi és gazdasági erőterétől nem messze eső, 2010 márciusában alapított Századvég Gazdaságkutató Zrt. található ma is. A kutató cég egyik igazgatója Giró-Szász András volt mindaddig, míg tavaly ősszel kormányszóvivő lett.

A hulladékgazdálkodási rekultivációs bizniszben nemcsak a hevesi 4 milliárdos, de egy mecseki 9 milliárdos projekt sem volt elég csábító a hazai építőipar szereplőinek ahhoz, hogy összeszedjék magukat és érvényes ajánlatot nyújtsanak be. A Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás "szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése" tárgyú felhívására csak az SK-2012 M-D RHK Konzorcium jelentkezett, amely a Strabag-MML Kft., a Közgép Zrt. és a Geohidroterv Kft. együttműködéséből állt össze. Az eljárás csak másodszorra lett eredményes, mivel 2011-ben senki nem tudott olyan ajánlatot adni, amire a kiírónak elég pénze lett volna. Másodjára jelentősen szűkítette a pályázók körét a mecseki társulás: versenyt kizáró, hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárást indított, amire csak a közgépes konzorciumot hívta meg. Hogy a többieket miért nem, az nem is fontos, bár megjegyezzük, ők ugyanúgy érvénytelenül pályáztak előzőleg, mint a Közgép - vagyis ezek szerint az érvénytelenebbnél is létezik érvénytelenebb ajánlat. Mindenesetre a Közgép ezt a megrendelést elvitte. Nem is akárhogyan: a beruházás becsült értéke 2011-ben 8 milliárd 974 millió volt, a 2012-es kiíráskor is ugyanennyi. Csakhogy a második eljárásban a kiíró már akceptálta a Közgép árajánlatát, és belement, hogy 8,9 milliárd helyett - ami, ugye, először az érvénytelen ajánlatok oka volt - 9,3 milliárdért létesüljön a mű a Közgép kivitelezésével.

A jól bevált hirdetmény nélküli eljárást választotta Keszthely város önkormányzata is, amikor a történeti városközpont rehabilitációja II. üteméhez keresett kivitelezőt. Meg is találta, a Közgép és a Reneszánsz Zrt. konzorciumában. (Erről lásd korábbi cikkünket: Aggályos a milliárdos Közgép-pályázat, magyarnarancs.hu, 2012. május 4.) A beruházás becsült értéke 415 millió forint volt, amit a nyerteseknek sikerült 559 millióra felhúzni. Mint arról beszámoltunk, az első ütem 1,8 milliárdos munkálatai miatt (melyeket szintén a Közgép végzett) vizsgálódik az EU korrupcióellenes hivatala. Itt ugyancsak az a forgatókönyv érvényesült, hogy első nekifutásra a felhívás érvénytelen lett, aztán másodjára jött a hirdetmény nélküli, meghívásos "pályáztatás".

A Narancs által megkérdezett közbeszerzési szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a hirdetmény nélküli eljárást kivételes esetekben lehet alkalmazni. Ám tapasztalatai szerint az utóbbi időben megnőtt azon hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások száma, amelyekre a Közgépet felkérik - lásd például a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. eljárásait.

Kettő az egyért

Természetesen nem az összes tendernél mellőzik a versenyt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) például igenis pályáztatott a "Szamos-Kraszna-közi árvízszintcsökkentő tározó" projekt megvalósítására. A beruházás becsült értéke 11,1 milliárd forint volt, de az OVF elfogadta a nyertes, a Ke-Víz 21 Zrt.-KÖTIVIÉP Kft.-Közgép Zrt. konzorcium által megajánlott 11,298 milliárdos árat. Az A-Híd Zrt. hoppon maradt (és csak sovány vigasz lehet számára, hogy a Közgéppel alkotott konzorciuma elnyerte a vásárosnaményi Tisza-híd építéséhez kapcsolódó ellenőrző hely kialakításának 29 millió forintos közbeszerzését.) Ezt a fejlesztést május elején a parlamentben is birizgálták, de a szerződést aláírták, e hónap közepén kezdődhetnek a 126 millió köbméteres víztározó földmunkái. E közbeszerzés érdekessége az volt, hogy az ajánlati ár (55 súlyszám) mellett az elbírálás során nagy súllyal estek latba a szubjektivitásra lehetőséget adó szempontok. A 45 súlyszámból a minőségügyi és környezetvédelmi terv kidolgozottsága 30 súlyszámot érhetett. Ez a pontozás gyakorlatilag azt jelentette, hogy az ajánlati árral képtelenség volt versenyezni.

Püspökladány önkormányzata az újtelepi városrész szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítésére tett közzé felhívást 2011. novemberben. A beruházás becsült értéke 435 millió forint volt. A felhívásra hárman pályáztak, akik különböző konzorciális együttműködésükből már jól ismerték egymást: a Keviép Kft., a Magyar Aszfalt Kft. és a Közgép Zrt. Rendben le is zajlott volna az eljárás, ha a pályázatra nem jelentkező miskolci Fer-3331 Kft. meg nem támadja a felhívás műszaki, szakmai alkalmassági részét. A kifogás a műszaki alkalmasság meghatározására vonatkozott. Püspökladány ugyanis a vizsgálható 5 éves időszakból kizárólag a 2009-2010-ben elvégzett munkákat fogadta el referenciaként. A panaszos szerint az ilyen alkalmassági szempontok alkalmasak arra, hogy a versenyt leszűkítsék, hiszen e kritérium alapján eleve korlátozott számú szereplő adhat csak ajánlatot. Ez a korlátozás ebben az esetben - ki nem találnák! - a Közgépnek kedvezett volna, ám a KDB a felhívást megsemmisítette, és az eljárást eredménytelennek nyilvánította.

Se út, se vasút

Nem esett ilyen kedvező elbírálás alá a Porr Építési Kft., amely a váci vasútvonal 14 milliárdos felújítása után (lásd: Megint nem nyert!, Magyar Narancs, 2012. június 28.) az M43-as autópálya Makó és az országhatár közötti szakaszának és a csatlakozó építmények 41 milliárd forintos kivitelezési munkáit is - várhatóan - elbukja. (Egyelőre egyiknél sem hirdettek eredményt: a vasútnál azért, mert az egyetlen érvényes ajánlatot beadó közgépes konzorcium 18 milliárdért teljesítené a feladatot, az autópálya-projektnél pedig még nem értékelték az ajánlatokat.)

A Porr Építési Kft. két pontban kifogásolta a NIF Zrt. eljárását: először is azt, hogy az szóba sem állt vele. Amikor a Porr április 2-án vitarendezési eljárást kezdeményezett, a NIF április 5-én a következőket válaszolta: "Az előzetes vitarendezés kérelmét ajánlatkérő elutasítja. Álláspontja szerint az előzetes vitarendezési kérelemmel érintett alkalmassági követelmény a törvény előírásaival összhangban van." Ezt már a KDB sem nyelte le, és május 22-én kimondta: a NIF törvényt sértett azzal, hogy nem indokolta a vitarendezési kérelem elutasítását. Igaz, a NIF törvénysértését nem tartotta olyan súlyúnak, hogy bírságot szabjon ki.

A 23 kilométeres makói útépítési história legizgalmasabb eleme azonban nem ez volt, hanem az aszfalt- és betonkeverő gépek holléte, amelyek miatt a Porr a tender érvénytelenítését kérte. A NIF kiírása szerint alkalmatlan az az ajánlattevő, aki nem rendelkezik "az építési helyszíntől közúton mért maximum 50 km távolságra 1 db minimum 240 tonna per óra kapacitású, működő aszfaltkeverő teleppel, továbbá 1 db minimum 100 köbméter per óra kapacitású működő betonkeverő teleppel". A Porr szerint ennek az előírásával a NIF indokolatlanul szűkítette le a versenyt. A szerződés teljesítésére egyébként képes gazdasági szereplők ugyanis e megszorítás miatt ajánlatot sem tudnak adni. A Porr arról is nyilatkozott, hogy mobil aszfalt- és betonkeverő telepeivel képes a szükséges mennyiséget előállítani; ha pedig ezek üzembe helyezése előtt kellene az anyag, az aszfaltot a Délút Építő és Bányászati Kft. algyői telepéről - ami 42 kilométerre van a helyszíntől -, a betont pedig a hódmezővásárhelyi Csomiép Kft. 35 kilométerre lévő telepéről viszik oda. A Google Earth felvételére hivatkozva bizonyította továbbá, hogy a kiírás alkalmassági feltételeinek egyedül az Euroaszfalt Kft. 320 tonna kapacitású, földeáki aszfaltkeverő telepe felel meg. Az Euroaszfalt a Betonút csoporthoz tartozik, amelynek tagjaival a Közgép számos alkalommal nyer el megbízásokat; köztük az Euroaszfalttal is. (A Betonút anno a Vegyépszer elválaszthatatlan partnere volt.) A szegedi, hódmezővásárhelyi keverőtelepek az alacsony kapacitás és az 51 kilométeres távolság miatt kihullanak a rostán.

A NIF-et mindez nem hatotta meg. Kiderítette, hogy a Porr említette algyői telepen csak 160-120 tonna aszfaltot tudnak óránként bekeverni, ami nagyarányú csúszáshoz vezetne a kivitelezésben.

A vita e pontján aztán színre lépett a Közgép is, amely ahol tud, segít. "Egyéb" érdekeltként megkereste a Délút Kft.-t és tájékoztatást kért arról, hogy a Porr milyen formában igazolhatja az algyői keverőtelepre hivatkozva ajánlattevői alkalmasságát. A Délút Kft.-től kapott válaszlevélből kiderült, a Porr a munka elvégzésére való alkalmasságát a Délút Kft. által nem igazolhatja. A Közgép bizonyítékként becsatolta a hivatkozott levelet (lásd Széllel szemben nem érdemes című keretes írásunkat). A Közgép szakmailag is a KDB hóna alá nyúlt, amikor előadta, hogy a Porr által bevethetőnek ítélt termós aszfaltszállítókat Magyarországon nem szokás alkalmazni, legfeljebb télen, helyben. És ha a KDB magától nem jött volna rá, a Közgép "egyéb" érdekeltként a Porr álláspontjának cáfolatául előadta, hogy a Porr hivatkozott korábbi eljárásai nem igazolják a cég ügyfélképességét, alkalmasságát és a hasonló beruházásokban való jártasságát.

A keverőtelepek versenyt korlátozó kijelölése okán a KDB végül nem foglalt állást, mivel a Porr Kft. ügyfélképességét egyszerűen elutasította. A Porr mintha lemásolta volna a múlt heti cikkünkben ismertetett váci teljesítményét: hiába pályázott, nem tudta igazolni ügyféli mivoltát a KDB előtt - hiszen a KDB szerint a Porr ezúttal sem akarta elnyerni a tendert. Igaz, adott ajánlatot, de 2010-ben negatív eredményt mutatott a mérlege, így nem felel meg a kiírás követelményeinek.

"Leminősítése" után az anyacég, az osztrák Porr Bau Gmbh adott be kérelmet, egy nappal a jogorvoslati eljárás miatt felfüggesztett tender május 25-i lejárta előtt. A KDB ezt is elutasította, mivel úgy ítélte meg, egy nap alatt nem lehet érvényes ajánlatot beadni. Így aztán se a budapesti, se a bécsi cég nem lehetett ügyfél. Hogyan is lehetett volna, hiszen a napnál is világosabb, hogy egyiküknek sem állt érdekében megnyerni a 41 milliárdos útépítést.

Széllel szemben nem érdemes

"A Porr Építési Kft. részéről telefonos megkeresés érkezett címünkre, melyben keverőtelepünk mint telephely, illetve keverőgépünk mint eszköz rendelkezésre bocsátása, valamint aszfaltkeverék beszállítás tárgyában kínáltak fel számunkra - közelebbről meg nem határozott formában történő - együttműködést. Illetékes főépítés-vezetőségünk rövid időn belül, hangsúlyozottan tájékoztató jelleggel, mennyiségi adatok és határidők nélkül küldte meg a kért egységárakat, árajánlatot azonban nem adott. Tekintettel arra a körülményre, hogy cégünk már előrehaladott tárgyalásokat folytatott egy másik ajánlattevővel, a további együttműködéstől elzárkóztunk.

Ennek megfelelően tájékoztatjuk Önöket (a Közgépet - Zs. P.), hogy az M43 autópálya Makó-országhatár közötti szakasz építése vonatkozásában a Porr Építési Kft. ajánlatának elkészítésében nem vettünk részt, arra tekintettel dokumentumokat nem készítettünk és nem adtunk át, illetve kapacitást nem kötöttünk le, tehát - mivel a közbeszerzési eljárás információink szerint még nem zárult le - a Porr Kft. alkalmasságát általunk nem is igazolhatja."

Forrás: Közgép, Közbeszerzési Döntő Bizottság

 


Figyelmébe ajánljuk