Cser Ágnes kontra tb-önkormányzat

A hölgy nem fizet

szerző
Bundula István
publikálva
1997/25. (06. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

"Ha még most sem vagyunk negyvenen, magamhoz nyúlok", borult ki nyilvánosan Simsa Péter alelnök hétfő délután úgy fél négy tájban, az egészségbiztosítási önkormányzat közgyűlésén. Az 1993-as tb-választások eredményeként fölállt testület utolsó összejövetele volt ez; megbízatásuk június 18-án lejárt.

A közel ötórás ülés a végére majdnem kudarcba fulladt, ugyanis az utolsó pillanatokban kérdéses volt, határozatképes maradt-e a közgyűlés. Többszöri létszámellenőrzés után is úgy tűnt, nem. Az önkormányzat tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásához kétharmados jelenlét szükséges (az eredetileg hatvantagú grémiumból minimum negyven fő), ám a létszám 39 fölé nem emelkedett. Igaz, egy ízben az elnöki asztalnál ülő - és ekkor már a közgyűlést is celebráló - Simsa Péter, az Egészségbiztosítási Önkormányzat (EbÖ) alelnöke örömmel konstatálta, hogy "megvagyunk", ám a balján helyet foglaló Cser Ágnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgatója megszámolta a teremben lévőket. "Ez csak harminckilenc", állapította meg, vagyis kész, nincs szavazás, ennyi volt, s kisvártatva elindult kifelé. Szabó Istvánné (Zsóka) mentette meg a helyzetet, mondván, hogy mivel a korábbi mandátum-visszaadások miatt a közgyűlés teljes létszáma már nem hatvan, így a kétharmad rész sem negyven. Simsa alelnök sugárzó arccal jegyezte meg: "Zsóka, kapsz egy puszit alkalomadtán" - ezen aztán még poénkodtak kicsinykét -, majd, alig leplezett iróniával a hangjában, az eltávozott főigazgató asszony után küldetett. Cser Ágnes visszatért, s rendkívül fegyelmezetten ülte végig a hátralévő perceket.

A hétfői közgyűlésen nem ez volt az egyetlen kínos jelenet Cser és Simsa között. A főigazgató asszony jobbára merev arccal hallgatta az őt és a hivatalát kritizáló kitételeket, Simsa alelnök pedig látványos mimikával kommentálta Cser Ágnes megjegyzéseit. Mindkettejüknek ennyire futja egyelőre: az önkormányzat elnökségének múlt hétfői (újbóli) akciója az OEP-főigazgató elmozdítására sikertelen maradt, ám a Simsa Péter alkalmasságát firtató, két héttel ezelőtti népjóléti miniszteri levél sem kezdte ki az alelnök közgyűlés előtti renoméját. Simsa biztos kézzel irányította az ülést; amelyik pontot elfogadásra ajánlotta, azzal nem is volt gond ("döntsetek persze belátásotok szerint, nem azért mondtam", tette ilyenkor hozzá).

 

Áprilisi tézisek

A hivatalvezető és az önkormányzat elnöksége közötti ellentét idén tavasszal vált a közvélemény számára is nyilvánvalóvá. A március 24-i közgyűlésen például az EbÖ elnöksége többmilliárdos károkozással vádolta Cser Ágnest (majd ugyanezen az ülésen jutalmat szavaztak meg a számára), míg a főigazgató asszony nyilatkozatai rendre azt sejtették, hogy az általa indított vizsgálatokban volt és jelenlegi elnökségi tagok is hunyók, vagy azok lehetnek. A konfliktus, legalábbis a nyilvános beszédben, elsősorban az országos vényellenőrzési rendszer, az immáron elhíresült OVER kapcsán artikulálódott, ám hogy nem csupán erről van szó, azt egy április 8-án és 9-én kelt kétrészes "Összeállítás" mutatta a leginkább. Az EbÖ-elnökség által készített feljegyzés második része huszonegy pontba foglalta az OEP-pel és annak vezetőjével szembeni kifogásokat. Rögtön az elején például azt nehezményezik a hivatal munkájában, hogy "továbbra is hivatali jellegű munkavégzés dominál, pl. méltányossági kérelmek, különböző értesítők kiküldése". Több passzus foglalkozik azzal, hogy az OEP Cser Ágnes 1996 nyarán történt kinevezése után "zárt" lett az EbÖ felé: lelassult, illetve bizonyos ügyekben megszűnt az információáramlás a hivatal és az önkormányzat között, s a főigazgató a közgyűlés által hozott s rá nézve kötelező döntések egy részét alig vagy egyáltalán nem hajtja végre. A 16. pont Cser Ágnes szemére veti azt is, hogy "önkormányzati előzetes egyeztetés nélkül (...) a politikai pártok képviselőivel, különböző társadalmi szervekkel önálló egyeztetést folytat". Összességében az a legnagyobb baj, állapítja meg az "Összeállítás" első része, hogy az egészségbiztosító két része közötti "bizalmi elv" megszűnt.

Cser Ágnes egy április 13-i "Vélemény"-ben fejtette ki álláspontját, pontról pontra előadva azt, miben téved szerinte az EbÖ elnöksége. (Például az EbÖ által kifogásolt információhiányt illetően leszögezi: érkezéséig nem létezett központi nyilvántartás és iktatás, ennek rendbetételét ő kezdte meg.) Ám már a bevezetőben megjegyzi: "Hány alkalommal kell még munkatársaimmal együtt általánosságban megfogalmazott kérdésekre, pontatlan állításokra konkrét tényekkel felelnem? Ez idáig négy összeállításra adtunk tételes választ, mely válaszok a mai napig érdemi megvitatásra nem kerültek."

Ez lett a sorsa a 13-i válasznak is. Az EbÖ elnöksége saját verzióját beterjesztette ugyan az április 14-i közgyűlésre, hogy ennek alapján mozdíttassa el a testülettel Cser Ágnest, ám az az ülés - mint azt a sajtó akkortájt bőven dokumentálta - határozatképtelenség miatt semmire sem jutott. (Egyébként más kérdésben sem: volt például az EbÖ-elnökség elleni bizalmatlansági indítvány is. Az egyik közgyűlési tag éppen az ott történtek hatására mondott le mandátumáról, mondván, értelmetlen és kisszerű személyeskedések miatt nem jut idő a valódi társadalombiztosítási kérdések megtárgyalására.) Az azért mindenképpen megemlítendő, hogy a teremben az MSZOSZ képviselői és a munkaadók delegáltjai maradtak (a kisebb szakszervezetek képviselői távoztak). A határozatképtelen grémium számára az elnökség ekkor úgynevezett próbaszavazást rendelt el, amelyen persze Cser menesztése mellett voksoltak a jelenlévők. (E furcsa eljárás utóbb a Cser Ágnes elleni újabb támadások hivatkozási alapja lett, hogy tudniillik a hivatalvezetőt "egyszer már a közgyűlés is elmarasztalta".) A miniszterelnök és Kökény Mihály népjóléti miniszter Cser Ágnes melletti határozott kiállása azonban - ideiglenesen - ad acta tette az ügyet.

 

Júniusi tézisek

Múlt hétfőn az elnökség ismét kezdeményezte Cser Ágnes visszahívását. A kérdés az, hogy mikor és hol. Mint azt a főigazgató asszony lapunknak elmondta, hétfőn részt vett egy olyan szűk körű informális beszélgetésen, amelyen Halmy László EbÖ-elnök is jelen volt, majd végigülte a hivatalos elnökségi ülést is, de tervezett felmentéséről egyik helyen sem tájékoztatták. Mi több, mind a mai napig nem ismeri annak a levélnek a tartalmát, amit állítólag futárral küldtek át a Miniszterelnöki Hivatalba még aznap este. Jól értesült forrásaink tudni vélik, hogy az elnökség egy írásos jogi szakvélemény alapján gondolta azt, hogy nem a közgyűlés, hanem az önkormányzat elnöksége kompetens a főigazgató visszahívásában. A helyzetet bonyolítja, hogy ugyanezen források szerint ez az értelmezés a népjóléti miniszter környezetéből származik - miközben, ne feledjük, Kökény miniszter nem csupán áprilisban, hanem a múlt héten is úgy nyilatkozott, hogy nem lát okot Cser Ágnes felmentésére. Egyes állítások szerint szintén Kökény egyik tanácsadója "világosította föl" az önkormányzat elnökségét arról, hogy a delegálással létrejövő "önkormányzatok" felálltáig (addig még körülbelül két hónap van) voltaképpen nincs interregnum, az önkormányzat és az elnökség viheti tovább az ügyeket. (Mindez különösen azért bizarr, mert a tb-törvény június 3-i módosítása előtt épp ennek lehetőségével riogatták a bizonytalankodó szocialista képviselőket, hogy tudniillik azért voksoljanak igennel, mert ellenkező esetben még hatvan napig marad a jelenlegi elnökség. Mint ismeretes, a törvényt végül is csak az MSZP-frakció szavazta meg.)

A június 16-i közgyűlésen nem volt téma Cser menesztése, igaz, az elnökség csatolta a beszámolóhoz áprilisi 21 pontját - Cser Ágnes arra adott válaszát ugyanakkor nem. Maradtak hát a cikk elején is említett hol nyílt, hol kódolt szurkálódások.

 

Háttér

Végül is az EbÖ-elnökség és az OEP-vezetés közötti háborúskodás alapja valóban az idézett 21 kontra 21 pontokba összefoglalt nézetkülönbség? A - valóban nagy publicitást kapott, de továbbra is számos megválaszolatlan kérdést tartalmazó - vényellenőrzési rendszerrel kapcsolatos eltérő értelmezések? (Ez utóbbi természetesen nem elhanyagolható momentum, mutatja ezt az is, hogy az OEP-szakértők által készített DEMOVER nevű számítógépes ismertetőprogram hétfői nyilvános futtatását - amely azt demonstrálja, hogy az OVER-t szállító HiCar mi mindent nem teljesített - az elnökség leállítatta azzal az indokkal, hogy az lejáratja az önkormányzatot.)

Ám aligha merül ki ennyiben a vita. A konfliktus kiéleződése - noha, mint utaltunk rá, a nyilvánosságban kizárólag az OVER-ügy éppen aktuális fordulatához kötődik - rendre egy-egy nagyobb horderejű, a vagyongazdálkodással kapcsolatos tranzakcióval hozható összefüggésbe. A Cserrel szembeni első látványos elnökségi fellépés egybeesett a múlt heti lapszámunkban bemutatott Wesselényi utcai OTP-egészségbiztosító ügylettel: a főigazgató akkortájt ismertette az elnökséggel törvényességi aggályait. A mostani vihar kiváltójaként, innen nézve, egyrészt a Wesselényi utcai üzlet Simsa általi tető alá hozása tekinthető (és az ezt ismételten elutasító főigazgatói magatartás).

Vagyonügyekben az OEP nem az elnökség, hanem a közgyűlés határozatait köteles végrehajtani (ami ez esetben sok-sok millió kifizetését jelenti). Márpedig a közgyűlés nem egy esetben csak utólag adja áldását a már megkötött üzletekre (a Wesselényi utcai ügylet kapcsán is így képzelte el az elnökség). Cser Ágnes épp erre hivatkozva akadályozhat meg bizonyos tranzakciókat; ez viszont ellentétes az egészségbiztosítóban eddig követett (nem szabályszerű) gyakorlattal: azzal, hogy az elnökség napi szinten is beavatkozott a hivatal munkájába, és közvetlenül adott utasításokat az apparátusnak (holott ez a hivatalvezetés dolga). Ez a metódus Cser érkezése után megváltozott. Ezt az EbÖ elnöksége sérelmezi, és úgy értékeli a helyzetet, hogy a főigazgató szerepzavarba került. Egy névtelenséget kérő önkormányzati tag szerint Cser Ágnes valójában a tb visszaállamosítását sürgető kormányzati erők előőrse; igazi szándéka az önkormányzati működés ellehetetlenítése. (Az OEP-EöB-kormányzat megváltozott viszonyrendszerét Simsa Péter is említi a vele készült interjúban - lásd 6-7. oldal.) Az OEP egyik tisztségviselője viszont úgy látja, hogy Cser Ágnes "ráült a kasszára", s mivel csak a minden szempontból szabályszerű kifizetések elé nem gördít akadályt, a magát több tranzakcióban is elkötelező elnökség rendre kínos helyzetbe kerül - ez magyarázza a főigazgató elleni támadásaikat, nem más. A tét mindkét verzió szerint a tb pénzügyi alapja feletti ellenőrzés; az, hogy ennek segítségével mely gazdasági-politikai konglomerátumok "finanszírozhatják" a maguk érdekcsoportjait.

Egy dolog mindenesetre még mindig biztos: a rendszer továbbra sem működik.

Bundula István

 

szerző
Bundula István
publikálva
1997/25. (06. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra