Fegyelmi eljárás tanúskodó tisztek ellen: Lépéstévesztők

szerző
Barotányi Zoltán
publikálva
2000/25. (06. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Honvédelmi Minisztérium (HM) első fokon elveszítette azt a sajtópert, amelyben azt kívánta igazolni, hogy a tárca nem káderezte a múlt rendszerben politikailag aktív tiszteket. A titkos adatgyűjtés és nyilvántartás célja továbbra sem világos, a HM vezetői pedig megelégedtek azzal, hogy fegyelmit indítsanak néhány árulkodó tiszt ellen.

{k200025_globu;b}A Honvédelmi Minisztérium (HM) első fokon elveszítette azt a sajtópert, amelyben azt kívánta igazolni, hogy a tárca nem káderezte a múlt rendszerben politikailag aktív tiszteket. A titkos adatgyűjtés és nyilvántartás célja továbbra sem világos, a HM vezetői pedig megelégedtek azzal, hogy fegyelmit indítsanak néhány árulkodó tiszt ellen.nt face=Arial,Helvetica size=-1>

Az új magyar demokráciába való békés átmenetet számos "hasznos fikció" alapozta meg: tudjuk például, hogy az erőszakszervezetek voltak a kommunista diktatúra legerősebb támaszai, az ideológiai indoktrináció utolsó bástyái, ám a koruk alapján amúgy is érintettek nyugdíjazásán túl eltekintünk az ideológiai alapú tisztogatástól.

Tisztek és komisszárok

Az ántivilágbéli viselt dolgok legfeljebb zsarolási alapként kerültek elő a folyton megújuló személyzeti vitákban, egy komolyabb tisztogatás gondolata eddig nem merült fel az elmúlt évtizedben. Meglehet, csak mostanáig: a Népszava március 29-én (s utána több folytatásban) megírta, hogy a HM-ben adatgyűjtés folyt a tisztek 1990 előtti politikai beosztásáról, amiről lista készült; ennek összeállítását a miniszter mellett állítólag Wachsler Tamás közigazgatási államtitkár kezdeményezte.

A cikkek közzététele után Szabó János miniszter feljelentette a lapot, s kilenc pontban követelt helyreigazítást. A Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon végül csak két ponton adott helyt a panasznak: a bíróság megállapította, hogy a lap állításával szemben Szabó János nem nyilatkozott olyasmit, hogy őt a vezérkar félreértette volna. Továbbá: nem igaz, hogy ún. extrém adatgyűjtés folyt az alakulatoknál, mely azt tudakolta volna, hogy a tisztek közül ki végzett a Szovjetunióban, a tiszthelyettesek közül ki vett részt ott néhány hónapos tanfolyamon, s hogy a tisztek közül kinek van (immár ex-)szovjet felesége. A bíróság a többi hét pontban eltekintett a helyreigazítástól, s ezzel mintegy meghazudtolta a honvédelmi minisztert. Ez kínos, mivel Szabó János az ügy kipattanása után, no és a bíróság előtt határozottan állította: a HM-ben semmiféle adatgyűjtés, pláne listakészítés nem történt a tisztek politikai előéletére vonatkozóan. A miniszter szerint szimpla politikai hisztériakeltésről van szó, amely pompásan beleillik az ellenzék kampányába: egyébként is fölösleges lenne az adatgyűjtés, hiszen elég belepillantani a személyzeti dossziékba.

Lánc csörög

A honvédelmi bizottság szocialista alelnöke (Juhász Ferenc) egyenest a lemondást javasolta a miniszternek, ugyanezen bizottság kisgazda elnöke (Lányi Zsolt) pedig meglepődött a dolgok ilyetén alakulásán, bár továbbra is kétli, hogy a listákat politikai szűrőnek szánták volna. De nem is ez az érdekes.

Hanem az, hogy három magas rangú és beosztású tiszt is tanúskodott az ügyben, mégpedig nem a minisztérium javára. Sásik László ezredes, a honvéd vezérkar humánszolgálati csoportfőnöke például állította: a fenti (politikai-történeti) szempontok alapján történt adatgyűjtés a honvédségnél felsőbb utasításra. Az ő állítását megerősítette későbbi vallomásában Sipos Géza ezredes, a Zrínyi Kiadó igazgatóhelyettese, illetve Péter László ezredes, a Magyar Honvédség Kulturális és Média Igazgatóságának főigazgatója is. Mindketten megnevezték, hogy kitől kapták az utasítást az adatgyűjtésre, s ráadásul mindketten bemutattak egy-egy névjegyzéket, mely alárendeltjeik 1990 előtti politikai előéletét taglalta. Sásik szerint az adatgyűjtéshez nem férhet kétség, hiszen azt számos helyről jelentették neki, bár a listát ő maga nem látta, s nem tudja azt sem, kitől származik az utasítás. (Leginkább a tárca valamely felső vezetőjére gyanakszik, elvégre az adatgyűjtés olyan HM-háttérintézményekre is vonatkozott, melyek fölött a vezérkar nem rendelkezhet.) Az ezredes szerint, aki ez ügyben maga is az adatvédelmi biztoshoz fordult, mintegy 170-180 tisztet érinthetett az intenzív kutakodás.

Seregek ura

Ezek után a vezérkari főnök (Fodor Lajos vezérezredes) a honvédelmi miniszter személyes utasítására fegyelmit indított a kritikus vallomást tevő három tanú ellen, mondván, az ezredesek nem jelentették elöljárójuknak, hogy saját miniszterük ellen fognak tanúskodni. Sásik ezredes értetlenül fogadta az ellene indított fegyelmit, amit a vezérkari főnök a jelentési kötelezettség megszegésén túl a katonai titok megsértésével indokolt. Úgy véli, legjobb tudása szerint járt el, amikor elébb az adatvédelmi biztost vegzálta ez ügyben, majd beidézése után tanúvallomást is tett a bíróság előtt.

Nem valószínű, hogy segítene a fegyelmi alá vontakon, de a honvéd szakszervezet vezetője első nyilatkozatában kiállt mellettük, míg Mécs Imre SZDSZ-es és a már említett Juhász Ferenc MSZP-s biztonságpolitikai felelős szakmai kifogásokkal indokolt politikai támadásnak minősítette a fegyelmiket. Mindketten vizsgálatra kérték fel az állampolgári jogok országgyűlési biztosát. Juhász Ferenc végül pénteken nyújtotta be a maga beadványát, megjegyezve: az indoklás és a körülmények ismeretében nyilvánvaló, hogy a fegyelmit a vezérkari főnök a honvédelmi miniszter közvetlen utasítására kezdeményezte, hogy fedezze - az első fokú ítélet szerint - füllentésen kapott főnökét. Az ombudsmanok a vizsgálat lezárultáig s az eredmény nyilvánosságra hozataláig nem nyilatkozhatnak az ügyről. S hogy a vizsgálódások mikor zárulnak le, arra Majtényi László adatvédelmi biztos (aki saját területén vizsgálja az ügyet) egyelőre nem tudott lapunknak választ adni.

Barotányi Zoltán

szerző
Barotányi Zoltán
publikálva
2000/25. (06. 22.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra