Fidesz-vezetők "megfigyelése" 2.: Pinokkió a bizottság előtt

szerző
Somos András
publikálva
1999/18. (05. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Orbán, az igazságos jókora fricskát nyomott a kétkedők orrára. Nyolc hónappal a big bang után igenis megjelent az "egyes politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint családtagjaikról az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatára létrehozott bizottság" előtt. És hozott iratokat, meg nem is. Ezeket az előző érában titkosították is, meg nem is, most meg kiszivárogtak is, meg nem is.

Orbán, az igazságos jókora fricskát nyomott a kétkedők orrára. Nyolc hónappal a big bang után igenis megjelent az "egyes politikusokról és más közéleti személyiségekről, valamint családtagjaikról az előző parlamenti ciklusban folytatott törvénytelen és titkos adatgyűjtés vizsgálatára létrehozott bizottság" előtt. És hozott iratokat, meg nem is. Ezeket az előző érában titkosították is, meg nem is, most meg kiszivárogtak is, meg nem is.

Felbolydult méhkas a Fehér Ház. Eljön? - kérdezgetik egymást a lébecolók. Tíz óra múlt pár perccel. Keleti György szocialista képviselő nyugodt, ő korábban sem hitte, hogy Orbán betartja ígéretét. A hangulatot Atyánszky György kisgazda politikus oldja: "Addig megisszuk a kávét?" Keleti, a politikai szalonok rutinos vendége tromfol: "A miniszterelnök nem kávézik."

Így beszélgettek.

Megjelenik a kormányfő. Járásán még érződik az izomláz, ám lénye magabiztosságot sugároz. Mosolyog. Fekete, jól szabott öltönyt és vajszínű inget visel. Az ünnepélyességet sötét nyakkendő emeli. Hóna alatt fekete mappa.

Hiába, no.

Profi.

Nagyon titkos,

nagyon bizottság

Az első emeletre érve jól hallhatóan sajtófőnökéhez fordul: "Csak azt nem tudom, a sajtó mit ír majd, a dossziéban rengeteg állami és szolgálati titok van." Az ülés kezdetén a bizottság bölcsességére apellál: "Önöknek kell eldönteni, miféle megbeszélést akarunk tartani. Én mindkét tárgyalási formában állok rendelkezésükre. A bizottságnak tudok adni olyan tájékoztatást, amellyel az ügy érdemét nem tudom érinteni, és akkor ezzel önök megelégednek. És tudok adni az ügy érdeméről olyat, ami, nem az én döntésem miatt, hanem a fennálló szabályok miatt, zárt ülésen kell hogy megtörténjen."

Ezután ügyrendi vita. Az ellenzék meglepődik. Pedig tudhatták volna: egy nagyon titkos és nagyon törvénysértő akció, melynek irataiba maga Kövér László sem mert belenézni, bár mélységesen felháborítja a közvéleményt, nem bizonyítható csak úgy, nyilvánosan. Vancsik Zoltán és Nikolits István szocialista politikusok nem szavaznak. ("Csak ő ismeri az iratokat, döntsön ő a zárt ülésről.") Végül hét igen, három nem szavazattal az ülés titkos lesz, a sajtónak hinaus, von, dehors, mars ki. Pedig jó lenne nézni, ahogy Kosztolányi Dénes fideszes bizottsági elnök, mint a stukk fejeléskor, ma is kettőt ér (bírja Horváth Balázs - MDF - felhatalmazását, aki megint nem lehet köztük). Az elnök még a szavazás előtt leveri Keleti alelnök halovány próbálkozását: nem ad öt perc szünetet az ellenzéki stratégia kidolgozására, mivel az "nem viszi előbbre a bizottsági munkát". Pedig érdekes lett volna, ha ad, állítólag Stirlitz súgott volna a zárt vs. nyílt ülés eldöntése ügyében.

Mit mondott

a miniszterelnök?

Orbán egy 2013-ig titkosított, a nemzetbiztonsági szolgálatoknál készült összefoglaló jelentést, egy ugyanígy védett meghallgatási jegyzőkönyvet, valamint egy, a Belügyminisztérium rendvédelmi szerveinek védelmi szolgálatánál történt meghallgatás 2008-ig titkos jegyzőkönyvét hozta magával. Az ülés nyílt részén ezek alapján "összefoglalóan" megállapította, hogy "az előző parlamenti ciklus idején különböző formákban titkos, törvénytelen megfigyelések és adatgyűjtések történtek". Ám ne idegeskedjék senki: "Az 1998 nyarán hivatalba lépett kormány a szükséges vizsgálatokat lefolytatta, és hozzálátott a törvényesség garanciáinak kiépítéséhez." (Emlékeztetőül: tavaly augusztus 23-án Orbán a Fidesz-választmányon Simicska Lajos APEH-elnök és Gansperger Gyula ÁPV-elnök-vezér elleni támadásokra utalt. A "birtokába jutott dokumentumokra" hivatkozva ekkor azt állította, hogy e rágalomhadjárat alapját "törvénysértő és titkos adatgyűjtés" képezte, amely "Fidesz-vezetők és családtagjaik ellen irányult". Ekkori bejelentése szerint a polgárok pénzén az előző ciklusban folytatott akció eredményét a megrendelők a választási kampányban szerették volna felhasználni.)

Orbán másfél óra elteltével a mikrofonok elé állt. "Felfogásom szerint igen" - válaszolta arra a kérdésre, hogy bizonyítják-e a papírok közpénzek költését az adatgyűjtésekre. "Gyakorlattá vált, hogy magánszemélyek vállalkozásában működtek közre olyanok (mint megfigyelők - a szerk.), akik egyébként állami alkalmazásban álltak, és ehhez állami eszközöket is felhasználtak." "Várjuk meg a vizsgálat eredményét", felelte arra a kérdésre, hogy ki volt az adatgyűjtés megrendelője. Majd rövid jelentéstani értekezésbe bocsátkozott: a "megfigyelés" és az "adatgyűjtés" szavak korrelálnak, az előbbi része az utóbbinak. Bejelentette: megbízási szerződéseket is hozott magával. A zárt ülésre és a titkokra hivatkozva hárította viszont ama kérdéseket, hogy milyen állami szervnél dolgozó tisztviselők sasolták a fideszes fiúkat, és hogy érintettek-e az ügyben titkosszolgálati fedőcégek.

Debilek kíméljenek!

Orbán távozása után nem sokkal feldúlt ellenzéki politikusok rontottak ki az ülésről. Az, hogy mi történt, nehezen rakható össze. Az fix, hogy a bizottság tagjai -az "50-60 kérdésre adott, és az ellenzéki képviselők által teljesen befogadott válaszon" felül (forrás: Kosztolányi) - további információkat igényeltek volna a miniszterelnöktől. Az ellenzéki képviselők szerint Atyánszky György sem kapott szót, aki "emiatt tajtékzott". A Koper-Budapest vasútvonal alapkőletételére szlovén kollégájával fél háromra megbeszélt találkozó miatt a miniszterelnöknek tényleg el kell mennie - tudtuk meg egy órakor Rogán Antal belpolitikai tanácsadótól. Rogán aggódott: mi lesz, ha elkésnek? Az ellenzékiek meséje szerint a jelentkezések ellenére Kosztolányi addig beszélt, míg a miniszterelnök kisétált az ajtón. Koródi Mária (SZDSZ) szerint az elnök ismét képtelennek bizonyult feladatai áttekintésére. Keleti György bejelentette: Áder János házelnöktől kérik, jelöljön a koalíció mást bizottsági elnöknek, "vagy vegye át vele a házszabályt. Ugyan itt nincs alkalmassági vizsga, de azért megkérdezhetné valaki, mennyit képes visszamondani a megtanult rendelkezésekből."

Vancsik Zoltán - saját elbeszélése szerint - azt javasolta Kosztolányinak, hogy a bizottság szavazzon egy Orbán által felajánlott dokumentum bekéréséről. Ez az irat Orbán szerint bizonyítja, hogy egy fideszes képviselő (mint hétfőn kiderült: Pokorni Zoltán) elleni adatgyűjtési akcióról tudott "egy MSZP-s politikus", és azzal egyet is értett. A megrendelőt (mint hétfőn kiderült: Czégé Zsuzsát) Pokorni egy gazdasági vállalkozással (mint hétfőn kiszivárgott: a Xénia-lázzal) kapcsolatos interpellációja tette kíváncsivá. A dosszié egyik szupertitkos irata szerint (a szupertitkos irat egyik megatitkos bekezdését lásd keretes anyagunkban) egy magánszemély megkeresett egy kormányőrt, hogy a kormányőr derítse ki, mi köze lehet a képviselőnek a felszólalásban említett gazdasági vállalkozáshoz. A kormányőr a dosszié szerint továbbította a kérést egy magáncégnél másodállásban dolgozó nemzetbiztonsági tiszthez, aki egy-két hónap múlva visszaadta az ügyet. Az MSZP-s kapcsolat létét alátámasztó iratot, ha kérik, megküldöm - mondta a kormányfő arra az ellenzéki kérdésre, benne van-e az iratcsomóban az erre utaló bizonyíték. A kérdést az indokolta, hogy a bizottság koalíciós tagjai a múlt ülésen leszavazták azon indítványt, hogy előzetesen kérjék be a miniszterelnöknél lévő dokumentumokat. Így senki nem ismerte azok tartalmát. Vancsik tehát be akarta vasalni az elnökön az ígéretet, az indítványt azonban Kosztolányi nem vitte szavazásra.

Világosi Gábor (SZDSZ) és Keleti György egybehangzóan állította: Orbán többször kitért kérdéseik elől, arra hivatkozva, hogy az iratcsomagban megtalálják a választ.

Kosztolányi Dénes nélkül színtelen lenne a közélet. Sajtótájékoztatóján előbb azt mondta, "a bizottság a meghallgatástól függetlenül se pro, se kontra nem kötelezte el magát, hiszen a dokumentumok áttanulmányozása, a korábbiakkal való egybevetése szükséges". Majd kisvártatva így fogalmazott: "A miniszterelnök úr írt egy tájékoztatót a vizsgálatok alapján (lásd MaNcs, április 15.), ehhez tett szóbeli kiegészítést. Válaszai alapján az a kép alakult ki, hogy az akkori bejelentése bizonyított, és ezzel összefüggésben az a gond, hogy a politikai élet tisztasága, a demokratikus államrendhez fűződő közös érdek sérült az előző ciklus alatt." Közölte még, hogy a kormányfő bizonyítékai alapján súlyosabb a helyzet, mint augusztusban gondolták.

Keleti György eddig bírta cérnával. Miközben Kosztolányi a sajtót szórakoztatta, így szólt: "A helyzet rosszabb, mint augusztusban, de a miniszterelnökre nézve." Kosztolányi egyéniségéhez, szellemi színvonalához és műveltségéhez méltó választ adott: "Ez nem felel meg a valóságnak, és nagyon szépen megkérem, Keleti úr, akármennyire is bántja az eddigi eredmény az ellenzéket, szíveskedjék a sajtótájékoztatómról eltávozni." Majd hozzátette: "A bukott ellenzéki pártok képviselői mindig így viselkednek."

Rágalomária

A kormányoldal jól kivehetően a sokféle megfigyelés egy feltehetőleg valóban titkos és törvénytelen részét bizonygatja. Ám ez az ügy semmilyen módon nem felel meg az augusztusi Orbán-bejelentésben megfogalmazott sejtetéseknek. Annak tudniillik, hogy a megfigyelések hátterében az MSZP és a választási kampány állt volna.

A bizottság a múlt ülésen elhatározta, hogy meghívja Kövér László tárca nélküli minisztert. Erre Kosztolányi szerint az is alapot szolgáltat, hogy Nikolits István, Kövér elődje elmulasztotta felcicomázni a nemzetbiztonsági törvényt a fedővállalkozások működését szabályozó végrehajtó utasításokkal. Nikolits, állította Kosztolányi, "politikai értelemben felelős azért, hogy ilyen dolgok megtörténhettek". Milyenek? Hát hogy "akadtak olyan állami tagok, akik nem is tudták, hogy mikor dolgoznak hivatali állásuknak megfelelő feladaton, és mikor egy magáncégnek".

No, ez valóban törvénysértés lehet. De mi köze a Fidesz-vezetők megfigyeléséhez?

Információink szerint Orbán a fedőcégekkel kapcsolatban az ülésen úgy fogalmazott, hogy ha alaposabban megnézik a bizottság szocialista tagjai, kik is tulajdonolják ezeket a cégeket, érdekes összefüggésekre bukkanhatnak. (Az érintettek által azóta többször cáfolt lapinformációk a miniszterelnöki bejelentés napjaiban a Fidesz-vezetők megfigyelésével a Pintpoint Kft.-t hozták összefüggésbe. Ennek tulajdonosa az a Protan Rt., amit Nikolits helyettes kabinetfőnökének az érdekeltségéhez tartozónak véltek a lapok. A mobiltelefon-lehallgatásokra alkalmas berendezéseket importáló Nádor ´95-öt Máté László szocialista politikussal hozták hírbe, aki leszögezte: sem neki, sem családtagjainak nincs köze a céghez.) Kosztolányi most egy egész "céghálózat" felderítésének és ennek érdekében vezetőik meghallgatásának szükségéről beszélt. A Protan képviselőjének meghallgatását már a múltkor, a Pintpoint vezetőjéét pedig most vetítette előre az elnök.

Mi van

a titkos iratokban?

Vancsik Zoltán nemzetbiztonsági bizottsági tag szerint a megbízási szerződésekről éppen beszélhetett volna a kormányfő, mert azok nem voltak titkosak. Sőt. "A minősített iratokban szereplő nevek kitakarásával azok tartalmát is nyugodtan megismerhetné a közvélemény." A miniszterelnök által elhozott megbízási szerződésben az olvasható - mondja Vancsik, a fideszes elnök állandó pszichológiai trénere -, hogy egy magáncég (ez lenne a Pintpoint - de ezt nem Vancsik mondta, hanem Kosztolányi sejtette) megbízást ad a nemzetbiztonsági szolgálat munkatársainak munkaidőn kívüli futármunkára, tanácsadásra, üzletkötésre. Vagyis nem a fideszes politikusok megfigyelésére. Ezért havi bruttó 50 000 forintot kaptak. Kosztolányi erre vonatkozóan jegyezte meg, hogy "sok nullát láttam a szerződésekben, de ebből messzemenő következtetést nem lehet levonni". Szerinte inkább az a fontos, hogy állami igazolvánnyal, a hivatali adatbázisokat használva jártak el, ami ugyan nem forintosítható, de mégis közpénzen történik. Hogy miért nem tesz feljelentést? "Mérlegelni kell, hogy ismeretlen tettes ellen lehet-e feljelentést tenni a politikai közélet bepiszkítása miatt" -feleli Kosztolányi. Bár, teszi hozzá, "ilyen tényállás nincs a Btk.-ban". "Elévülés a bizottság munkálkodása miatt nem állhat be" - hangzik Kosztolányi - aki egyébként jogász, doctor juris - újabb bonmot-ja. Többen a fejüket fogják.

Az iratokban nincs utalás arra, hogy a megrendelők a volt kormányhoz vagy annak pártjaihoz kötődtek volna. Vancsik rákérdezett arra is, hogy a kormányfő miért nem hozta magával a bejelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, azokat, amelyekből Deutsch Tamás idézett az Aktuális augusztus 24-i műsorában. (Deutsch ekkor azt állította, hogy amiből felolvasott, azt a miniszterelnöktől kapta.) A szocialista képviselő állítása szerint Orbán erre azt felelte: azért, mert az az irat törvényesen gyűjtött adatokon alapult. Ez így igaz. Az már akkor kiderült - hiszen a dokumentumok egy részét máig ismeretlen személyek a sajtóhoz is eljuttatták -, hogy a nyilvános cégtárból állították őket össze. Ám a hozzáértők szerint készítőiknek más, talán állami nyilvántartásokat is át kellett tanulmányozniuk ahhoz, hogy a gazdasági érdekeltségek tulajdonosi köréről képet alkossanak. Ez a momentum viszont mégiscsak a törvénysértés gyanúját veti fel.

Két rendőrtiszt jogosulatlan adatkezeléséről kapott anyagot a bizottság -állítja Vancsik, aki arra emlékeztet: Pintér Sándor belügyminiszter a bizottsághoz írt titkosított levelében utalt rá, hogy e tisztek a saját szórakoztatásukra nyúltak hozzá a nyilvántartásokhoz. Emiatt meg is büntették őket -így a levél.

Vancsik Zoltán szerint a miniszterelnök bizottsági meghallgatásának reggelén, munkát és időt nem kímélve, 9.30-tól 9.45-ig még egy nemzetbiztonsági tiszt is meghallgattatott. Erre utal a fekete mappa egyik jegyzőkönyve, amit Orbán 10 óra után nem sokkal már a bizottság asztalára is helyezett. Kosztolányi a tájékoztatóján "a megfigyelési ügyhöz kapcsoldó legsúlyosabb esetnek" nevezte mindazt, amiről ez a tiszt beszámolt. (Ez az az 1996 decemberében történt, és e cikkben már részletezett, Pokorni-Czégé-Xénia-láz-féle eset, amely mögött a miniszterelnök MSZP-s érdekeket és kapcsolatokat vélt felfedezni.)

Orbán Viktor miniszterelnök - állítja Rogán Antal -személyesen lépett fel azért, hogy minisztertársai, vagyis a titokgazdák a törvény által lehetővé tett legrövidebb időre minősítsék védettnek a dokumentumokat.

A megfigyelések behatóbb vizsgálata csak most kezdődhet - jelentette ki Orbán Viktor a "munkatalálkozó" után. A szocialisták viszont levelet írnak neki, melyben követelik, nevezzen meg egyetlen fideszes politikust, akit törvénytelenül és titkosan figyeltek meg. Úgy vélik ugyanis, hogy a miniszterelnök bizonyítékai között erre utaló nyom nem volt.

Kis híja volt, hogy a MaNcs tudósítója erről nem győződhetetett meg személyesen is.

Fél háromkor ugyanis Kosztolányi Dénes felpattant: háromkor Gödöllőn kezdődik az országos aerobicbajnokság, ahova neki ki kell érnie. Otthagyott csapot-papot, újságírókat, érdeklődőket, sőt az akkor tőle éppen félreérthetetlenül elhatárolódó Atyánszky Györgyöt is. Aki öt perc múlva felkiálltott: "itthagyta ez a szerencsétlen az iratokat!"

Nem tudjuk, hogy a kisgazda politikus meddig rótta az irodaház folyosóit, hogy utolérje a sikeres fideszest. Talán még most is rója.

Somos András

Egy titkos irat a parlamentben

Vancsik Zoltán kedd délelőtt az országgyűlésben napirend előtti felszólalásában felfedte az Orbán-dosszié egy részletét, és azt szembesítette a miniszterelnök hétfőn ugyanott elmondott szavaival.

Nézzük, mit mondott Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn.

"A tények a következők. Bizonyítást nyert, hogy titkos és törvénytelen adatgyűjtések történtek. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Ki ellen?) A Xénia-láz egyik vezetője, közismert képviselője megkereste az egyik állami szolgálatban álló tisztet, arra kérte, hogy folytasson kompromittáló célzatú, magánéletre, családi kapcsolatokra, az esetleges üzleti érdekeltségekre kiterjedő, még egyszer ismétlem, komromittáló célzatú megfigyelést. Mind a megfigyelés ténye, mind annak kompromittáló célzata bizonyított. A megfigyelt személy a Fidesz akkori frakcióvezetője volt, aki abban az időben több parlamenti indítványt is tett a Xénia-láz ügyében."

Nézzük most azt, hogy mi áll a Vancsik Zoltán által nyilvánosságra hozott dokumentumban.

"Kb. 1996 vége körül azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a Fidesz képviselői frakció megtámadta parlamenti interpellációjában a Xénia-láz Egyesületet. Személy szerint Pokorni Zoltán terjesztette elő az interpellációt. X. Y. azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy segítsek neki háttérinformációt gyűjteni arról, hogy Pokorni képviselő urat mi motiválja, milyen gazdasági érdekek állnak a háttérben. Munkakörömre és beosztásomra tekintettel én a konkrét információszerzésben nem voltam hajlandó együttműködni..."

Mi jön ebből?

A névtelen és állami alkalmazásban álló tiszt vallomásából az derül ki, hogy ő a megbízást nem vállalta, valamint nem derül ki az, hogy a megbízó szándéka a kompromittálás lett volna (hiszen abból, hogy Pokorninak esetleg "gazdasági érdekei" vannak, még nem következik Pokorni "kompromittálódása", vagy ha igen, hát következzék), és hogy a megbízás kiterjedt volna a családtagok megfigyelésére is. Ha a dossziénak ez az egyetlen részlete, ami erre az esetre vonatkozik, úgy a miniszterelnök ebben hazudott a parlamentben.

Viszont.

Ha alapos elemzésnek vetjük alá a miniszterelnöki mondatokat, a következő derül ki. Orbán nem azt állítja, hogy a megfigyelést állami szolgálatban álló tiszt vagy tisztek végezték - ő(ke)t csak megkereste valaki a Xénia-láztól. A mondatfűzés szerint a megfigyeléseket végezhette valaki más is, adott esetben egy magáncég, amelynek az állami szolgálatban álló tiszt lepasszolta a megrendelést. Előfordulhat tehát - ha a dossziéban van erre vonatkozó bizonyíték -, hogy a miniszterelnökebben nem hazudott.

Ha igaz az, hogy a Xénia-láz egyes MSZP-politikusok támogatását élvező sipistái, akik százmilliókat emeltek ki az MTV kasszájából az előző ciklus alatt, 1996-ban a titkosszolgálat segítségével akarták elintézni az ellenük fellépő Pokornit, akkor amellett valóban nem lehet szó nélkül elmenni. Ez súlyos ügy lehet.

Aminél már csak az lehet súlyosabb, ha a miniszterelnök ennek ürügyén, azért, hogy politikai ellenfeleivel leszámoljon, valótlant állít. Abba ugyanis jobb helyeken belebukik a kormány.

-bbe-

szerző
Somos András
publikálva
1999/18. (05. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra