Nagyon úgy néz ki, hogy a két usual suspect, a magyar és a lengyel kormány ellen vetheti be először az úgynevezett jogállamisági mechanizmust az Európai Bizottság. Az uniós pénzek felfüggesztésével fenyegető eljárás előszobájaként az intézmény költségvetési főigazgatósága november 17-én információkérő levelet küldött a két illiberális kormányzatnak. A levelekből kitűnik, hogy Magyarország esetében elsősorban a korrupció miatt aggódik a Bizottság, a bírói függetlenségre leselkedő veszélyeket csak szőrmentén érinti, míg Lengyelországnál épp fordított a helyzet: ott a bíróságok elleni támadások állnak a levél középpontjában, az ebből is fakadó korrupciós kockázat másodlagos aggályként kerül elő.
A levelek elküldésével (borítékolható kiszivárgásuk tudatában) a Bizottság megmutathatta a nyilvánosságnak, hogy aktívan foglalkozik a magyar és a lengyel helyzettel, anélkül, hogy formálisan is el kellett volna indítania a jogállamisági eljárást. A felemás megoldásra azért volt szükség, mert bár a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet január 1. óta hatályban van, az uniós állam- és kormányfők testületében, az Európai Tanácsban tavaly decemberben született egy megállapodás, hogy a gyakorlatban nem alkalmazzák, amíg az Európai Unió Bírósága (EUB) nem dönt arról, összhangban van-e a jogszabály az uniós alapszerződésekkel. Akkor ezzel az alkuval lehetett rávenni Orbán Viktort és Jarosław Kaczyńskit, hogy ne vétózzák meg a teljes hétéves uniós költségvetést a jogállamisági mechanizmus miatt. A magyar és a lengyel kormány annak rendje és módja szerint meg is támadta a jogállamisági rendeletet a bíróságon, ítélet januárban várható, de a bíróság főtanácsnoka már lapunk megjelenésének napján, december 2-án ismerteti indítványát az ügyben.
Míg a tagállami vezetők annak érdekében gyakoroltak nyomást a Bizottságra, hogy várjon a mechanizmus bevetésével, az Európai Parlament az ellenkező irányból indított támadást, és október végén beperelte a Bizottságot az elhúzódó tétlenkedés miatt. Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője azt mondja, a keresetet fenntartják az előkészítő levelek kiküldése után is, legfeljebb akkor állhatnak el tőle, ha a Bizottság formálisan is elindítja a mechanizmust. „Elszomorító, hogy 11 év Orbán-rendszer után még mindig csak egy informális felszólításnál tartunk. A levél kőkemény vádirat a kormány ellen, de már az év elején meg lehetett volna írni” – mondja Cseh. Jávor Benedek volt EP-képviselő, a főváros brüsszeli képviseletének vezetője is úgy látja, hogy a két tűz közé került Bizottság a „hozok is valamit meg nem is” taktikáját alkalmazza. „A levél tartalmából viszont az derül ki, hogy komolyan veszik a dolgot, és ha egyszer tényleg lesz eljárás, az nem látszateljárás lesz.”
Hol a pénz?
A Gert Jan Koopman költségvetési főigazgató által aláírt, lapunkhoz is eljutott levélből valóban az olvasható ki, hogy a Bizottság az uniós költségvetés felhasználásával összefüggésbe hozható „jogállami sérelmek” széles halmazát tekintette át a rendszerszintű hiányosságoktól az egészen konkrét korrupciógyanús ügyekig. Miután a Parlament és a Tanács tavaly év végén a jogállamisági mechanizmusnak egy a Bizottság eredeti javaslatánál enyhébb szövegváltozatát fogadta el, és még a rendelet címéből is kivették a jogállamiság szót (az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer lett a jogszabály hivatalos neve), komolyan megkérdőjeleződött, hogy a gyakorlatban lehet-e majd szankcionálni az új jogi eszközzel az általános jellegű vagy visszatérő jogsértéseket. A levélből azonban úgy tűnik, hogy a rendelet részleges kilúgozása ellenére nagyon is van erre szándék a Bizottságban.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
