Gulyás Mártonék heteken belül megkezdik a polgári engedetlenséget, ha a Fidesz nem módosítja a választási törvényt

  • Gera Márton
  • 2017. október 12.

Belpol

Október 23-ára gigatüntetéssel készülnek, és azt mondják, a polgári engedetlenség békés, de hatásos lesz.

Ritka dolog történt szeptember 23-án. A mostanság leginkább egymással marakodó demokratikus ellenzék pártjainak sikerült megegyezniük, és mindannyian egyetértettek abban, hogy egy olyan új választási rendszerre van szükség, amely igazságos és arányos. Ehhez szükség volt a Közös Ország Mozgalom (KOM) koordinálására – a Gulyás Márton által még tavasszal létrehozott mozgalom ugyanis azt tűzte ki célul, hogy az ellenzéki pártokat egységbe rendezve rábírja a kormánypárton egy fair választójogi törvény elfogadására. Bár az öröm nagy volt szeptember végén, amikor a nyolc ellenzéki párt vezetője együtt jelentette be az Alkotmány utcában felállított Agórán, hogy sikerült megegyezni és aláírtak egy közös nyilatkozatot, az igazán nehéz feladat csak most jön az ellenzék és a mozgalom számára:

meggyőzni a Fideszt, hogy módosítsa a hatályos választási törvényt.

Jelenleg két szálon futnak a történések a Közös Ország Mozgalmon belül: miközben zajlik a konkrét törvényjavaslat kidolgozása, a mozgalom készül egy október 23-i tüntetésre is, ahol a kormány által ellenségnek nevezett civil szervezetek és az ellenzéki pártok lesznek a főszereplők, és nem annyira maga a mozgalom. Mészár Anna, a KOM egyik szóvivője a magyarnarancs.hu-nak azt mondja, néhány nap múlva elkészül a végleges törvénytervezet, amelyet valamelyik ellenzéki párt képviselője fog benyújtani a parlamentben. Hogy ki lesz ez, azt még nem tudják, de a Közös Ország Mozgalom szerint van rá több jelentkező is.

Gulyás Márton egy korábbi tüntetésen

Gulyás Márton egy korábbi tüntetésen

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Bár a demokratikus ellenzék pártjai az elmúlt hetekben főképp a 2018-as indulás mikéntjéről, az összefogás–nem összefogás problematikájáról vitatkoztak a nyilvánosság előtt, Mészár szerint ez nem zavarja a közös munkát, az ugyanúgy folyik a háttérben, és a pártok jelenleg is egyezkednek a benyújtandó törvénytervezet pontos szövegén.

Azt azonban továbbra sem tudni, a Jobbik beáll-e a törvényjavaslat mögé,

mert igaz, hogy a párt nem vett részt az Agórán zajló egyeztetéseken és a közös nyilatkozatot sem írta alá, ám Dúró Dóra, a Jobbik politikusa egy vitaesten Gulyás Mártonnak arról beszélt, hogy ha egyetértenek a kodifikált szöveggel, akkor támogatni fogják azt a parlamentben.

Az viszont már biztos, hogy a törvénytervezet egy olyan választási rendszert elemeit fogalmazza meg, amely például nem él a győzteskompenzáció sokat kritizált eszközével. A német mintára született törvényjavaslat többek között

  • megszüntetné a manipulatív választókerületi felosztást;
  • úgy változtatná meg a támogatási rendszert, hogy az ne a kamu- és bizniszpártoknak kedvezzen, így ezentúl a pártoknak is kampányszámlájuk lenne, és ha egy párt nem ér el 1 százalékot a választáson, vissza kell fizetnie a támogatást;
  • a parlamenti küszöböt 4 százalékra vinné le;
  • bevezetné az arányos képviseleti rendszert, ahol az országos listára leadott szavazatok arányában oszlanak meg a mandátumok;
  • egyfajta női kvótát vezetne be, melynek értelmében a pártlistákon minden 3 egymást követő jelöltből minimum 1 nőnek és 1 férfinak kell lennie;
  • független választási szervek felállításáról rendelkezne;
  • változtatna az egyenlőtlen média-hozzáférésen;
  • viszont továbbra is egyfordulós lenne a választás.

Kérdés persze, hogy egy ilyen törvényjavaslat elfogadása miért állna érdekében a Fidesznek. A KOM továbbra is bízik abban, hogy a kormánypárt hajlandó lesz foglalkozni a javaslattal. Ámbár nem ezt vélelmet erősíti, hogy amikor szeptember elején megnyílt az Agóra, a Fidesz egyből elővette a Soros-kártyát, és azt üzente, ez az egész egy „Soros-bábszínház”, és aki részt vesz az új választási törvénytervezet megalkotásában, az támogatja az „illegális migrációt”, függetlenül attól, hogy az egyeztetések még csak nem is érintették a migráció kérdéskörét.

Mészár Anna szerint

ha a Fidesz a törvényjavaslat benyújtását követően nem támogatja azt, akkor polgári engedetlenséget hirdetnek,

de ahhoz továbbra is tartják magukat, hogy ezek az akciók békések lesznek. „Olyan típusú engedetlenségi akciókra készülünk, amelyek nem spontának lesznek, hanem egymásra épülnek és egyre erősödnek, ameddig nem fogadják el a törvényt. Ha elfogadják, a polgári engedetlenségi akciókat természetesen azonnal befejezzük” – mondja a KOM szóvivője, aki azt is hozzáteszi, hogy ezekben az akcióban elsősorban a mozgalom aktivistái fognak részt venni, de ha van olyan párt, amelyik ezen a szinten is támogatja az igazságos választási rendszer ügyét, akkor csatlakozhat a tagjaival, ahogyan

magánszemélyeket is várnak majd.

A Közös Ország Mozgalom aktivistái

A Közös Ország Mozgalom aktivistái

Fotó: Facebook/Közös Ország Mozgalom


A Közös Ország Mozgalom aktivistái a napokban elkezdnek mozgósítani Budapesten, és szeretnének megjelenni egyetemeken és közéleti eseményeken is, hogy minél többekhez eljusson az igazságos választási rendszerért küzdő mozgalom híre. Voltak már vidéken is, szerveztek találkozót Pécsett, Szegeden és Debrecenben, a következő hetekben pedig még több vidéki városba szeretnének eljutni. Mindeközben az október 23-i rendezvényükre is készülnek, ahol nem véletlenül akarnak több civil szervezetet és nyolc ellenzéki pártot is a színpadra hívni. Mészár Anna azt mondja,

ezen a napon szeretnék bemutatni, milyen lenne egy jól működő, közös társadalompolitikai mozgalom:

„Azt akarjuk felmutatni, hogy az igazságos választási rendszer csak egy alapfeltétel, és ezen kívül számos egyéb probléma, szociális ügy van, amivel foglalkozni kell.” Ez egyben azt is jelenti, hogy a Közös Ország Mozgalom nem tervezi befejezni működését, akármi legyen is a végeredménye a választási rendszer módosításáért vívott küzdelemnek.

 

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.