Gyermekvédelmi intézetek finanszírozási gondjai: A feledékenység ára

szerző
Kovács Gabi
publikálva
1999/49. (12. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A hetes otthon a gyermekvédelem kevésbé ismert formája: hétköznapokon 24 órás felügyeletet biztosít olyan gyermekeknek, akikre szüleik munkahelyi, életviteli vagy egyéb okok miatt nem tudnak vigyázni. A fővárosban jelenleg hat hetes otthon működik - egyelőre. A gyermekvédelmi törvény ugyanis megfeledkezett ezekről, s törvényi szabályozás híján a főváros, úgy tűnik, jogtalanul igényelt normatívaként az otthonok ellátására 130 millió forint költségvetési támogatást.

A hetes otthon a gyermekvédelem kevésbé ismert formája: hétköznapokon 24 órás felügyeletet biztosít olyan gyermekeknek, akikre szüleik munkahelyi, életviteli vagy egyéb okok miatt nem tudnak vigyázni. A fővárosban jelenleg hat hetes otthon működik - egyelőre. A gyermekvédelmi törvény ugyanis megfeledkezett ezekről, s törvényi szabályozás híján a főváros, úgy tűnik, jogtalanul igényelt normatívaként az otthonok ellátására 130 millió forint költségvetési támogatást.

A Hungária hetes otthon a Wekerle-telep kertvárosi környezetében található. A Kós Károly által tervezett, 1917-ben épült szecessziós épület negyven éve a gyermekvédelem színtere. Az itt működő otthon 6-tól 14 éves korig biztosítja az iskoláztatást és az ellátást 130 diák számára. Idén nyár óta hivatalosan Hungária Átmeneti Otthon a neve, ám az új név nem fedi az intézmény valódi funkcióját.

Egy eset

Márk tízéves. Tavaly került ide, mert édesapja egy baleset során megégett, édesanyja pedig alkoholizmusa miatt alkalmatlan a gyermeknevelésre. Márkról most nagyszülei gondoskodnak, de hét közben a hetes otthon diákja és lakója.

Márk szobáját hosszú, csempézett folyosón haladva lehet elérni, a lépcsőházban kovácsoltvas korlát, színes, furcsa formájú ablakok. Márk három osztálytársával lakik együtt. A háló közvetlenül az osztályterem mellett helyezkedik el, Márk az óra végén csak kettőt lép, és már bent is van. Ott jártunkkor első dolga, hogy megmutatja Qui Gon Jinnt, Darth Mault és a többieket az íróasztala fölött, közben arról a napról mesél, amikor a kisöccsével együtt kitörték a szobájuk ablakát, mert pánikba estek a nagy füsttől, és nem gondoltak a tűzoltásra, pedig a szüleik benn aludtak a másik szobában.

Márk és testvére a szomszédok segítségével megmenekült, de édesapjuk, aki sokat ivott aznap, nem. Ráégett a hátára a műanyag tréningruha, az orvosok nem tudták megmenteni.

Márk esete persze rendhagyó. A legtöbb gyerek a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatára kerül ide. A hetes otthonok azon családok gyerekeit várják, akik nem tudják ellátni gyermekeik rendszeres felügyeletét, illetve szociális körülményeik miatt rászorulnak ezekre az intézményekre. A leggyakoribb ok a szülők munkanélkülisége (az otthonokban lévő gyerekek szüleinek több mint egyharmada munkanélküli), vagy épp ennek az ellenkezője, a túlhajszoltság. Sokan ugyanis három műszakot is elvállalnak, csak el ne veszítsék az állásukat. Van olyan kicsi, akinek az anyja éjjeliőr, egy másiknak az édesapja hajnalban kelő sofőr, metróvezetőket visz dolgozni. Egyeseknek csak a nagyszüleik élnek, vagy az idősebb testvérük a gondviselő, és mivel intézetbe nem akarják adni a gyereket, hetes otthonban helyezik el.

Egyik otthon,

másik otthon

A diákok hétfő reggeltől péntek délutánig lakhatnak a hetes otthonban, a hétvégéket és a tanítási szüneteket otthonukban töltik. Az otthonok speciális szolgáltatásokat is nyújtanak: ha kell, a hét minden napján van pszichológus, pszichiáter, családgondozó, logopédus, gyógytestnevelő és védőnő. Az iskola nyitott, a gondozottak kijárhatnak sportolni, a közeli művelődési házak szakköreibe, moziba és városnéző sétára is elmehetnek; nem meglepő, hogy szökésre alig volt eddig példa.

Az "átmeneti otthon" elnevezést az érintettek szükséges rossznak tekintik; 1999 nyara óta használják, mivel a gyermekvédelmi törvény a hetes otthon nevet meg sem említi, az átmeneti otthonokét viszont igen. A főváros kénytelen volt ezért a normatív támogatást az "átmeneti otthonok" fenntartására kérni; mindenki tudta persze, hogy valójában a hetes otthonokról van szó.

A baj csak az, hogy a két intézményi forma nem helyettesíthető egymással: léteznek tudniillik átmeneti otthonok is, ezekben a gyerekeket egyhuzamban hat hónapig lehet elhelyezni, ez idő alatt teljes ellátást kapnak. A benntartózkodás egyszer meghosszabbítható még három hónappal; ha ez is lejárt, a gyermekek nem ritkán állami gondozásba kerülnek, előfordul például, hogy a szülők nem jelentkeznek értük. Az átmeneti otthonokból a szülők huzamosabb ideig nem viszik haza a gyerekeiket, míg a hetes iskolák szoros és rendszeres kapcsolatot ápolnak a családdal.

Egy fontos jelentés

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzéséről készült előzetes jelentés azonban megállapította, hogy - a fentebb említett - törvényi szabályozás híján a hetes otthonok jogtalanul kaptak költségvetési pénzt. A MaNcs érdeklődésére az ÁSZ sajtóosztályának illetékese, Divinyi Péter elmondta: a jelentés végleges változata jövőre várható, addig a hivatal nem szolgálhat részletekkel.

Információink szerint a nem végleges számvevőszéki dokumentum leszögezi: a hetes otthonokat a kerületi önkormányzatoknak kellene fenntartaniuk, mivel ez csak "alapellátási forma", amely állami támogatásra nem jogosult.

Korábban valóban voltak kerületi fenntartású otthonok is, ám ezek fokozatosan megszűntek, éppen a pénzhiány miatt.

A főváros visszafizette a korábban igényelt 130 millió forintot. Budapest jelenleg önerőből tartja fenn az otthonokat, és így az intézmények jövője bizonytalan. Illetve egy szempontból nagyon is biztos: a hetes otthonok állami támogatás nélkül nem tudnak megélni. Pedig az eddigi tapasztalatok azt mutatják: az otthonok tanárainak prevenciós munkája számos gyereket ment meg attól, hogy idővel az állam gondoskodjék róluk. Többek között azért, mert a hetes otthonokban gondozottak beiskolázása jóval könnyebb, mint az állami gondozottaké, és a középiskolákban tanuló gyerekek számára az otthonok további bentlakásos lehetőséget biztosítanak egészen tizennyolc éves korukig.

Mert nincs, ezért nincs

Az íróasztalnál ülve valakik kitalálták, hogy a hetes otthonok nem szerves részei a gyermekvédelmi hálózatnak - mondja Schiffer János főpolgármester-helyettes. Schiffer megjegyzi: ő már 1997-ben figyelmeztette a törvényhozókat, hogy a gyermekvédelmi törvény nem teljes. Módosító javaslatot is tett a hetes otthonok ügyében, de azt a törvény-előkészítők "elkenték", mint ahogyan mostanság sem kapott érdemi választ az illetékes tárcától ez ügybeni kérdéseire. A módosító javaslatot "leverték"; maradt tehát a dolgot rosszul szabályozó törvényszöveg, aminek következtében az ÁSZ most azt mondja, törvénysértés történt. Ha a számvevőszék végleges jelentése nem néz a szorosan vett pénzügy mögé (ami végül is nem feladata), akkor a hetes otthonok sorsa megpecsételődhet.

Schiffer János szerint ezek az intézmények nagyon is léteznek: van alapító okiratuk (például a Wekerle-telepi Hungáriának negyven éve), ráadásul, noha jogilag nincs, a hetes otthon felel meg leginkább a gyermekvédelmi törvény alapeszméjének mint gyermekfelügyeleti módszer, mivel a válságban élő szülők gyerekeit nem szakítja el a családoktól.

A parlament hamarosan tárgyalja az Állami Számvevőszék jelentését; ha úgy dönt, hogy a hetes otthonok finanszírozását a kerületek hatáskörébe utalja, könnyen meglehet, hogy jövőre négy-ötszáz gyerek helyzete válik kritikussá.

A helyzet tehát a következő: a gyakorlatban létezik egy sikeres gyermekvédelmi intézményi forma, csak éppen a jog megfeledkezett róla; a gyermekvédelmi törvény név szerint nem említi a hetes otthonokat, és ebből most bonyolult jogértelmezési vita kerekedett. Mindehhez a válsághelyzetben élő családoknak persze semmi közük; őket csak az érdekli, hogy gyerekeik a hetes otthonokban lehetőséget kapnak arra, hogy végül ne állami intézetben kössenek ki. Hogy az úgynevezett törvényi szabályozás mitől lett olyan, amilyen - figyelmetlenségből, szakmai sovinizmusból vagy egy sajátos koncepció miatt -, az most már lényegtelen. Az viszont nem, hogy a törvényhozás rendezhetné e problémát, mert a szöveg módosításával ismét törvényes mederbe terelhetné az otthonok költségvetési finanszírozását. Ennyi kellene csak.

Kovács Gabi

szerző
Kovács Gabi
publikálva
1999/49. (12. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra