„Ha húszan lennénk, akkor is itt lennénk”

  • L.T.
  • 2016. január 24.

Belpol

A Bokros Lajos vezette Modern Magyarországért Mozgalom (MoMa) Kossuth téri tüntetésén jártunk.

„Novák Előd (Jobbik) nyilvánosságra hozta azt a 30 évig nem nyilvános dokumentumot, amely alapján bekerülne az alkotmányba a »terrorveszély« intézménye. Novák Előd szerint abszurd módon titkosítják ezt az alaptörvény-módosító javaslatot is, háttéranyagot sem kaptak hozzá, nem lehet tudni, hogy mit ért az előterjesztő terrorveszélyen, »amire hivatkozva (bemondásra) a kormány szinte bármit megtehetne, kontroll nélkül«” – írtuk szerdai híreinkben, és már akkor meglepve tapasztaltuk, hogy a baloldali, parlamenti ellenzéknek nincs hozzáfűznivalója ehhez, és csupán egy kívülálló, Bokros Lajos buzdít cselekvésre.

Bokros Lajos

Bokros Lajos

Fotó: Legát Tibor

Akkor még azt gondolhattuk, hogy a nagy kussolást a Jobbikkal szembeni undor indokolja, mert milyen az már, hogy hirtelen Novák Előd lesz a demokrácia felkent bajnoka, mert erre mit lehet mondani? Csakhogy a következő napok azt bizonyították, hogy sok mindent lehetett volna… Különösen azután, hogy kiderült, a Jobbik természetesen nem a demokráciát félti, csupán seftelni akar Orbánékkal, és „hajlandó újratárgyalni a terrorveszéllyel összefüggő kormányoldali alaptörvény-módosítási kezdeményezést abban az esetben, ha a Fidesz valóban kompromisszumra törekszik Magyarország biztonsága érdekében”.

„A kormány egyetlen mozdulattal, parlamenti hozzájárulás nélkül egyszerűen lekapcsolhatja az egész internetet. Nincs e-mail, nincs Facebook, nincs semmi. Többek között ez vár rátok, ha az Országgyűlés megszavazza az »alaptörvény« legújabb módosítását. Betilthatják a postát, a telefonotokat nem csak ellenőrizhetik, de ki is kapcsolhatják. Elhallgathatnak a tévék, a rádiók, a nyomtatott és internetes sajtó, vagy ha nem, akkor csak kormányközleményeket közöl! Behatolhatnak az otthonaitokba, átkutathatják, és már egy egyszerű »gyanú« alapján letartóztathatnak! És ki nem »gyanús«? Nincs utazás, a határok zárva. Se ki, se be. Azt mondjátok, túlzás? Nem az. Vagy ennyire bíztok a kormányban, azaz Orbánban?” – írta Bokros a tüntetés meghívójában, és azt kérte, hogy tüntetésükhöz minden demokratikus párt csatlakozzék – hiszen a dokumentum, amit Novák nyilvánosságra hozott, még  az Orbán-rendszer disznóságaihoz mérten is arcpirító. A ún. baloldali parlamenti ellenzék mégis úgy viselkedett, mint egy sértődött kamasz, aki kiakadt azon, hogy miért nem a főszerepre kérik fel. Noha többségük a legutolsó pillanatban csatlakozott a tüntetéshez (a részletekről itt olvashatnak), egyértelmű volt, hogy mozgósítani nem fognak, s az egészet inkább muszájból támogatják.

Ha ehhez még hozzátesszük a hideget, illetve azt a tegnap óta terjedő pletykát, hogy „elmarad az egész”, igen meglepő, hogy még így is pár százan összegyűltek a Kossuth téren. Ahhoz képest persze döbbenetesen kevés ez a szám, hogy mi ellen tüntettek…

false

 

Fotó: Legát Tibor

„Sokan mondták, hogy kár egy ilyen rendezvényt szervezni, úgysem lesznek, úgyis hiába – mondta az először színpadra lépő Pusztai Erzsébet, a MoMa alelnöke, de mindjárt hozzá is tette, hogy ha kevesen is vannak, mégis el kell kezdeni. – Itt vagyunk, mert ami most készül, az nem a jobb- és nem a baloldal ügye, az nem kormány és ellenzék vitája, hanem az ország és minden egyes polgárának ügye. Azé is, aki még nem tudja, mi készül, és azoké is, akik még elhiszik a kormány hazugságait. Ha húszan lennénk, akkor is itt lennénk – saját magunk és mások szabadságáért, méltóságáért, azért, hogy fölemelt fejjel járhassunk, mert megalázott és megfélemlített emberekből nem lesz más, csak lehajtott fejű jobbágy!”

Pusztai után Magyar György ügyvéd arról beszélt, hogy „ami most készül, azt úgy hívják, felhatalmazási törvény, és ez azt jelenti, hogy a kormány bármikor feljogosíthatja magát arra, hogy a jogainkat korlátozza”. Magyar figyelmeztetett, hogy ha Orbánék az alaptörvény-módosítást keresztül tudják vinni, például úgy, hogy vásárolnak két darab szavazatot, akkor megvan a parlamenti többségük arra, hogy felfüggesszék az emberek alapjogait. „Ne hagyjuk ezt, állampolgárok vagyunk és nem barmok!” – mondta.

Glázer Attila

Glázer Attila

Fotó: Legát Tibor

Tulajdonképpen ugyanez volt Glázer Attila fotóművész és Katona Andrea, a KARD Egyesület alelnöke, az Országos Széchényi Könyvtár volt főigazgatójának üzenete is. „Mi választjuk a képviselőinket, és nem ők választják a választóikat” – mondta Glázer, Katona pedig ezt: „A mai hatalom bízik abban, hogy az eddigi csalódások miatt az emberek egyre passzívabbakká válnak, és a köztük keltett gyűlölet, melyben Orbán nagyon profi, tovább fokozható. A forradalom pedig érdeklődés hiányában elmarad!”

A rendezvényen Bokros Lajos volt az utolsó szónok: „A mi öntudatunk, jövőnk nem lehet a diktátor áldozata. Minden körülmények között küzdeni fogunk a szabadságért!” – mondta. Már csak az a kérdés, kikkel és hogyan.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.