„Ha Orbánnak nem tetszik az EU, akkor ki lehet lépni”

  • narancs.hu
  • 2016. január 14.

Belpol

Egyre többeknek lesz elegük abból, hogy a magyar kormány csak tartja a markát, híznak az oligarchái, de közben semmilyen együttműködésre nem hajlandó. Erre mind ráfizethetünk.

Az Európai Bizottság korábbi alelnöke, Viviane Reding már tavaly szeptemberben azt követelte, hogy az Európai Néppárt – amelynek Reding és Orbán is tagja – zárja ki soraiból a Fideszt. Most azt írja a Die Weltben közölt cikkében – amelyet a 168 Óra szemlézett –, hogy áldatlan szövetség formálódik az uszító Orbán Viktor és Kaczyński között, akik a szlovák és a cseh kormánnyal együtt az unió alapjait igyekeznek kikezdeni. Ezek a kormányok haszonelvű módon csak arra hivatkoznak, ami nekik közvetlenül előnyös. Ezt az önzést azután nacionalista lármával hirdetik. Reding rámutat, hogy akinek nem fontos az emberi méltóság, a szabadság, egyenlőség és testvériség, annak érdemes elgondolkodnia azon, hogy valóban Európához akar-e tartozni. Ha úgy dönt, hogy megy, senki sem fogja marasztalni. Európának csapatjátékosok kellenek, és nem kerékkötők. (A további részleteket lásd itt!)

Reding (balra) a magyar parlamentben, 2011-ben

Reding (balra) a magyar parlamentben, 2011-ben

Fotó: MTI

Reding befolyásos politikus, de már nem tartozik az EU vezetői közé. A baj az, hogy nem csak ő gondolkodik így. Decemberi interjúnkban Jávor Benedek EP-képviselő magyarázta el részletesen és meggyőzően azt a folyamatot, amely akár Magyarország unióból való kirekesztéséhez is vezethet. Ezt idézzük most, a teljes interjút itt olvashatják.

„A nagy veszély az, hogy erősödnek az európai integráció szétesése felé mutató folyamatok. A magállamokban egyre szélesebb körben alakul ki az a meggyőződés társadalmi, politikai, de akár kormányzati szinten is, hogy az új perifériaországok kihasználják az uniós intézményrendszert. A kelet-közép-európai országok csak addig ragaszkodnak az európai szolidaritáshoz, amíg az a pénzek lehívásáról szól, amíg lehetőség van arra, hogy a német és holland adófizetők pénzét eljuttassák a helyi oligarcháikhoz. Ám ha a szolidaritás számukra kényelmetlen vagy politikailag nem kívánatos lépéseket igényelne, azonnal felmondják az együttműködést. Nem pusztán morális kételyről van szó; az európai döntéshozók azzal néznek szembe, hogy a tervezett integrációs lépéseik rendre elbuknak a kelet-európai tagállamok ellenállásán – és ebben Magyarország az élen jár. Amit a magyar kormány a menekültügyben képvisel, az elsősorban nem azért kellemetlen, mert Magyarország mást mond, mint amit Brüsszel. De az unió vezetői azt látják: míg ők a közös megoldást keresik, addig a végrehajtást néhány tagállam megakadályozza – erre tökéletes példa a kvótarendszer bíróság előtti megtámadása. Hosszú távon ez ahhoz a meggyőződéshez vezethet, hogy Európát nem lehet egységesen továbbvinni az integráció útján, mert néhány tagállam e folyamatot aktívan gátolja. Innen már csak egy lépés, hogy kialakuljon egy olyan általános nézet, hogy akkor el kell engedni ezeket az országokat, járják a saját útjukat. Ez nem az unióból kizárást jelenti, hanem a kétsebességes Európa létrejöttét, ahol a magországok egyre jobban elmélyítik az integrációt, a periférián lévők viszont nagyobb szabadságot kapnak akár a jelenlegi keretek lazítására is – csak ne akadályozzák a többieket a haladásban.

false

 

Fotó: MTI

A folyamat könnyen önerősítővé válhat, mert mindkét rész elfogadja, hogy nem kell erőltetni bizonyos országok integrációját, Magyarország és a hozzá hasonlóan gondolkodó országok nyugodtan erősíthetik az általuk kívánatosnak tartott nemzeti szuverenitást. A kétsebességes Európa felé tett fontos lépés a 2020 utáni költségvetés tervezése lehet, amely legkésőbb 2017-ben elkezdődik. Ha addig maradnak a jelenlegi politikai frontvonalak, akkor az unió olyan költségvetést hoz létre, amely jelentősen visszavágja a kohéziós politika forrásait. A nyugat-európai vezetők joggal mondhatják, hogy minek finanszírozzák ezeket – a sokszor ráadásul korrupt – országokat, amikor cserébe nem kapnak támogatást a nekik fontos lépé­sek meghozatalához. Orbán rendre kifejti: Magyarországnak azért nem érdeke kilépni az ­unió­ból, mert közvetlen anyagi haszna származik a tagságból. Ha tehát a 2020 utáni kohéziós politika a támogatást számottevően mérsékli, az az uniós tagság vonzerejét is jelentősen csök­kenti az Orbánhoz hasonlóan gondolkodó politikusok szemében. A végén aztán mindkét fél azon dolgozik majd, hogy megszabaduljon a másiktól. És amekkora balszerencséje van Magyarországnak, ez még sikerülhet is.”

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.