Háborús fosztogatással vádolt magyar KFOR-parancsnok: Van sapkája, ales?

szerző
Kovács Róbert
publikálva
2000/27. (07. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

egy zuhanyzósátorba,

nt face=Arial,Helvetica size=-1>

Idén március 15-én érkezett haza a magyar KFOR-erők parancsnoka, zsebében a De Lestrange NATO-tábornok méltató szavait tartalmazó levéllel: "Nagyszerű hírnevet szerzett a magyar kontingens számára első, NATO-tagként való bevetésekor." Ferihegyen azonban mint alaposan gyanúsított lépett újra a magyar talajra, mivel a katonai ügyészség négy hónapos megfeszített munkával felderítette: tavaly és az év elején bűncselekmények egész sorozata játszódott le Papp közreműködésével a magyar KFOR-táborban, Pristinában, a NATO főparancsnokság szomszédságában.

Vegyük sorra Papp Gyulának a honvéd vezérkart elborzasztó tetteit.

1999. október, Pristina. Egy magyar tiszt, nemét tekintve férfi, váratlanul benyitott

ahol egy magyar őrvezető, nemét tekintve nő, tisztálkodásszerű mozdulatokat végzett saját testén. A nyomozás kiderítette, hogy a hímnemű egyed mindösszesen egy, legfeljebb két másodpercig bámult maga elé, nagyjából abba az irányba, ahol a női őrvezető tartózkodott, de a sűrű gőztől nem látták egészen pontosan egymást. Papp Gyula alezredes nem ismerte fel e cselekmény súlyát, annak erkölcsre és a harckészültségre gyakorolt romboló hatását, és csak szóban figyelmeztette a férfit, nem indított minden részletre kiterjedő, átfogó fegyelmi eljárást. Ezért Papp alezredest "elöljárói intézkedéselmulasztásával" gyanúsítja a katonai ügyészség, méghozzá alaposan.

Néhány hónapja újra vizsgálták az ügyet, és új elemek sejlettek fel a ködben. Egy tanú azt vallotta, hogy saját két szemével látta, amint a tiszt - ugyanaz, aki korábban benyitott a zuhanyzósátorba -, vélhetően a tábori ebédlőben, zenei ritmusok hatására "körkörös erotikus csípőmozgást" hajtott végre. Azért csak vélhetően, mert a tanú nem tudta pontosan megmondani, hogy hol és mikor történt az eset, csak annyi biztos, hogy az elkövetőt rajta kívül nem látta senki más.

1999. október, Pristina. Papp Gyula alezredes éppen egy kimerült katona hangos panaszát hallgatta, amikor tőle öt méterre (egyes tanúvallomásokban felmerült a hat-, illetve a négyméteres távolság is) egy másik magyar katona szidalmazni kezdte Pappot. Hogy pontosan mit mondott, Papp Gyula nem hallotta, mert a mellette álló panaszkodó katona

"hangosan bömbölt"

Az alezredest ebben az esetben "elöljárói intézkedés elmulasztásával" gyanúsítják alaposan, mivel az öt méterre lévő katona megsértette az ő tekintélyét, ám ő mégsem indított ellene fegyelmi eljárást.

Indított viszont egy másik katona ellen, aki hangosan szidalmazta a NATO-főparancsnokság más nemzetiségű katonáit, amiért Papp Gyula hazaküldte a gyalázkodó békeőrzőt. Mit ad isten, az előbbi döbbenetes, hihetetlen esetekről éppen ez a hazaküldött katona számolt be Magyarországon; és egyelőre úgy tűnik, jól el is indította a folyamatot, mert ettől kezdve egyik gyanú érte a másikat.

A honvédek daruja például rejtélyes körülmények között elromlott. A húszéves, rozzant szerkezet már a magyarországi kiképzőtáborban is felmondta a szolgálatot, automatikája olyan, hogy ha valami nem működik, akkor leáll az egész. Máig nem sikerült tisztázni a meghibásodás okát. A gyanú szerint - amely természetesen itt is alapos - Papp Gyula parancsnok szándékosan megrongálta a darut, majd hogy tettét leplezze, meghamisította az üzemeltetési kimutatást. Bár Papp még életében nem ült darun, annak hibájáért mégis ő a felelős, mivel a szerkezet éppen akkor robbant le, amikor a honvédséggel együtt dolgozó bizonyos Major Rt.-nek segítettek. Ezt a társaságot rendelte ki a magyar kontingens mellé hivatalosan a honvédelmi tárca, hogy építse fel a konténervárost és a kisegítő létesítményeket Pristinában. A magyar katonák és a cég segítették egymás munkáját, ahol csak lehetett, mindenki megelégedésére. Papp alezredes éppen a tábor szakszerű, kifogástalan felépítésével nyerte el NATO-feletteseinek elismerését.

Idehaza mást nyert el: többek között egy magánokirat-hamisítási gyanút. Történt pedig, hogy a magyar különítmény katonái a szokásos htk-n (htk = időszakos felszerelésleltár) nem tudtak elszámolni néhány

nadrággal és hozzá való szíjjal

A hiányosságokat a katonák azzal magyarázták, hogy a költözések során több nadrág és szíj is elkeveredett. Papp Gyula nem vitatta ezt, és a kimutatásokat továbbította feletteseihez, amivel a jelek szerint egy füst alatt kimerítette a magánokirathamisítás alapos gyanúját is. Még akkor is, ha a htk-hiányt (ami tudvalevőleg gyakorlatilag elkerülhetetlen a katonaságnál) az utolsó fillérig kifizették az érintett katonák.

1999 nyara és ősze, Pristina. A magyar KFOR-erők önszántukból kitakarították a tábor területén lévő elhagyott bútorgyárat és környékét, és miután több száz köbméter sittet elhordtak onnan, hozzáláttak a tábori utak szegélyeinek kialakításához. Ehhez a fontos művelethez számos, a bútorgyárban talált féltéglát használtak fel a magyarok; volt olyan katona, aki nem átalott néhány, a helyszínen talált vascsőből zászlórudat, mi több, létrát is összeállítani. A katonai ügyészség Papp Gyula alezredest ezekért a cselekményekért

háborús fosztogatással,

mint emberiség elleni bűntettel gyanúsítja.

Mondanunk sem kell, alaposan.

A katonai ügyészség szerint Papp Gyula nem tud elszámolni a féltéglákkal és vascsövekkel, a magyar csapat ugyanis sokkal több téglát és féltéglát használt fel, mint amennyit kivitt.

A háborús fosztogatás meglehetősen súlyos bűncselekmény, aki ilyet tesz, 2-8 évig terjedő börtönnel sújtható. Amennyiben a bűncselekményt fegyveresen követik el - márpedig Papp Gyula fegyvert is vitt magával Kosovóba -, akkor a büntetés ennél is súlyosabb lehet. (Lásd: fegyveresen elkövetett féltégla-felhasználás háborús területen.) Háborús fosztogatással egyébként a második világháború végén foglalkozott utoljára magyar bíróság, katonai bírák számára ritka jogi csemege.

Papp Gyula ügyvédje, Zeke László panaszt emelt a képtelen vádak miatt, korábban pedig a katonai ügyészség eljárását kifogásolta itt-ott. Nem értette például, hogy az ügyészségi kihallgatáson miért nem kérdezheti meg a daru kezelőjétől, hogy van-e köze ehhez a históriához Papp Gyulának. Ez a kérdés perdöntő lehet, hiszen Papp Gyulát mint főkolompost csalással vádolják daruügyben. Szerencsére a darukezelő, amint meghallotta, mit nem lehet tőle megkérdezni, válaszolt rá: "Á, dehogy." Az ügyvéd kérte, vegyék a választ jegyzőkönyvbe, ám nem járt sikerrel. Sőt: mert kérdezni akart, a katonai ügyészség ötvenezer forint büntetést rótt ki a renitenskedő ügyvédre.

Hogy kit zavart ennyire egy magyar katonatiszt sikere, egyelőre homályos, mint a honvéd-daru elromlása Pristinában. Az biztos, hogy a 42 éves Papp alezredest még Végh Ferenc vezérezredes nevezte ki a magyar KFOR-erők élére. Az is biztos, hogy a vezérkari főnökségből leváltott Végh utódja, Fodor Lajos vezérezredes már akkor nyilvánosságra hozta a Papp elleni gyanúsítgatásokat, amikor az alezredes még haza sem érkezett. Hivatalosan Fodor Lajos vonta meg tőle a bizalmat, aki az egyik lapban csak annyit mondott: "Nem engedhetem meg, hogy olyan parancsnokok szolgáljanak hadműveleti színtéren, akiket körülleng a bűncselekmény gyanúja."

Aztán felmerül természetesen a honvédelmi miniszter személye is, ám információink szerint Szabó János nem haragszik különösképpen Papp Gyulára. Tavaly Kosovóba menet még Papp feleségéhez is beugrott Debrecenbe átvenni az alezredesnek szánt csomagot, hogy személyesen adhassa át a táborparancsnoknak.

Szóba jöhet még egy doktor Bordács nevű katonai jogász, aki a szárazföldi vezérkari főnök, Preininger Ambrus altábornagy mellett teljesít szolgálatot. Információink szerint doktor Bordács akkor veszett össze Papp Gyulával, amikor megpillantotta a pristinai tudósítás vágóképét, amint egy magyar katona férfi és egy magyar katona nő

kézen fogva sétált

Doktor Bordács a kezdetektől részt vett a fegyelmi eljárásban, de amikor P. Gy. jelezte, hogy nem éppen jó barátok ők, felettesei kizárták a további vizsgálódásból.

Most itt tart az amúgy sikeres magyar kontingensparancsnok ügye. NATO-berkekben csak mosolyognak az egészen, és nem igazán értik, mi a baj. ´k akár egy kisebb dombot is elhánynak, ha a tábor építése ezt megkívánja. Szerintük "LTC Papp is a superior commander"; David M. Shanahan ezredes, a KFOR biztosító erőinek parancsnoka azt írta, hogy a jövőben nagyon szeretne együtt szolgálni Papp commanderrel. Wesley Clark tábornok és NATO-parancsnok pedig azt, hogy nagy baj van a magyar honvédség szellemével.

A Budapesti Katonai Ügyészség most iratait rendezgeti, majd "iratismertet", hogy napokon belül ország-világ előtt részletesen is megfogalmazhassa vádjait Papp alezredessel szemben. Az eddigi bohóckodás akkor már élesbe fordul, s tanúk meghallgatása mellett komor tisztek szigorú fizimiskával azt latolgatják majd, hogy vajon hány féltéglát fosztogatott Papp ales a murvaút szegélyéhez, vagy hány másodpercig meredt a gőzbe a tiszt, aki ráadásul csipejét is megmozgatta a kantinban. És hogy ezt Papp ales szó nélkül tűrte! A NATO vezérkarában pedig néhányan azon fognak eltűnődni, hogy vajon jó lépés volt-e egy olyan társaságot bevenni a csapatba, amelyik nemcsak hogy alkalmatlan a fegyveres harcra, hanem amikor csak teheti, beleszarik a saját fészkébe.

A két dolog persze határozottan összefügg.

Kovács Róbert

szerző
Kovács Róbert
publikálva
2000/27. (07. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra