Békéscsabai reptér- és sportberuházások tízmilliárdokért

Hajrá, Csabagyöngye!

Belpol

Úgy tűnik, Magyarország a világ egyik leggazdagabb országa. Az egyik perifériás megyeszékhelyen, Békéscsabán a Modern Városok Programja és az országos stadionfejlesztés négy beruházásából három felesleges, a negyedik pedig sokkal olcsóbban kivitelezhető lenne.

Az elmúlt évek legfontosabb mérkőzését játszotta május 10-én a békéscsabai sportcsarnokban a helyi női röplabdacsapat, amikor a bajnoki döntő ötödik mérkőzésén fogadta a Vasas együttesét. A bajnoki finálé legutolsó összecsapásán az angyalföldiek idegenben 3:0-ra győztek – de történetünk szempontjából fontosabb az a körülmény, hogy az 1988-ban csehszlovák mintára épült és nemrég több mint egymilliárd forintért felújított, modernizált 2300 fős csarnok ezen a találkozón sem telt meg teljesen.

 

Sportra és építkezésre fel!

Ehhez képest a Modern Városok Programja (MVP) keretében hamarosan a mostani aréna mellé épül egy új, multifunkciós, akár 4 ezer nézőt befogadó csarnok, amelynek bruttó bekerülési költsége az előzetes számítások szerint megközelíti a 30 milliárd forintot. Ugyanitt több mint 15 milliárdos költséggel modern úszóaréna is épül, miközben egy a 21. századi igényeknek megfelelő vívóközpont és röplabda-akadémia már megkezdte a működését. Hamarosan tehát elképesztő sportcentrum épül a város Gyula felőli oldalán óriási összegekből, amelyek forrása minden esetben a központi költségvetés. S hogy mi lesz a sorsa a közelmúltban felújított, 2300 fős sportcsarnoknak? Valószínűleg edzéseket, bemelegítéseket tartanak majd az üres lelátók előtt. Erre mondják többen Békéscsabán: nem is tudták, hogy ilyen gazdagok.

Az MVP békéscsabai projektkoncepcióit a 2016. április 26-án a békési megyeszékhelyre látogató Orbán Viktor miniszterelnök és Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester látta el aláírásával. Egy helyi kívánságlista alapján ebbe sok mindent belepakoltak (lásd keretes írásunkat). Éppen akkor lett bajnok a helyi női röplabdacsapat, aligha véletlen, hogy a tervekbe bekerült a helyi röplabda-akadémia infrastruktúrájának kiépítése, valamint a többfunkciós sportcsarnok megépítése. De lesz Sportok Háza és egy új, fedett, 50 méteres, tízpályás, a nemzetközi szabványoknak megfelelő, több mint ezer nézőt befogadó új sportuszoda is; hat éve ennek az árát 4 milliárdra, míg az új arénáét 3,8 milliárd forintra taksálták, ám azóta papíron is a többszörösükre drágultak – és hol vagyunk még a tényleges megvalósítástól?

A városi röplabdaklub, a BRSE vezetése a Bajnokok Ligájában való részvételt és ehhez illő csarnokot remél, amit a tervek szerint hamarosan meg is kap, bár a sikerszériát közel tíz évvel ezelőtt megkezdő és öt bajnoki aranyérmet szerző női röplabdások az elmúlt időszakban nem tudták növelni a nézőszámot. Maga a polgármester viszont rajong a női röplabdacsapatért, ott van a mérkőzéseken, Facebook-oldalán számtalan, a csapattal készült közös fotót oszt meg.

A nemzetközi szabványoknak megfelelő új, városi sportuszoda megépítése is része tehát az MVP-nek Békéscsabán. „A reptér, a stadion és a négyezres multifunkciós csarnok mellett talán ez az egyetlen olyan beruházás, ami indokolható” – mondta a Narancsnak Dancsó Tibor, a DK önkormányzati képviselője. „Azt és úgy építünk, ahogyan és amire a kormány adja a pénzt, és kétség ne legyen, ezekre elköltünk minden fillért, mert Békéscsaba ezzel is fejlődik” – fogalmazta meg álláspontját egy neve mellőzését kérő fideszes önkormányzati képviselő. A fenntartás, a működtetés és az amortizáció költségei egyelőre nem foglalkoztatnak sokakat.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

A Fidesz lakmuszpapírja

A szélsőjobboldali párt vélhetően megsokszorozza önkormányzati helyeinek számát, és az EP-be is bejuthat. A „Magyar Péter-jelenség” különösebben nem befolyásolja támogatottságukat, a Fidesznek pedig szüksége van rájuk. Addig, amíg még jobban meg nem erősödnek.