Franka Tibor polgármester és a nemzeti öntudat

Haszonleső sváb migránsok

Belpol

A kerepesi polgármestert egykori kihívója, a helyi német kisebbségi önkormányzat vezetője jelentette fel nemzetiség becsmérlése miatt. A rendőrség és az ügyészség ezt elutasította, jelenleg a pótmagánvádas eljárás zajlik.

„Nem hiszek abban, hogy magyar tud lenni egy német, vagy német tud lenni egy tót” – egyebek közt e szavakkal köszöntötte az új kenyér ünnepét 2015. augusztus 20-án Franka Tibor. (Ha valaki nem tudná: a „tót” a mai magyar nyelvben már egyértelműen a szlovák nemzetiségűekre használt lenéző, szándékoltan sértő megnevezés.) Bár a Szilas TV nem adta le a polgármesteri köszöntőt, teljes terjedelmében elérhetővé tették a város honlapján, és a Kerepesi Vélemény című önkormányzati lap is közölte. Franka nemcsak a németeket és a „tótokat” tette helyre: „Én nagyon büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. Én nem cserélnék egy langyos franciával vagy egy gőgös angollal, sem egy liberális zsidóval vagy egy lecsóországbeli amerikaival. Miért cserélnék?”

Szavai már akkor felháborodást keltettek a helyi német kisebbségben, akiknek a képviselője ezt az önkormányzati testület augusztus 29-i ülésén szóvá is tette. Springer Friedrich Horst, a kerepesi német kisebbségi önkormányzat vezetője megkérdezte Frankát, hogy talán ő nem lett elég jó magyar?

 

Egymásnak feszülve

Franka azzal vágott vissza, az embernek a fajtája, vallása nem alsónemű, nem lehet váltani. A német nácik magyarországi tevékenységét hozta fel, és kifejtette: aki valaminek született, az az is marad, bárhová is költözhet, akkor is. Springer értelmezést kért tőle a vitában: mi az, hogy valakinek a fajtája? A kerepesi polgármester azt válaszolta, például az, aki sváb származásúnak tartja magát. Springer erre kiigazította: ezt nemzetiségnek nevezik.

Franka, nem először újságírói és közéleti karrierje során, ezúttal is kérlelhetetlenül és ingerülten reagált az ellenérvekre. Springer hiába jött azzal, hogy a németek 300 év alatt elég sokat tettek Magyarországért, például az 1848-as szabadságharc tisztjeinek java német felmenőkkel rendelkezett. Franka a vitában egy alkalommal felszólította az őt tetemre hívó kisebbségi vezetőt, hogy fogja be a száját. Miután Franka nem vonta vissza sértő szavait, Springer előterjesztésben javasolta, hogy a képviselő-testület gyakoroljon nyomást a polgármesterre a bocsánatkérés érdekében, de Franka tanácsára nem vették ezt napirendre.

A helyi lapban egy 2015. októberi írásban (Megsértődhettek-e a svábok?) Franka úgy magyarázkodott, a németeket meg a „tótokat” csak a hazánkat elárasztó migráció okán idézte, mert nem hiszi, hogy egy muzulmán jó kereszténnyé válna, és teljes értékű emberként tudna élni Magyarországon. Hangsúlyozta: nem bántásnak szánta, hanem figyelemfelhívásnak, s akit szándékától eltérően mégis megbántott, attól elnézést kér. A Narancs megkérdezte Frankát, mikor fogja beterjeszteni a helyi németektől való bocsánatkérésre irányuló, több mint két éve megakasztott határozati javaslatot, de megkeresésünkre nem reagált.

Az egykori újságíró Franka Tibor 2006-ban a MIÉP–Jobbik szövetség jelöltjeként indult a tavaszi országgyűlési választásokon a Nógrád megyei 3. számú egyéni választókerületben, ahol már az első fordulóban igen szerény eredménnyel (mindösszesen 696 szavazattal) vérzett el. Az év őszén viszont – immár függetlenként, de a szélsőjobbos pártok támogatásával – imponáló fölénnyel választották meg Kerepes polgármesterévé. Négy évvel később az Összefogás Kerepesért Egyesület (ÖKE) jelöltjeként még nagyobb arányban (a szavazatok csaknem 70 százalékával) védte meg tisztségét, és szervezete is letarolta az egyéni körzeteket. 2014-ben ismét az ÖKE színeiben indult és harmadszor is nyert, és bár győzelme nem forgott veszélyben, majd’ ezerrel kevesebb voksot gyűjtött, mint 2010-ben (2613 helyett 1660-at, a szavazatok 45,76 százalékát). 2014-ben éppen Springer volt a második, 858 szavazattal.

Springer a német nemzetiség becsmérlése miatt feljelentést tett a rendőrségen, de azt a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva elutasították, és erre jutott a gödöllői ügyészség is. Ezt követően Springer pótmagánvádas eljárást indított – ez most ott tart, hogy a Budakörnyéki Járásbíróság felkérte az ügyészséget, alakítsa ki álláspontját, belép-e a magánvádas eljárásba. A kisebbségi vezetőnek meggyőződése, hogy a polgármester szavai törvénybe ütközőek. A Narancsnak a büntető törvénykönyvet idézte, miszerint aki egy másik emberrel szemben annak nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozása vagy vélt tartozása miatt olyan, kihívóan közösség­ellenes magatartást tanúsít, ami alkalmas arra, hogy az adott csoport tagjában riadalmat keltsen, az 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Springer szerint Franka a németekre vonatkozó kijelentésével kimerítette ezt a tény­állást.

Franka a németekkel szembeni ellenszenvét később sem titkolta. Nem támogatta a Kerepesi Német Kultúregyesület 300 ezer forintos támogatási kérelmét 2016 júniusában. Egyfelől sokallotta a pénzt, másfelől a képviselő-testület ülésén meg nem nevezett történelmi forrásokra utalva közölte: a 300 éve betelepedő németek a számukra biztosított előnyök révén kihasználták a magyarokat. Így a kultúregyesület nem kapott pénzt a 300 éve Kerepesen és a Schwabenzug Projekt című programjára ahhoz, hogy korhű ruhákban mutassa be, hogyan is néztek ki a migránsok az 1700-as években.

A láthatatlan 12.30-as

Két éven át nem közlekedett a 12.30-as buszjárat, de az önkormányzat derekasan fizette a havidíjat érte. A járat törlését Franka Tibor polgármester a képviselőket megkerülve intézte, a dunakeszi kapitányság nagyobb vagyoni hátrány okozása miatt hűtlen kezelés gyanújával nyomoz.

Kerepes 2012 szeptemberében kötött közszolgáltatási szerződést a helyi közösségi buszközlekedés biztosítására. A menetrend szerinti járatokat a Régió 2007 Kft. üzemeltette a város közigazgatási területén. A szerződést ötször módosították, a járatokat és a szolgáltatási díjat is változtatták. Kerepes 2015 végéig 589 ezer forintot, 2016-tól 559 ezer forintot fizetett havonta. A járatszám növekedésére hivatkozva a képviselő-testület 2015 októberében 94 ezer forinttal, decemberben ugyanezen indokkal további 30 ezer forinttal fejelte meg a szolgáltatás díját, amely így havi 683 ezer forintra emelkedett. Ez évente 8,2 millió forint, nem kis tétel egy kisvárosi önkormányzat büdzséjében.

Kerepesen a többletkiadás a 12.30-as járat üzemeltetését fedezte, csakhogy ez a járat mindössze két hónapig, 2015. november–de­cemberben közlekedett. A menetrend módosításához azonban a közszolgáltatási szerződés szerint a kerepesi képviselő-testület hozzájárulása is kellett volna – ilyen határozat azonban nem született, és a polgármester nem írt alá ilyen tartalmú szerződésmódosítást. A Régió 2007 Kft. ügyvezetője azonban a polgármesternek írt levelében ezzel magyarázza a módosítást: „A 12.30-as járat és az iskolai buszok kivételével a Széphegyi járatok törléséhez Ön hozzájárult.” A levélben szó van arról is, hogy Franka feltételként szabta a 8.20-as járat további működtetését, amelynek finanszírozását 2017-től az önkormányzat nem vállalja. A 12.30-as járat tehát 2016. január 1-je óta nem közlekedett.

A törölt járat után havonta kifizetett 94 ezer forintok miatt Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett 2017 májusában. Feljelentése a gödöllői kapitányságra került, amely augusztusban megszüntette a nyomozást. A rendőrség úgy látta, nem történt bűncselekmény. Szigetvári panasszal élt, és a gödöllői ügyészség augusztus végén erre úgy reagált, hogy Szigetvári panaszát elutasította, a nyomozás folytatását viszont elrendelte. Tavaly októbertől a nyomozást a dunakeszi kapitányság folytatja, a Pest megyei rendőrfőkapitány ugyanis összeférhetetlenség miatt kizárta az ügyből a gödöllői rendőröket. (Ezt egyébként maga a gödöllői rendőrség kérte arra hivatkozva, hogy a kerepesi önkormányzattal napi munkakapcsolatban van, sérülhetne a nyomozó hatóság elfogulatlan működésébe vetett állampolgári bizalom – érdekesség, hogy a „német ügyben” nem látták összeférhetetlennek az eljárást a gödöllői rendőrök.)

A rendőrség eddig többek között megállapította, hogy a szóbeli szerződésmódosításról nem készült írásbeli változat, azt a képviselő-testület sem előzetesen, sem utólag nem tárgyalta, a szerződést pedig nem módosították. A változtatásról csak a település honlapján szereztek tudomást a kerepesiek. „A polgármesternek nem lett volna lehetősége arra, hogy egyoldalú szóbeli nyilatkozattal, a képviselő-testület határozatával szemben módosítsa a szolgáltatási szerződést oly módon, hogy abban kevesebb buszjárat szerepeljen” – összegezte a tényeket Mihályi Péter megyei rendőrfőkapitány.

Kerestük Franka Tibort, hogy őt vagy a hivatal munkatársai közül bárkit meghallgatott-e a rendőrség, de semmilyen reakció nem érkezett tőle.

Figyelmébe ajánljuk