Hírösszefoglaló

publikálva
1996/38. (09. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

25 éves a Greenpeace

Vasárnap ünnepelte negyedszázados fennállását a világ legbefolyásosabb nemzetközi környezetvédő szervezete, a 158 országban közel 3 millió polgárt tömörítő, 33 irodában mintegy ezer embernek munkát adó Greenpeace International. A legutóbb a Brent Spar olajfúrótorony tengerbe süllyesztése, valamint a csendes-óceáni francia atomkísérletek ellen fellépő szervezet tavaly 152,8 millió dolláros bevételhez jutott, 11 százalékkal többhöz, mint az előző évben. A szervezet nemrég komoly gondokkal küzdött: nemegyszer hamis tényeket állítottak környezetszennyezésekről, egykori civil aktivistái pedig ma nehézkes bürokratizmussal és túlzott alkalmazkodással vádolják Thilo Bode német elnököt; a volt bankmenedzser szerint "a jó szervezés és a szilárd pénzügyi alap" az ökoszervezet sikerének előfeltétele. (Képünkön a Greenpeace három alapító tagja Vancouverben.)

Szocialista vita az adóról Alternatív javaslatot dolgozott ki a parlament szocialista párti frakciója a kormány adótábla-módosítási elképzeléseire: e szerint a legmagasabb kulcs 46 százalék lenne. Egyelőre azonban október közepére halasztották a döntést, hogy a saját adótáblájukat vagy a kormányét részesítik előnyben a majdani szavazáskor. Az MSZP-s javaslat kevesebb, egyúttal szélesebb adósávval számol, s míg a kormány javaslata szerint 1,1 millió forintos évi bevételnél kezdődik a legmagasabb sáv (42 százalékos adókulccsal), a frakció tervezetében a legmagasabb sáv 2 millió forinttól érvényes (46 százalék). A legutóbbi kormányülést követően azonban elhangzott: a kabinet nem változtat álláspontján, és eredeti javaslatát terjeszti a Ház elé; Békesi László volt pénzügyminiszter pedig úgy fogalmazott: a 46 százalékos elképzelés ellentétes a kormány gazdaságpolitikájával.

Német takarékossági csomag A bonni kormány gazdasági élénkülésre, növekvő foglalkoztatottságra és már a jövő évben 70 milliárd márkás megtakarításra számít azután, hogy a Bundestag megszavazta három kulcsfontosságú törvénytervezetét. A Kohl kancellár vezette konzervatív-liberális koalíció a nyugdíj- és egészségbiztosítás reformjára, a táppénzjuttatás csökkentésére és a dolgozók könnyebb elbocsátására tett javaslatot - a terv ellen néhány hónapja nagy tüntetéseket tartottak a szakszervezetek, a szociáldemokraták és az egyházak. A tervezetet akkor leszavazta a szocdem többségű felsőház, a Bundesrat; az alsóház most egyszerű többséggel leszavazta az elutasítást. Németországban évente mintegy ezermilliárd márkát, a GDP egyharmadának megfelelő összeget költenek szociális kiadásokra.

Aláírt alapszerződés Hétfőn Temesváron a magyar ellenzék és a román nacionalisták tiltakozása ellenére Nicolae Vacaroiu román és Horn Gyula magyar miniszterelnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Horn az aláírást megelőzően szűk körű megbeszélést folytatott Ion Iliescu román államfővel, majd a küldöttségek plenáris ülést tartottak. Iliescu a szerződés aláírása után hangoztatta: a dokumentum garantálja a területi követelésekről való lemondást és egyértelművé teszi a kisebbségek jogait és kötelezettségeit; külön üdvözölte, hogy sikerült közös értelmezést találni az EU 1201-es ajánlására. Horn erre reagálva kifejtette: mind egyéneknek, mind közösségeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyakorolhassák kisebbségi jogaikat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke - a szervezet fenntartásai miatt - nem vett részt az aláírási ceremónián: Markó Béla Dézsi Zoltánt, a szövetségi képviselők tanácsának elnökét bízta meg az RMDSZ képviseletével.

Az MSZP a Szocinternben Egy két évvel ezelőtti határozatnak megfelelően a Szocialista Internacionálé (SI) teljes jogú tagja lett a Magyar Szocialista Párt. Néhány éve az MSZP a kis, parlamenten kívüli Magyarországi Szociáldemokrata Párttal együtt egyaránt megfigyelőként vehetett részt az SI munkájában, az MSZDP-t azonban a Petrasovits-féle botrányok nyomán kizárták a nagy múltú szervezetből. Az SI New York-i kongresszusán Horn Gyula MSZP-elnök, kormányfő, akit a szervezet egyik alelnökévé választottak, beszédében a közép-kelet-európai térség és más rászoruló térségek támogatását kérte a szociáldemokratáktól, hangsúlyozva, hogy ez "egyetemes biztonsági és piacgazdasági érdek". Horn szerint a térség országainak EU-csatlakozása növelné Európa stabilitását, biztonságát.

Vendéglátóhelyi diszkrimináció Becsületsértés vétsége miatt hozott elmarasztaló ítéletet a Pécsi Városi Bíróság a Berta söröző tulajdonosa, Berta József ellen, akit becsületsértés és rágalmazás miatt jelentett fel Góman Gyula, amiért cigány voltára hivatkozva nem szolgálták ki a sörözőben. Gómant a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója, Furmann Imre ügyvéd képviselte az ügyben, aki a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozva rámutatott: Magyarországon még nem volt példa arra, hogy valaki pert nyert volna olyan ügyben, amelyben a származás miatti diszkriminációt sérelmezték. A vendéglőst 5000 forint pénzbüntetésre és a költségek megtérítésére ítélték. A cseh törvényhozás viszont a napokban felmentette a "rasszizmusra való felbujtás" vádja alól Ivo Blahout bártulajdonost, amiért romákat tiltott ki étterméből. Az indoklásban "jogosult szervezeti intézkedésnek" nevezték Blahout lépését. (Képünk nem a helyszínen készült.)

Moszkva: hatalmi harc? Miközben Jelcin elnök hó végi szívműtéte előtt kórházba vonult, előzőleg átadva államfői jogkörének egy részét Csernomirgyin kormányfőnek, egyre több jel utal arra, hogy a műtét kimenetelétől függetlenül hatalmi harc kezdődhet Moszkvában. Alekszandr Lebegy tábornok, a nemzetbiztonsági tanács titkára a Reuter jelentése szerint máris bírálta a miniszterelnök gazdasági terveit, főként azt kifogásolva, hogy az új költségvetési tervezetben túl kevés jutna a hadsereg számára. Csernomirgyin azonban, aki a hónap végén az "atomgombot" is megkapja Jelcintől, közölte: a gazdaság az ő területe, abba nem enged beleszólást. Lebegy egyébként cáfolta, hogy a német Stern magazinban lemondásra szólította volna fel Jelcint.

Horn-Meciar-csúcs: húsz perc A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) csúcstalálkozóján, Szlovákiában tartották meg a közelmúltban elmaradt Horn-Meciar-találkozót; a magyar és a szlovák kormányfő azonban mindössze húsz percet tárgyalt egymással (Meciar ennyi időt egyébként is szinte mindegyik résztvevőre szánt). Horn a találkozó után kifejtette, hogy kisebbségi kérdésekben eltérő a felek álláspontja, ugyanakkor jó esélyt lát a kölcsönös gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. A további kérdések tisztázásával - mint például a bősi erőmű vagy az Esztergom és Párkány közti híd megépítése - megbízták külügyminisztereiket, akik az ígéretek szerint ezen a héten Budapesten ülnek tárgyalóasztalhoz.

IMF: reformsürgetés A Nemzetközi Valutaalap Magyarországon tárgyaló küldöttsége azt szeretné, ha az infláció jövőre nem haladná meg a 18 százalékot. Draskovits Tibor pénzügyi államtitkár azonban úgy vélekedett: bár lassulóban van az infláció növekedési rátája, arra az IMF-nek sincs kész receptje, hogyan lehetne újabb lakossági megszorítások nélkül lejjebb srófolni az inflációt. Az IMF legújabb éves jelentésében egyébként megállapítja: Magyarországon a tavaly megkezdett pénzügyi és gazdasági stabilizációs intézkedések megalapozták a tartós növekedést. A dokumentum ugyanakkor továbbra is hangsúlyozza a szociális ellátórendszerek reformjának szükségességét, hogy biztosítva legyen: valóban a legrászorultabbak részesülnek a juttatásokból.

Irak: kényszerzubbony William Perry amerikai védelmi miniszter Kuvaitban közölte: továbbra is fennáll egy Irak elleni amerikai katonai csapás lehetősége. Washington be fogja tartatni Szaddám Huszeinnel a kurd övezetek feletti repülési tilalmat - hangsúlyozta Perry egy nappal azután, hogy Bill Clinton az eddigi amerikai légicsapásokról elmondta: azok "stratégiai kényszerzubbonyt" húztak Szaddámra, megnehezítve, hogy Szaúd-Arábiát és Kuvaitot fenyegethesse. Miközben Észak-Irakból tömegével menekülnek a függetlenségükért harcoló kurdok (a területen eddig 95 ellenzékit végeztek ki és 150-et vettek őrizetbe), kiderült, hogy a CIA 1991 óta mintegy 100 millió dollárt költött arra, hogy megdöntse az iraki diktátor hatalmát - hasztalanul.

Morze

A Fidesz - MPP úgy látja: Bős-Nagymaros kérdését nem lehet peren kívül rendezni, mindenképpen a Hágai Nemzetközi Bírósághoz kell fordulni. Illés Zoltán alelnök szerint a gondok továbbgörgetése nem használ az EU-csatlakozásnak.

Ukrajna ismét sürgette a Nyugatot, hogy adjon pénzügyi segítséget a csernobili atomerőmű bezárásához. A hét legfejlettebb ipari állam 3 milliárd dollárt ígért e célra, de máig nem tudni, mikor kaphatja meg Kijev a pénzt.

Orosz homoszexuálisok az azonos neműek házasságának törvényesítését kérvényezték a parlamenttől, mivel "ha két ember szereti egymást, nem fontos a partner neme". A Háromszög nevű meleg szervezet még ősszel a törvényhozás napirendjére tűzetné a kérdést.

Az amerikai elnök arra kérte a kongresszust: szavazza meg a terrorizmus elleni harc erősítésére kért 1,097 milliárd dollárt, amelynek egy részét az amerikai repülőterek biztonságának szigorítására fordítanák.

Ismét robbanás volt a budapesti Práter utcában: péntek hajnalban ismeretlenek M 75-ös jugoszláv kézigránátot dobtak be egy kávézó ablakán. Senki sem sérült meg; a rendőrség nagy erőkkel nyomoz.

Közpénzek elsikkasztásáért Kínában halálra ítéltek egy rendőrnőt és férjét; a két ember a dél-kínai Szecsuán tartományban állítólag 80 ezer dollárnyi jüant sikkasztott.

Súlyos ítéletek születtek Kínában a kihalófélben lévő pandák és aranyszőrű majmok bőrének birtoklásáért is: a nyolc vádlottból kettőt halálra, egyet életfogytiglanra, ötöt 8-15 éves börtönbüntetésre ítéltek.

Keményebb fellépést sürget a gyermekpornográfia előállítása és terjesztése ellen az osztrák kormánykoalíció két pártja. A szociáldemokraták és a néppártiak azokat is büntetnék, akik külföldön készíttetnek ilyen képet vagy filmet.

Burundi katonai kormánya közölte: azonnali hatállyal visszaállítja a nemzetgyűlést és feloldja a politikai pártok működésének tilalmát. A július végi puccsot végrehajtó vezetés így próbál oldani a szomszéd országok gazdasági szankcióin.

publikálva
1996/38. (09. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra