Az idei tanév kezdete előtt egy nappal, csütörtökön jelentette be hét pedagógus-szakszervezet, hogy az új köznevelési kerekasztal munkájában nem fognak részt venni, mert úgy látják, a kerekasztalnak továbbra sem lesznek valódi jogosítványai. A szakszervezetek, köztük a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), azt írták, hogy csak partneri kapcsolatra épülő tárgyalásokon hajlandók megjelenni, és követelik, hogy a kormány semmilyen oktatáspolitikai döntést ne hozzon addig, amíg az oktatásban érdekelt szakszervezetekkel nem folytatott érdemi egyeztetést.
Bár a kijelentés az elmúlt évek intézkedéseinek fényében kifejezetten naivnak tűnik, arra jól rávilágít, hogy az immár kormányhatározat által szabályozott
köznevelési kerekasztal valójában továbbra sem tűnik másnak, mint szimpla porhintésnek.
A testületet még 2016 februárjában, a pedagógustiltakozások hatására hozta létre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), de már akkor is furcsa volt, hogy tulajdonképpen azok vehettek részt a fórumon, akiknek a kormányt helyt adott.
| ||
Olyan szervezetek, amelyeknek túl sok közük nem volt az oktatáshoz: ott volt például a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), de megjelent a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE), és elment a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége is (KCSSZ). Nem véletlen, hogy a pedagógus-szakszervezetek már akkor is látszategyeztetésekről beszéltek, és a tiltakozásokban vezető szerepet vállaló Tanítanék Mozgalom sem ment el a kerekasztalhoz.
Bár a kormány később is úgy kommunikálta ezeket az egyeztetéseket, hogy azok rendkívül sikeresek, nem igazán lehetett tudni, hogy mit is sikerült elérni. Palkovics László oktatási államtitkársága
általában azzal szerelte le a pedagógus-szakszervezetek kritikáját, hogy menjenek el a kerekasztalra, ott lehet a problémákról beszélni.
Ugyanakkor jól jellemzi az egész helyzetet, hogy Lázár János kancelláriaminiszter korábban sokat sejtetően azt mondta: „a kerekasztal tárgyal, a kormány pedig dönt”. Vagyis a kerekasztal működése egészen az idei évig nem volt szabályozva, döntéseit, javaslatait a kormánynak nem is kellett figyelembe vennie.
| ||
Azt már idén januárban jelentették be, hogy a köznevelési kerekasztal átalakul, és mostantól Köznevelés-stratégiai Kerekasztal lesz a neve. A kormányzati ügyekben általában igen jól értesült Magyar Idők akkor azt írta, a kormány garantáltan figyelembe veszi majd a fórum javaslatait, ám a nyár elején megjelent kormányhatározatból ezt nehezen lehetett leszűrni. Csak arról volt szó benne, hogy az új kerekasztal a közneveléssel kapcsolatos döntések előkészítésében javaslattevő, véleményező, stratégiai tanácsadói tevékenységet végző testület, de hogy a minisztériumnak kötelező volna elfogadni a javaslatait, azt már nem említi a kormányhatározat. Sőt,
még a kerekasztal ügyrendjét is Balog Zoltánnak kell jóváhagynia.
Hiába kérték tehát a pedagógusszervezetek, hogy a köznevelési kerekasztal működését törvényileg szabályozzák, ez nem történt meg, csupán a kormányhatározat készült el, így továbbra is látszatfórumnak tűnik a kerekasztal. Ráadásul júliusban Palkovics László írt egy levelet hat, az oktatásban érintett szakszervezetnek, hogy augusztus végéig küldjék meg az „államtitkárságára” annak a három főnek a nevét, akit delegálnának. Magyarán a hat pedagógusszervezetnek egyezkednie kellett volna, hogy melyik három szervezet fog képviselőket küldeni, többek között ezért döntöttek úgy, hogy nem vesznek részt a kerekasztal munkájában.
Az új kerekasztaltól távol maradó PDSZ elnöke, Mendrey László azt mondja a magyarnarancs.hu-nak, hiába az új név,
a testületnek továbbra sem lesz érdemi szerepe.
„Továbbra is csak konzultatív, véleményalkotó szerepe lesz ennek a fórumnak, a résztvevők kiválasztásánál ismét a miniszter, az államtitkár szempontjai érvényesültek, így olyan szakmai szervezetek nem kaptak meghívást, akiknek igen fontos lenne, hogy a hangjukat tudják hallatni” – magyarázza Mendrey, aki szerint semmi sem fogja garantálni, hogy a kerekasztal véleményét figyelembe veszik, ők pedig ilyen „álságos” testület működésében nem akarnak részt venni, mivel az csupán arról szól, hogy legitimálja a kormány oktatáspolitikai döntéseit.
| ||
Hasonlóan látja Tóth József, a kerekasztalt szintén bojkottáló Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke is, aki azt mondja, a kormány nem felkérte a szakszervezeteket, hanem eleve meghatározta számukra, hogy hány képviselővel lehetnek jelen a kerekasztalnál: „Úgy érezzük, hogy ez
nem egy hatékony, sokkal inkább egy formális fórum.
A kerekasztal tevékenységével kapcsolatban a kormány semmilyen kötelezettséget nem ír elő a miniszter számára. Én azt gondolom, hogy a kerekasztal összetétele már eleve egy erőfölényt rajzol ki: négy-öt helyet kapnak a minisztérium képviselői, a kormány által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) kap öt helyet, gyakorlatilag a három szakszervezeti képviselő súlytalanná vált volna.”
A pedagógus-szakszervezetek azonban tárgyalni akarnak a kormánnyal az oktatás kérdéseiről, de olyan keretek között, hogy valóban számítson a szavuk. Ezért kezdeményezték az Országos Egyeztető Fórum (a határozatokat, amiket itt elfogadnak, érvényesíteni kell, ellentétben a kerekasztal állásfoglalásaival) létrehozását, amit elvileg Balog Zoltán miniszternek kötelessége lesz összehívni, mivel a szakszervezeteknek joguk van ilyen fórumot kezdeményezni. „Ha mégis elutasítás lesz a válasz, jöhetnek azok a jogi eszközök, amelyekkel a kormányt rákényszeríthetjük a fórum összehívására” – mondja Mendrey.
Megkérdeztük az államtitkárságtól, hogy mikorra hívják össze az Országos Egyeztető Fórumot, és mit szólnak ahhoz, hogy a szakszervezetek távol maradnak a Köznevelés-stratégiai Kerekasztaltól. Ha kapunk választ, jelezni fogjuk.
Frissítés:
Közben válaszolt az oktatásért felelős államtitkárság, és levelükben azt írták, sajnálják, hogy a szakszervezetek úgy döntöttek, nem vesznek részt a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal munkájában, mert „őszinte szándékunk volt, hogy a szakszervezetekkel való együttműködést egy újabb fórumra terjesszük ki, tudomásul vesszük azonban, ha a szakszervezetek a stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület munkájában nem kívánnak részt venni”.
Szerintük ha szakszervezetek tárgyalni akarnak, a kormány össze fogja hívni az ún. sztrájktárgyalást, de azt írják, szakértői szinten is állnak rendelkezésre. „A kormány stratégiai döntésnek tekinti a szakszervezetek állásfoglalását, és megfontolja az 1382/2017. (VI.16.) Korm. határozatnak a résztvevőkre vonatkozó módosítását, a szakszervezetek delegálási jogának törlését” – szól a válasz, amelyből azt lehet kihámozni, hogy a jövőben talán nem csupán három képviselőt delegálhat a hat érintett szakszervezet.
