Jávor Benedek: nagy eséllyel elfogadják a Sargentini-jelentést az EP-ben

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2018. szept. 12., 09:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A Párbeszéd Európai Parlamenti képviselője szerint nagy az esélye annak, hogy folytatódik a hetes cikkely szerinti eljárás. Orbán politikai otthona a szélsőjobb, ezt már a Néppártban is látják. Így vagy úgy, de uniós forrásokat is bukhat Magyarország Orbán ámokfutása miatt.

magyarnarancs.hu: Hogyan értékeli a Sargentini-jelentés keddi vitáját?

Jávor Benedek: Az elmúlt években magyar miniszterelnök hasonló helyzetekben rendre azzal a módszerrel élt, hogy miközben otthon zavartalanul építette rendszerét és hazafelé, saját szavazóinak populista kijelentéseket tett, addig Európában teljesen más módon lépett föl: kompromisszumkész, megoldáskereső, a problémákat nem eltagadó politikusként viselkedett. Ezt a módszert eddig meglehetősen nagy hatékonysággal alkalmazta Orbán Viktor. A Sargentini-jelentés keddi vitájában is lett volna lehetősége arra, hogy egy jó beszéddel megnyugtassa a néppárti képviselőket, és meggyőzze őket arról, hogy a köztük lévő politikai viták rendezhetők, és semmi ok nincs arra, hogy a Néppárt kihátráljon a magyar kormány mögül. A miniszterelnök azonban nem ezt a lehetőséget választotta, hanem a másikat. A – korábbi felszólalásaihoz képest gyenge – beszédében semmilyen új érvet nem hozott fel, nem kínált fel semmilyen lehetőséget a politikai vita rendezésére. Gyakorlatilag a Magyar Idők vezércikkek üres frázisait ismételgette a rendelkezésére álló öt percben, azaz most Strasbourgban is sokkal inkább a saját választóihoz beszélt, nem pedig az Európa Parlamenti képviselőkhöz, vagy a Néppárti politikusokhoz.

Kedden jó néhány olyan néppárti képviselő is kritikusan szólalt föl, aki akár még pár héttel ezelőtt is támogatóan nyilatkozott az Orbán-kormányról és a Fideszről. Még Orbán eddigi legnagyobb támogatója, Manfred Weber a Néppárt frakcióvezetője is azt mondta, szükségesnek látja, hogy az Európai Tanács tárgyaljon a magyarországi jogállamiság helyzetéről. Ami ugye azt jelenti, hogy az Európai Parlament megszavazza a jelentést. Ezek alapján azt gondolom, hogy hamarosan eljöhet a kenyértörés pontja a Néppárt és a Fidesz között. A keddi vita képe teljesen egyértelmű volt: Orbánt kizárólag szélsőjobboldali politikusok támogatták. Nagyon látványosan kiderült, hol van az ő valódi politikai otthona. Orbán szövetségesei egy olyan politikai csoportnál vannak, amely élet-halál harcot folytat a Néppárttal. Ez pedig egy intő jel a Fidesz mostani frakciójának. Vajon meddig tartják a pártcsaládon belül azt, aki az ellenfeleivel épít koalíciót?

false

magyarnarancs.hu: Mi lehet az oka annak, hogy olyan képviselők is a jelentés elfogadása mellett szólaltak fel, akik korábban támogatták Orbánt?

JB: Sokan várták, hogy Orbán a vitát megelőzően mutasson kompromisszumkészséget, adja jelét annak, hogy lehet vele racionálisan tárgyalni. Az elmúlt hetekben még ingadozó Néppárti képviselők azonban nem kaptak olyan érvet a kezükbe, ami alapján támogatni tudnák Orbánt. A szélsőjobboldali olasz belügyminiszterrel való fellépése nagyon erősen megmutatta, hogy Orbán merre képzeli el politikai jövőjét, és ezt megjegyezték a Néppárton belül.

magyarnarancs.hu: Mekkora esélyt lát arra, hogy az Európai Parlament elfogadja a Sargentini-jelentést?

JB: Korábban csekély esélyt adtam annak, hogy a jelentésnek meglehet a kétharmados támogatása. De ez mára megváltott. Egyrészt a jogi szolgálat értelmezése szerint a tartózkodásokat nem számolják bele a leadott szavaztatókba, ez pedig növeli az elfogadás esélyét. Másrészt a keddi vita, az Orbán által választott stratégia és a néppárti képviselők felszólalása alapján úgy gondolom, nagyon megnőtt a jelentés elfogadásának esélye. Ma már nagyobb esélye van annak, hogy szerdán az Európai Parlament megszavazza a Sargentini-jelentést, mint az ellenkezőjének.

magyarnarancs.hu: Milyen politikai következményei lesznek, ha az Európai Parlament úgy dönt, folytatódjon a hetes cikkely szerinti eljárás?

JB: Ha megvan a kétharmados többség a jelentés mellett, akkor az valószínűleg azt is jelenti, hogy a néppárti képviselők jelentős része is mellette szavazott, így közvetlen lehetőségként felmerülhet a Fidesz Néppártból való kizárása.

Ami a Sargentini-jelentés sorsát illeti, ha az Európai Parlament elfogadja, akkor az uniós tagállamok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanácsban kell folytatni a magyar jogállamiság helyzetéről szóló vitát. Ott sem lesz sokkal könnyebb dolga a magyar kormánynak. Az Orbán által korábban szövetségesnek tartott osztrák kancellár, Sebastian Kurz hétfőn jelentette be, hogy támogatja a jelentést, ahogy kemény álláspontot képvisel a német kormány is, de még az olaszok álláspontja sem egyértelmű, mert a koalíciós kormánytag 5 Csillag Mozgalom is rendre kritizálja például a magyarországi korrupciós viszonyokat. Első körben tehát az Európai Tanácsban is meglehet a négyötödös többség, de a szankciók életbe léptetéséhez már egyhangú döntés kell. Ezt akár önmagában a lengyel kormány is meg tudja akadályozni, de ez még nagyon messze van, és addig nagyon sok minden változhat az európai politikában is – már ha egyáltalán eljut odáig a hetes cikkellyel kapcsolatos eljárás.

false

magyarnarancs.hu: Rövid távon milyen következményekkel kell számolni?

JB: Akár elfogadják a jelentést, akár nem, a magyar kormány folytatni fogja az unióellenes retorikáját. Valószínűleg a Fidesz a 2019-es Európai Parlamenti választások kampánya arról fog szólni, hogy „Brüsszel el akarja nyomni Magyarországot”, és ehhez fel fogják használni a Sargentini-jelentést is. Ha átmegy a jelentés, tényleg nagyon feszültté válik a Fidesz helyzete a Néppártban. Bár a Fidesz és a miniszterelnök számára Néppárti tagság olyan sok előnnyel jár, hogy amíg lehetséges, addig ragaszkodni fognak hozzá. De ha ez veszélybe kerül, jöhet a B-terv, ami egy saját, populista, euroszekptikus politikai képviselőcsoport felállítása az Európai Parlamentben a jövő évi választások után. Egy ilyen frakció létrejötte szerintem amúgy kifejezetten kívánatos volna.

magyarnarancs.hu: Miért lenne jó egy erős euroszkeptikus frakció az Európai Parlamentben?

JB: Várható, hogy jövőre megerősödnek valamennyire az euroszkeptikus pártok, még akkor is, ha a Brexit őket fogja leginkább súlytani. Szerintem olyan 100-150 képviselőjük juthat be az Európai Parlamentbe, nagyjából most is ennyien vannak, ha összeadjuk a három frakció – Európai Konzervatívok és Reformerek; A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája; Szabadság és Nemzetek Európája – képviselőit és a szélsőjobboldali függetleneket. Ha valóban összeáll belőlük egy koalíció, akkor legalább egy helyen lesznek, és mivel egy frakcióban fognak ülni, nem lesz 3-4 felszólalási lehetőségük az Európai Parlamentben, hanem csak egy. Nem lesz ennyi árnyék jelentéstevőjük a bizottságban, és kevesebb támogatást kapnak majd az európai adófizetők pénzéből. Mindez azt is jelenti, hogy így sokkal könnyebb lesz marginalizálni őket. Ebben a helyzetben ráadásul Néppártnak egyértelműen az lesz érdeke, hogy keményen beleálljon a konfliktusokba ezzel a csoporttal. Véget érhet az a pávatánc, amit a Néppárt az elmúlt években folytatott Manfred Weber vezetésével. A pro-európai pártok a Néppárttól a Liberálisokon át a Szocialistákig és a Zöldekig pedig egy elég erős koalícióval el tudják szigetleni ezt a szélsőjobboldali frakciót, és hatékonyabban fel tudnának lépni az Orbán-féle populistákkal szemben.

magyarnarancs.hu: Ha elfogadják a jelentést, annak lehet olyan következménye, hogy csökkenek a Magyarországnak szánt uniós támogatások?

JB: Ha végigmegy hetes cikkelyről szóló eljárás, és végül az Európai Tanács is úgy látja, hogy a magyar jogállamiság helyzete nem kielégítő, akkor életbe léphetnek a szankciók. A jelenlegi szabályozás viszont nem írja le pontosan, milyen szankciókat lehet életbe léptetni, így akár szóba jöhet hogy szűkítik, vagy akár be is fagyasztják az uniós forrásokhoz való hozzáférést.

Másfelől a következő hétéves költségvetési ciklus szabályozása során az Európai Bizottság felvetette, hogy szükség lenne egyfajta jogállamisági mechanizmusra. Ez csak a nevében szól a jogállamiságról, valójában egy antikorrupciós csomag, ami alapján korlátozni lehet az uniós forrásokat azokban az országokban, ahol azok felhasználása komoly aggályokat vet fel. A Sargentini-jelentés ugyanakkor – alapvetően a költségvetési ellenőrző bizottság véleménye alapján – erősen kritizálja a magyarországi korrupciót. Ha tehát a Bizottság életbe lépteti az ún. jogállamisági mechanizmust, és lesz egy elfogadott álláspont arról, hogy Magyarországon a hetes cikkely elindítására van szükség a jogállamiság sérelme, és ezen belül a korrupciós helyzet miatt, akkor az egy nagyon erős érv a mellett, korlátozni kell Magyarországra juttatott forrásokat az uniós pénzek védelme érdekében. Tehát anélkül is sor kerülhet egyes uniós alapok teljes vagy részleges felfüggesztésére, hogy az Európai Tanácsban a hetes cikkely szerinti eljárásban szankciókat hoznának Magyarország ellen.

szerző
Keller-Alánt Ákos
publikálva
2018. szept. 12., 09:30
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 1
    tiszapolgári
    2018. szeptember 12., szerda 16:05
    Tetszik az interjú, sokkal tisztábban látok.
    Sajnos több nyelvhelyességi és betűhiba is van a szövegben, kár.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Honvédkórház – 2018
Emberi alatti állapotok
Devizahitelesek
Válság után, válság előtt
Interjúk
Zsiday Viktor, Bárdos Deák Ági
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra