Jövedelmi körkép: Turkáljunk a más zsebében!

publikálva
2002/51. (12. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Az, hogy ki vette föl a legtöbb pénzt 2001-ben Magyarországon, az adótitok miatt nem tudható. Az azonban kiderül a bevallási adatokból, hogy az illető egy 42 éves férfi, aki osztalék címén 631,5 millió forintot - napi 1,7 milliót - kapott. Ez kábé a hatszázhússzorosa annak, amit egy átlagmagyar éves adóalapként bevallott. Azoknak a száma egyébként, akiknek az összjövedelme meghaladja az évi négymilliót, elérte a százezret. Amúgy a trend változatlan: a fővárosban lehet a legtöbbet keresni. A Narancs az alábbiakban az egyik legszebb nemzeti hagyomány kívánalmának, a mások pénztárcájába való kukkolásnak tesz eleget.

Az, hogy ki vette föl a legtöbb pénzt 2001-ben Magyarországon, az adótitok miatt nem tudható. Az azonban kiderül a bevallási adatokból, hogy az illető egy 42 éves férfi, aki osztalék címén 631,5 millió forintot - napi 1,7 milliót - kapott. Ez kábé a hatszázhússzorosa annak, amit egy átlagmagyar éves adóalapként bevallott. Azoknak a száma egyébként, akiknek az összjövedelme meghaladja az évi négymilliót, elérte a százezret. Amúgy a trend változatlan: a fővárosban lehet a legtöbbet keresni. A Narancs az alábbiakban az egyik legszebb nemzeti hagyomány kívánalmának, a mások pénztárcájába való kukkolásnak tesz eleget.Magyarországon évente 4,4 millió ember ad számot jövedelmeiről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH); kis- és nagykorúak, férfiak és nők, kül- és belföldiek, alkalmazottak és vállalkozók, nyugdíjasok. Az adóbevallások valamivel kevesebb mint felét a munkáltatók - állami intézmények, magánvállalatok, önkormányzatok - nyújtják be alkalmazottaik nevében s helyett: erre azokban az esetekben kerülhet sor, amikor a dolgozónak a bérén kívül más jövedelme nem volt. A jövedelem származhat bel- és külföldről, s bármiből: ingatlan bérbeadásából, osztalékból, szellemi tevékenységből, részvényeladásból.

A statisztika szerint (amiről persze mindig jusson eszünkbe Moldova György klasszikus mondása: olyan, mint a bikini - mindent megmutat, csak éppen a lényeget takarja el) Magyarországon az adózók egyre több bevételhez jutnak. Több mint kétharmaduk (bő hárommillió ember) fele-fele arányban abba a kategóriába tartozik, amelyik 500 ezer alatt, illetve 500 ezer-egymillió között keresett 2001-ben. Jegyezzük meg örvendve: gazdagszik a magyar, hiszen 2000-ben még négyből három adófizető volt e skatulyában. A sáv tetejére - négymillió forint fölé - százezer fő küzdötte föl magát.

H

Nem nagy kunszt kiolvasni az összesítésből: minél nagyobb egy város, annál nagyobbak a jövedelmek, ergo annál több az adóalap. Az ellenkező irányból közelítve meg: minél kisebb a település, annál valószínűbb, hogy alacsony a kereset. Ráadásul ezt még kombinálhatjuk a munkanélküliség jellemzőivel: minél alacsonyabb a képzettség és minél kisebb a hely, annál nagyobb az esély, hogy az illetőnek ne legyen állása - és megfordítva: a legjobb helyzetben a fővárosi magas végzettségűek vannak. A legtöbb adót a fővárosiak fizetik, hiszen ott a legkisebb a munkanélküliség és ott a legmagasabbak a jövedelmek.

Jelenleg a 2002-ben feldolgozott - értelemszerűen az előző, 2001-es esztendőre vonatkozó - adatok a legfrissebbek. Ezek szerint a főváros átlaga 1439 millió forint, az országos (amiben persze Budapest is benne van) 1018 millió, a vidéké pedig 917 ezer forint - a fővárosinak 63,7 százaléka (mindig ugyanazt a kategóriát, az összevont adóalapot vetjük össze).

Amúgy vidéken pont ugyanaz van, mint az országban (már ha lehet egyáltalán ilyen megkülönböztetést tenni): a megyeszékhelyeken a legtöbb (1063 millió) a bevétel, utána a városokban (932 ezer), a nagyközségekben (861 ezer), végül a falvakban (793 ezer). Egy átlag falusi egy átlag fővárosi jövedelmének alig 55 százalékát képes csak elérni. A "falvak" kategóriájában a divatos Pest közeli "kisközségek" (Nagykovácsi, Diósd, Kerepes) végeztek ez élen, és ugyanez a helyzet a nagyközségek frontján is (Törökbálint az első, Solymár a második), de még a városok top tíze közül is hat Budapest környéki. A fővárosi kerületek versenyében a befizetett személyi jövedelemadó (szja) alapján a XI. győzött (a II. lett a második), ha azonban az egy főre jutó adót kalkuláljuk, magasan a második kerületé a diadal - a bevétel átlagosan jóval meghaladja az évi kétmilliót.

Azon sem érdemes csodálkozni, hogy az egyéni vállalkozók 2001-ben átlagosan mindössze 413 ezer forintot kerestek (ez az úgynevezett vállalkozói kivét rovatok összegzéséből derül ki), ami alig valamivel több mint 40 százaléka az országos átlag-összjövedelemnek. Hogy a jót is meglássuk: az előző évi 307 ezer után ez mégis csak majdnem 35 százalékos emelkedés, aminek a lehető legegyszerűbb a magyarázata: 2001-ben havi 40 ezerre növelte a kötelező minimálbért a kormányzat, s legalább ez után meg kellett fizetni a járulékokat. (Az igazság kedvéért nem árt megjegyezni: az egyéni vállalkozónak a 40 ezer forintos kivét jóval több mint 50 ezrébe került, hiszen nem más, hanem ő maga utalta át a tébét, az szja-t meg a többit.)

A nem munkabér típusú jövedelmekhez való hozzáférés Magyarországon - legalábbis a 4,4 millió bevallás szerint - cseppet sem általános (vagy pedig a bevallások nem az igazat tükrözik). 2001-ben például mindössze 9200 magyar ember őstermelt, átlagosan 252 ezer forintos jövedelemért. 69 ezerre apadt (76 ezerről) a szellemi alkotók száma, s jövedelmük is megcsappant (40 ezerrel) - 307 ezer forintra. Külföldről 12 ezren jutottak bevételhez - méghozzá nem is kevéshez, az átlag ebben a kategóriában meghaladta a 2,6 millió forintot.

Magyarországon 2001-ben a magánszemélyek 4367 milliárd forintos összevont jövedelmet (adóalapot) vallottak be - mindezen túl azonban még 449,8 milliárd forintnyi úgynevezett elkülönülten adózó bevételt is elkönyveltek (az ide tartozó bevételeket nem kell összevonni más jövedelmekkel, hanem önmagukban adóznak, lineárisan - a megszerzett összeg bizonyos százaléka az adó). Ingatlaneladásból 110 ezren jutottak összesen 176 milliárd forintnyi jövedelemhez; a 115 milliárdnyi osztalékból (ez 20 százalékkal adózik) 160 ezren átlagosan 600 ezer forintot vehettek föl. Az adóhivatalhoz benyújtott dokumentumok szerint 55 milliárdnyi volt az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem, ezen 85 ezren osztoztak, átlagosan 650 ezer forinttal. Az árfolyamnyereség 35 milliárdot hozott 29 ezer ember konyhájára - ez átlagosan 1,2 milliót jelent (az előző évben még 2,8 millió forint volt az átlag). Részvényeladásból (belföldön) csaknem 10 milliárdos jövedelem képződött - ebből a korábbi évinél háromszor többen, 12 ezren részesedtek, átlagosan 820 ezer forinttal.

H

Ha az ember idáig elér, s vet néhány pillantást a táblázatokra, nyugodtan értetlenkedhet. A statisztikák persze - ne feledjük - átlagolnak. Ma egy külföldi tulajdonban lévő, 3-5 milliárd forintos éves forgalmú társaság vezére megkaphatja az évi 100 ezer dollárt, ami - az árfolyamtól függően - 24-25 millió forintos bruttó jövedelemnek felel meg. Ez nyilvánvalóan óriási öszszeg, sokszorosa az átlagnak - de az adóhivatali statisztika szerint a közelébe sem ér annak a pénznek, amit néhányan megkerestek. Ezen összefüggések, adatok alapján is kijelenthető: Magyarország a XXI. században olyan ország, ahol a piacgazdaság törvényei hatnak. Egyszerűbben fogalmazva: vannak szegények, és vannak gazdagok.

Nagyon gazdagok is.

Ballai József

2. táblázat

A tíz legnagyobb jövedelmet bevalló egyéni vállalkozó 2001-ben

Rangsor Nem Életkor Összeg Szakma

(millió Ft)

1. férfi 40 116,0 gyógyszer-kiskereskedelem

2. férfi 46 89,1 közjegyzői szolgáltatás

3. férfi 38 69,1 gépi földmunkák végzése

4. nő 55 65,8 irodai szolgáltatás

5. nő 48 65,7 közjegyzői szolgáltatás

6. férfi 38 63,2 ingatlankezelés

7. férfi 48 61,8 közúti teherszállítás

8. nő 39 54,1 közjegyzői szolgáltatás

9. férfi 44 53,7 gazdasági szakmai szolg.

10. férfi 55 53,1 elektroműszerész

3. táblázat

Osztalékból származó legnagyobb jövedelmet valló tíz magánszemély 2001-ben

Rangsor Nem Életkor Összeg Egyéb forrásadós jövedelem

(millió Ft) (millió Ft)

1. férfi 42 631,5

2. férfi 65 459,2

3. férfi 69 459,2 ingatlanértékesítésből 12,7

4. férfi 55 435,2 árfolyamnyereség 38,9

5. férfi 56 421,9

6. férfi 51 311,3

7. férfi 78 293,0

8. férfi 56 278,2 ingatlanértékesítésből 2,2

9. férfi 43 244,0

10. férfi 57 221,2

4. táblázat

A legnagyobb összjövedelmet valló 10 magánszemély 2001-ben (külön adózó jövedelmek nélkül)

Rangsor Állampolgárság Nem Kor Összeg

(millió Ft)

1. külföldi férfi 56 385,4

2. külföldi férfi 44 335,6

3. magyar férfi 55 315,0

4. külföldi férfi 46 255,9

5. magyar férfi 57 212,5

6. magyar férfi 54 208,9

7. külföldi férfi 56 199,0

8. külföldi férfi 54 189,1

9. magyar férfi 47 185,1

10. külföldi férfi 45 185,0

(Forrás: APEH)

publikálva
2002/51. (12. 19.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra