Magyar Narancs, IX. évf. 26. szám, 1997. június 26.
A Giczy György melletti szimpátiatüntetést szervezők miatyánkja, a Kolping keresztény karitatív gyülekezet fekete-narancs zászlója, a "Kommunizmus vagy Magyarország" című bekiabálások, a "Giczynek voksot, Semjénnek narancsot" meg a "Múltunk a jövőnk" feliratú táblák adták a Kereszténydemokrata Néppárt hétvégi országos választmányának hátterét. Utóbbi előrevetíti azt, amit pedig egyik tábor sem akart előrevetíteni: a KDNP-ben minden ott folytatódik, ahol június 21-e előtt félbeszakadt.
A szombat délelőtti, a mandátumvizsgálatról folytatott vita lényegében
a várakozásoknak
megfelelően
zajlott. A testület elnöke, Latorcai János tett egy halvány kísérletet arra, hogy beszámoltassa a mandátumvizsgáló bizottságot, de ezt a többség elvetette. S nem értett egyet a korábbi pártügyész, Rubovszky György azon javaslatával sem, mely szerint a vitatott mandátummal rendelkezők önként tartózkodjanak a szavazástól. (A Pest megyei küldöttek 18 mandátumát a Legfelsőbb Bíróság június 24-i döntéséig 36-an tudhatták magukénak.) Órákig tartó vita után a giczysták úgy döntöttek, meghallgatják saját mandátumvizsgáló testületüket. A grémium - és ezen senki sem lepődött meg - igazolta a Pest megyeiek törvényes jelenlétét. (A 36-ból azokét, akik megválasztásának jogszerűségéről lapzártánk után mond másodfokon véleményt a bíróság.)
Giczy sikerét vetítette előre az is, hogy a testület 120:80 arányban a kórházi ágyából felkelő, az elnök feltétlen hívének számító Bassola Zoltánt választotta levezető elnökké. Ezután már úgy történt minden, ahogyan Giczy akarta. A küldöttek zárt ajtók mögött meghallgatták elnöki beszámolóját, amelynek a kiszivárgott hírek szerint három kulcsmondata volt: Giczy kétéves elnöki működése alatt megszabadította a léhűtőktől a pártot, elhelyeztette a székházon a "Kereszténydemokrata Néppárt" feliratot és összegyűjtötte a KDNP plakátjait. A beszámolóról való politikai vitát elnapolták, de nem voltak kíváncsiak a küldöttek a fegyelmi és az etikai bizottság, illetve a pénzügyi testület beszámolójára sem. Surján László, aki néhány pillanatig elnökjelölt volt, közbotránynak nevezte, hogy egy párt nem folytat vitát az elnök tevékenységéről. Határozottabban fogalmazott a Győr megyei elnök, aki a párt kettészakításának törvényesítését látta a választmány döntéseiben. A Giczyért imádkozók egyre hangosabbak, az ellentábor egyre fehérebb lett. Valaki megjegyezte, a XIII. pártkongresszus előtt Kádár János, nemrégiben pedig Horn Gyula szentté avatását kérte a nép. "Úgy tűnik, a Jóisten pártsemleges", mondta. Megjegyzése után heveny, sajtó elleni kirohanás árnyalta a képet, ekkor hangzott el az is, hogy "a zárt ülés a sajtó nyilvánossága előtt folytatódik" - szépen kitessékeltek mindenkit, és hogy szó ki ne szálljon, letépték a kihangosító zsinórját is. Egyetlen pillanatra léphetett a sajtó a terembe, amikor bejelentették, Giczy György 133:102 arányban legyőzte kihívóját, Semjén Zsoltot. Az ellentábor vezéralakjait kivéve
mindenki tombolt,
vagyis Semjén támogatottsága - nyíltan - néhány tucat párttagra csökkent, hogy a titkos alelnöki szavazáson ismét 131-re emelkedjék.
A kereszténydemokratákat az alelnökök megválasztása hozta még lázba; ennek eredményeként a 43 százalékos támogatottsággal rendelkező Giczy-ellenes szárny csupán egyetlen tagot, Semjén Zsoltot volt képes a párt vezető testületébe juttatni. És folytatódott a nyilatkozatháború ott, ahol a választás előtt abbamaradt: Isépy Tamás frakcióvezető kijelentette, ha a 18 vitatott mandátumú küldött szavazatát elvesszük Giczy Györgytől és hozzáadjuk a Semjén Zsoltra leadott voksokhoz, akkor utóbbi az elnök 120:115 arányban. A küldöttértekezlet visszautasította Isépy matematikai fejtegetéseit és - biztos, ami biztos - megerősítette a februári alapszabály-módosítást. Vagyis a KDNP-ből a jövőben ki lehet zárni azt a tagot, aki a párt politikai célkitűzéseivel szembehelyezkedik, aki megsérti az alapszabályt (erre a passzusra mindkét fél gyakran hivatkozik, mint ami alapot adhat a másik kizárására), aki megzavarja a párt belső békéjét és aki negatív kampányt folytat, illetve rágalmaz. Egyébként Giczy Györgytől Mizsei Zsuzsáig, az országos választmány új elnökéig mindenki hitet tett a pártegység megőrzése mellett. Isépy Tamás is jó néhányszor kijelentette, célja a frakció egyben tartása.
Ennek némiképp ellentmond, hogy - még a bírósági döntés előtt - többen jelezték, újra perelnek. Semjén Zsolt kijelentette, ugyanazt a politikát kívánja folytatni, amit kortesbeszédében vázolt, és amelynek középpontjába a szociális igazságosságot, a pártegységet és a polgári szövetség létrehozását állította. Giczy György mindehhez hozzátette, a párt irányvonalát az elnök határozza meg, a frakció feladata végrehajtani azt. A sajtótájékoztatót pedig egy szentenciával zárta: "Tetszik tudni, szerkesztő asszony, mindig attól függ a döntés, hogy mik a lehetőségek!"
Mucsányi Marianna
Kis színes
Fekete György színelméleti fejtegetései vetettek véget a KNDP határozatképtelenségbe fulladt országos választmányának (emiatt nem döntött a testület az MDF elnökének, Lezsák Sándornak a frakcióegyesítésre vonatkozó javaslatáról). A neves dizájner a választmányi ülés utáni tájékoztatón hosszan ecsetelte a kék, a vörös, a barna, a zöld és a lila pártok mibenlétét. Majd a kék szín különböző árnyalatainak elemzése után leszögezte, "egyszínű pártot kell csinálni, mert kétszínű pártban nem érdemes benne lenni".
Politikai Nyilatkozat
Sikertelennek és gyökeresen átalakítandónak nevezte a KDNP választmánya nyilatkozatában a gazdaságpolitikát. Kijelentette, nemzetstratégiai kérdés, hogy a magyar föld ne kerüljön külföldi tulajdonba. "Együttérzünk a válsághelyzetbe jutott magyar családokkal, fiatalokkal és gyermekekkel (...), a létminimum alatt élő nyugdíjasokkal" - szól az állásfoglalás, amely üdvözli a Szentszékkel kötött megállapodást. A KDNP kötelességének érzi törődni a határon túl élő magyarokkal, és a fentiek szellemében kíván együttműködni a parlamenti ellenzéki pártokkal, hogy "az 1998-as év politikai változást hozzon".
