A természetnek a NER-ben nem osztottak lapot: az ellehetetlenülés szélére került a Növénytár

szerző
Pálos Máté
publikálva
2018/22. (05. 31.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

A favágó kormányt a zuzmók, gombák sorsa is hidegen hagyja: a minisztérium addig csökkentette a Növénytár területét, hogy alig maradt hely kutatni. A természetnek nem osztottak lapot a NER-ben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek útban van a Természettudományi Múzeum. Hosszú távú megoldás sem körvonalazódik.

Egységes és határozott üzenetet küldött a tudóstársadalom a friss Orbán-kormánynak és benne az Emmi új irányítójának május 7-én: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése több mint 80 százalékos többséggel állt ki a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) körül kialakult helyzet tisztázását célzó állásfoglalás mellett.

Az Akadémia felszólította az ország legnagyobb múzeumának fenntartóját, az Emberi Erőforrások Minisztériumát szakmai alapú problémamegoldó bizottság összehívására, s intézkedjen arról, hogy a múzeum „múltjához, fontosságához és nemzetközi hírnevéhez méltó” elhelyezéséig gyűjteményei a helyükön maradhassanak, ugyanis a mozgatás a felbecsülhetetlen tudományos és kulturális értéket képviselő állomány sérülésével járna.

Az állásfoglalás azután érkezett, hogy az MTM egyik gyűjteménye, a Növénytár gyakorlatilag az ellehetetlenülés szélére került a minisztérium felelőtlensége és érdektelensége következtében: addig vették el a négyzetmétereket, hogy a moháktól, zuzmóktól, gombáktól már csak nagy nehézségek árán lehet kutatni, az értékes anyag egy része így is folyosói szekrényekben áll, méltatlan körülmények között. A háttérben az MTM, illetve az Orbán-kormány, közelebbről annak szimbolikus intézménye, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közötti csatározás sejlik fel. A Növénytár példája mutatja: az ország egyik legnépszerűbb múzeumának és legjelentősebb közgyűjteményének jövője bizonytalan.

Benyelnék a gombákat zuzmóstul

A mostani botrány a mohák és gombák elhelyezésén pattant ki. Az MTM Közép-Európa egyik legrégebbi nemzeti közgyűjteménye, részei – az Állattár, az Ásvány- és Kőzettár, az Embertani Tár, az Őslénytani Tár, a Növénytár – mégsem egy ingatlanban vannak. Az anyag jó részét a Ludovika raktáraiban őrzik, a múzeumigazgatóság és az Állattár egy része a Baross utcában, a Növénytár a Könyves Kálmán úti ún. Tündérpalotában működik, az utóbbi két épület nem is látogatható. A Növénytár két emeletén mintegy kétmillió leltározott tételt őriznek, ezen az anyagon dolgozik az intézmény 12 muzeológusa, kutatója. A gyűjtemény részei gombák és a gomba-génbank, növények, gyógynövények, ősnövény-maradványok; de itt őrzik a 19. század elejéről az első magyar polihisztor, a botanikus-kémikus Kitaibel Pál, „a magyar Linné” gyűjteményét. A magyar botanikatörténet más tudósai mellett itt van Kossuth Lajos itáliai száműzetése során az Alpokban gyűjtött növénykollekciója is – két díszes szekrényben, szintén a folyosón, nem múzeumhoz méltó körülmények között. Csak a Kárpát-medencei anyagban mint­egy 800 ezer herbáriumi lap található, a zárvatermők világgyűjteményében még ennél is több. Az őrzés és múzeumi, kurátori teendők mellett az intézmény a tudományos életből is kiveszi a részét, különböző OTKA-kutatásoknak ad helyet, külföldről is rendszeresen érkeznek vendégkutatók. Azon túl, hogy Kossuth botanikai gyűjtése nyilvánvalóan megőrzendő érték, „hungarikum”, a teljes anyag a bio­diverzitás-kutatás, a molekuláris vizsgálatokkal alátámasztott rendszertani és evolúciós kutatások alapjául szolgál.

A Növénytár évek óta forráshiánnyal és infrastrukturális hiányosságokkal néz szembe, de a közgyűjteményi, közművelődési és tudományos feladataiban a folyamatos területvesztés akadályozza leg­inkább. Az év elején a minisztérium ultimátumszerű felhívásban utasította a Növénytárat területének közel egynegyede, 580 négyzetméter átadására. Ebből 240 négyzetmétert, főként kutatószobákat, már átadtak, az év végéig kellene a többit, csakhogy az már a gombagyűjtemény, a történeti növénygyűjtemény, továbbá a mohatárat tartalmazó, plafonig érő, hatalmas fémszekrények mozgatásával járna. A mozgatás pedig veszélyezteti a mintákat, arról nem beszélve, hogy áthelyezésük után a kutatóknak alig maradna helyük kutatni. A vészharangot Podani János, az MTA rendes tagja, egyetemi tanár – az MTA–ELTE–MTM közös kutatócsoportjának vezetője, az MTA Diverzitásbiológiai Tudományos Bizottságának tagja és az ELTE növényrendszertani, ökológiai és elméleti biológiai tanszékének munkatársa – kongatta meg a Magyar Tudomány áprilisi számában. A cikk – utóbb ez lett az MTA állásfoglalásának az alapja – pontokba szedi a Növénytár területvesztések történetét is.

Mennek össze a falak

Mennek össze a falak

Fotó: MTI/Manek Attila

Se moha, se páfrány

A gyűjtemény a Vajdahunyad várából került 1979-ben mostani otthonába, a műemléki védettség alatt álló Tündérpalotába, az onnan a Kossuth térre költöző Néprajzi Múzeum helyére. A Növénytár akkor közel 4 ezer négyzetmétert kapott az épületen belül, és bár a 90-es években beköltözött az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM), az ingatlan tulajdonosa a MTM maradt – egészen 1998-ig, amikor egy átfogó megállapodás részeként a tulajdonjog átkerült az OPKM-hez.
E megállapodás lényege az volt, hogy az MTM lemond az összes ingatlanjáról azért cserébe, hogy létrejöhessen a Ludovika Akadémia épületében egy egységes, az összes gyűjteményt magába foglaló múzeum. Bár úgy tűnt, a szerződések biztosítják a Növénytár zavartalan működését a költözésig, végül nem így lett. A területvesztés már 2000-ben elkezdődött, aztán 2006-ban több mint 800, 2007-ben további 150 négyzetmétert veszített alapterületéből. 2017 elején állítólag a teljes tár kiköltöztetése is felmerült, célállomás nélkül. A fenntartó azt is felvetette, hogy a jövőben a munkatársak otthonról dolgozzanak. Most ott tartanak, hogy a mintegy 2200 négyzetméterre, két emeletre zsugorodott intézménynek kellene további 340 négyzetmétert átadnia az év végéig – de ezt már nem hagyná az Akadémia.

De, lehet

S mi lenne a felszabadított négyzetmétereken, a gombák, ősnövények és mohaleletek helyén? Irodák, méghozzá a nemrég alakult Nemzeti Pedagógus Kar irodái, nyilván azért, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetbe (OFI) olvadt OPKM-hez közel lehessenek. Az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) keretein belül működő OFI vagyonkezelői jogokat is kapott az épületre, pályázati forrásból újíttatta fel a szecessziós épületet. Az egyetem fenntartója az MTM-hez hasonlóan szintén az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ez elméletileg megkönnyítené a konfliktus megoldását.

Elméletileg. A kormányzatban ugyanis az utóbbi években ritkán tartották szem előtt az MTM érdekeit. A 90-es évek közepén megszületett tervet, miszerint 2003 környékére a Ludovika felújított épületében jöjjön létre egy egységes Természettudományi Múzeum, a második Orbán-kormány húzta végleg keresztül, amikor úgy döntött, hogy bár az állam a múzeumnak szánt épületre már több mint 10 milliárd forintot elköltött, inkább a miniszterelnök kedvenc egyeteme, az NKE költözzön oda. A múzeum maradhatott a felújított egykori Lovardában, a főépület padlástereiben, s kapott egy 2 ezer négyzetméteres föld alatti kiállítóteret is, de a főépület magasföldszintjéről az Ásványtárnak is mennie kellett, s az épület vagyonkezelői joga is az NKE-hez vándorolt. 2015-ben Korsós Zoltán MTM-főigazgató pedig már úgy nyilatkozott, hogy hosszú távon biztosan nem maradhat a múzeum a Ludovikában.

Vagyis megint új helyet kellene találni az intézménynek. Számos tervről lehetett hallani az elmúlt években – a volt Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet lipótmezei épületétől a Millenárisig –, de egyikből sem lett semmi. Állítólag most is vannak elképzelései a kormánynak, viszont a tudósok egyre kevésbé bíznak azokban. Mert ha még az idén elszánná is magát a kormány a döntésre, a költözésig meg kellene őrizni a múzeumi értékeket. Ahogy Podani János fogalmazott, „egyik önmagára adó európai kultúrállam sem hagyhatja, hogy nemzeti kincseivel így bánjanak – és ez reményeim szerint Magyarországra is érvényes”. Az állam – mint az MTM és az EKE OFI fenntartója – „bizonyára tud jobb megoldást is annál, minthogy egyik nagy történeti múltú intézményében nagy károkat okozzon azért, hogy oda irodákat telepítsen a másik számára”.

Megkérdeztük a minisztériumot, mi az álláspontja az MTA felszólításáról, leállítják-e a Növénytár kiköltöztetését, milyen lépése­ket terveznek a helyzet megoldására, de leveleinkre lapzártáig nem érkezett válasz.

szerző
Pálos Máté
publikálva
2018/22. (05. 31.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Ezt már olvasta?

Kommentek

Rendezés:
  1. 3
    tiszapolgári
    2018. június 16., szombat 20:47
    2

    Maximum salátának jók a vadászpecsenye mellé.
  2. 2
    tiszapolgári
    2018. június 16., szombat 20:46
    A mai kor a tulkoknak, a hiénáknak és a mindenen átgázoló vaddisznóknak kedvez. A növények lúzerek, nem viszik semmire.
  3. 1
    rworse
    2018. június 16., szombat 07:18
    Néhány évvel ezelőtt megmondták parvenuék, hogy azokat a kutatásokat helyezik előtérbe, amelyek várhatóan közvetlen gazdasági hasznot hajtanak. A preparált növényektől nem várnak ilyen közvetlen gazdasági hasznot parvenuék.

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra