Kisbankból a nemzeti bankrendszer élére – Folytatjuk Spéder Zoltánról szóló portrénkat!

szerző
narancs.hu
publikálva
2016. márc. 20., 13:03
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

E heti lapszámunkban olvashatják az FHB Bank alapítójáról, az Index tulajdonosáról szóló írásunk második részét, amelyben nyomon követjük, ahogyan az FHB a befolyása alá vonta a takarékszövetkezeteket a törvényhozással, a Magyar Fejlesztési Bankkal és a Magyar Postával együttműködve. Részletek a cikkből.

Portrénk első részében (Az osztó, Magyar Narancs, 2016. február 25.) Spéder Zoltán útját a kezdetektől az OTP-ből való távozásáig kísértük. A második részben azokat a manővereket mutatjuk be, amelyekkel az évek során meghatározó tulajdonrészt és irányító szerepet szerzett az FHB bankcsoportban.

A Földhitel- és Jelzálogbankot (FHB) 1997-ben alapította 3 milliárd forint alaptőkével négy bank, valamint a Pénzügyminisztérium, szakosított pénzintézetként, ám az FHB agrárbankként nem tudott fejlődni, mivel a földhitelezés soha nem indult be Magyarországon. Az első Fidesz-kormány 1999-es, államilag támogatott lakáshitelezése felpörgette a jelzálogalapú hitelezést, így az FHB 2001 végére már a lakásfinanszírozás egyik legfontosabb szereplőjévé vált, és az ezredforduló után a devizahitelezésből is kivette részét. Valódi nagybankká azonban nem vált. A 2008-as pénzügyi válság kitörése előtt az FHB-csoport részesedése a magyar bankpiacon nagyjából 4 százalék alatt maradt.

Spéder Zoltán az OTP-től 2007 januárjában távozott, s hamarosan belevágott saját birodalmának építésébe. A tulajdonában lévő A64 Vagyonkezelő részesedése az FHB Jelzálogbankban 2008 márciusára 5 százalék fölé nőtt, ez akkori értéken 4,7 milliárd forintnyi részvényt jelentett. Egy hónappal később már az FHB igazgatóságának elnöki székében találjuk a bankárt, aki azóta is a bankcsoport első embere. Spéder évről évre apránként növelte tulajdonrészét az FHB-csoportban, 2016 elejére már 23,8 százalékkal a második legnagyobb tulajdonossá vált.

Az alapvetően jelzálog-hitelezésre berendezkedett FHB Csoportot érzékenyen érintette a válság, valamint a bankokat terhelő számos kötelezettség, amit az Orbán-kormány 2010-től rótt ki a pénzügyi szférára. Az FHB 2007 óta nem fizetett osztalékot részvényeseinek, az utolsó nyereséges éve 2010 volt: azóta több mint 36 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Ugyanakkor – a bank saját számításai alapján – a kormányzat válságintézkedései 2010–15 között több mint 70 milliárd forintos terhet jelentettek az FHB számára. Bár a menedzsment nem elégedett az eredménnyel, a működési veszteséget elsősorban ezeknek tulajdonítja (árfolyamgát, végtörlesztés, különadó, tranzakciós illetékek, elszámolás és forintosítás, fair bank törvény stb.).

Ahogy szinte minden magyarországi bank, úgy az FHB is átstrukturálással, illetve tőkepótlással volt kénytelen fedezni a veszteségeket, ám tőkeerős külföldi anyabank híján ez néha sajátos formát öltött. 2009-ben például az államtól kapott 30 milliárd forintnyi tőkeinjekciót és 400 millió euró hitelt. Az FHB az állami tőkeemelésért cserébe komoly (évi 10,49 százalékos) osztalékfizetést vállalt, de mivel az állam nem a vonatkozó uniós szabályozás szerint strukturálta a tőkeemelést és ebben az időszakban a növekedési lehetőségek is limitáltak maradtak, az FHB még az első osztalékfizetés előtt kivásárolta az államot. Mivel a bank így egy időre „ingyen” jutott állami forráshoz, az ügylet felvetette a tiltott állami támogatás gyanúját, és az Európai Bizottság végül úgy döntött, hogy az FHB az „ingyen használt” forrás után fizessen kamatot. Az FHB végül az általa kapott tőke után – szokatlan módon – 2010-ben mintegy 900 millió forint kamatot fizetett az államnak az állam által megszerzett, majd az FHB által éven belül visszavásárolt részvények után, majd 2011-ben további 1,7 milliárd forint ellenszolgáltatást és késedelmi kamatot. Ezzel az FHB több mint 2,6 milliárd forintot bukott az „állami segítségen”.

A bank 2011 végén megvált az informatikai hátterét biztosító FHB Szolgáltató Zrt.-től. A vevő a Spéder magánvagyonát kezelő Budapesti Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt. lett. A vételár 1,47 milliárd forint volt, amit Spéder egy másik cége, a BIF Nyrt. papírjaival fizetett ki. Az ügylet lényege az volt, hogy az FHB Szolgáltató Zrt. által birtokolt immateriális javak kikerültek az FHB bankcsoportból, így a csoport szavatoló tőkéje egy csapásra 9 milliárd forinttal nőtt. A vásárlás után Spéder gyorsan átnevezte a társaságot (EXO-BIT Számítástechnikai Szolgáltató Zrt.), és szinte azonnal tovább is adta egy olyan cégnek, melyet pár nappal korábban alapított Bán Zoltán, aki a portfolio.hu-t kiadó NET Média Zrt. vezetőjeként Spéder régi munkatársa.

A veszteségektől és tőkeproblémáktól fenyegetett bank 2012-ben három zártkörű kötvénykibocsátást bonyolított le (igen magas, 10 százalék feletti eurókamatot ígérve), az első kettőt 15-15, míg a harmadikat 30 milliárd forint értékben. A kötvényeket le is jegyezték, majd az FHB – a kamatszintek csökkenésével – az első két kötvényt hamar visszavásárolta. Azt azonban nem tudni, hogy kik voltak a kötvények tulajdonosai. A bankcsoport mindössze annyit közölt, hogy „nem magyarországi befektetők” voltak azok, akik az FHB-kötvények kamataiért (és nem például tulajdonrészért) cserébe annyi pénzt tettek a bankba, mint a pénzintézet saját tőkéjének a fele. A 444.hu szerint az első két kötvényt az MFB jegyezte le, és azt feltételezik, hogy a harmadik, 30 milliárdos kibocsátás is az államhoz kerülhetett. A bank mindenesetre ezt a második 30 milliárdot saját tőkeelemként tartja nyilván.

Orbán Viktor 2012 májusában arról beszélt egy rádióinterjúban, hogy már a 2010-es választások előtt tárgyalt a takarékszövetkezeti szektor vezetőivel az „ágazat megerősítéséről”, és arról, hogy az állami szerepvállalás ebben „egy átfogó hadművelet része”. Forrásaink szerint 2012-ben Csányi Sándor és Demján Sándor mellett Spéder is eljuttatta a kormányfőhöz koncepcióját a központosított takarékszövetkezeti integráció kialakításáról, és a kormányfő végül Spéder tervezetét választotta. Arról, hogy miként épült ki alig két év alatt az államosított takarékszövetkezetekre, az államosított, majd újra eladott Takarékbankra, az MFB-re és a Magyar Postára épülő nemzeti bankrendszer, s hogy ebben milyen szerepe van Spéder Zoltánnak és a hozzá köthető embereknek, e heti lapszámunkban olvashat.

szerző
narancs.hu
publikálva
2016. márc. 20., 13:03
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Kommentek

Rendezés:

Komment írásához vagy regisztrálj

Legfrissebb Narancs

Pénzcsapolás
Voldemort és a többiek
Többismeretlenes egyenlet
Kaotikus tanévkezdet
Újszínház
Dörner György öröksége
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra