Kisgazda képviselő vesztegetési ügye: Rosszkor, rossz helyen

szerző
Somos András
publikálva
2000/42. (10. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Miután a mentelmi bizottság hétfőn javasolta kiadását, az Országgyűlés lapzártánk másnapján, kedden valószínűleg felfüggeszti Székely Zoltán mentelmi jogát. A kisgazda képviselő ellen az ügyészség gyanúsítása szerint hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, valamint zsarolás bűntette miatt indulhat eljárás. érdekesség, hogy a Székely elleni összehangolt titkosszolgálati-ügyészségi fellépésre azt követően került sor, hogy az érintett többször bírálta az FKGP elnökének környezetét; rövid ideig tartó őrizetbe vételének harmadnapján a tetten ért képviselő azt mondta,

Miután a mentelmi bizottság hétfőn javasolta kiadását, az Országgyűlés lapzártánk másnapján, kedden valószínűleg felfüggeszti Székely Zoltán mentelmi jogát. A kisgazda képviselő ellen az ügyészség gyanúsítása szerint hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés, valamint zsarolás bűntette miatt indulhat eljárás. érdekesség, hogy a Székely elleni összehangolt titkosszolgálati-ügyészségi fellépésre azt követően került sor, hogy az érintett többször bírálta az FKGP elnökének környezetét; rövid ideig tartó őrizetbe vételének harmadnapján a tetten ért képviselő azt mondta, a kisgazdafrakció vezetésének egyes tagjai is érintettek több millió forint közpénz eltűnésében.Anem mindennapi akcióra a kiszivárogtatott hírek szerint múlt csütörtökön, délután három óra tájban a Gellért Szálló előtt került sor.

A nyomozóhatóság - országgyűlési képviselő esetében ez minden esetben az ügyészség - komolyan vette a Székelyre nézve terhelő bejelentést, miszerint a közbeszerzések tisztaságát vizsgáló országgyűlési bizottság elnöke egy vállalkozótól pénzt kért annak fejében, hogy az tovább folytathassa munkáját. A nyomozók bizonyítékaikat gondosan gyűjtötték össze: rögzítették a vállalkozó és Székely korábbi beszélgetéseit is, valamint megjelölték a "vesztegetési pénzt" - a húszmillió forint sorszámozott bankjegyekből állt. Székely és a vállalkozó október 12-ei találkozóját ugyancsak az ügyészségi nyomozók készítették elő.

A gyanúsított verziója

Székely Zoltán - cáfolandó a hivatalos szervek állítását - politikai akcióról beszélt; csapdát állítottak neki, csőbe húzták, állította múlt pénteken. Elmondta: egy számára nem ismeretlen vállalkozó az akció délelőttjén azzal hívta fel telefonon képviselőházi irodájában, hogy fontos dokumentumokat kíván neki átadni. Székely szerint az illető ragaszkodott a nyilvános helyen való találkozóhoz. A helyszínt nem is ő, hanem a képviselő javasolta. Beültek kávézni, s mivel az illető azt mondta, a kocsijában vannak az iratok, kimentek a szállóból. A férfi állítólag azzal a mondattal dobta a hátsó ülésre a táskát, hogy itt vannak a papírok. Székelynek - visszaemlékezése szerint - ekkor vált gyanússá "ügyfele", ezért kérte: szálljon be vele. Némi hezitálás után a férfi engedelmeskedett. Székely állítja: amikor kinyitotta a bőröndöt, látta, hogy pénz van benne; a visszapillantó tükörbe nézve észrevette, hogy a nyomozók körülvették autóját. Közben a szerinte "beépített vesztegető" kiszállt a kocsiból, és elnyelte a szürkületi köd.

Politika

Aznap este Bánk Attila frakcióvezető tájékoztatta az őt felhívó újságírókat: valóban hallott arról, hogy egy kisgazda képviselő vesztegetési ügybe keveredett, s úgy tudja, Székely Zoltánról van szó. Másnapra ezért összehívta a frakcióülést, s ha bebizonyosodnak az általa "hallottak", ő maga javasolja a képviselőcsoportból való eltávolítását. A péntek reggeli tanácskozáson aztán Csúcs László tartózkodása mellett a kisgazdafrakció valóban kizárta az országos pártlista 15. helyén parlamentbe jutott képviselőt.

Székelynek az FKGP egyes vezetőit bíráló nyilatkozatai épp a lebuktatása előtti napon kerültek terítékre a pártelnökség ülésén. A sajtóban nagy teret kapott kritika szerint: a kisgazda minisztériumok apparátusába és a párt elnökségébe "bolsevikok, moszkoviták és Lenin-fiúk fészkelték be magukat, akik az MSZP-nek sem kellettek", a kisgazdaelnököt pedig a "körülötte lévő lakájok mesterségesen elzárják az információtól, és saját érdekeikben dezinformálják, illetve félretájékoztatják".

Az ügy az elnökségig jutott; Bánk Attila frakcióvezető érzékeltette, hogy a testületet hátrányosan érintik társa szavai, ám pusztán "felhívja a képviselőket, hogy nyilatkozataikban tanúsítsanak önmérsékletet". Torgyán József pártelnök az elnökségi ülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: ő nem hallotta, miket állított Székely, nem tud ilyen ügyről, inkább a mezopotámiai művészetet tanulmányozza. (Enyhe ellentmondás mutatkozik abban, hogy a képviselő párttag-e. Az biztos, hogy az 1994-es választásokon még MIÉP-jelölt Székely 1997-ben lépett be a kisgazda vállalkozói tagozatba: állítása szerint a választási listára való felkerülésének feltétele a pártba való belépésről szóló nyilatkozat aláírása volt. Bánk Attila ugyanakkor - ő a párt főügyésze is - azt mondta, tudomása szerint Székely nem párttag.)

Székely legfrissebb nyilatkozatai azt érzékeltetik, hogy összefüggés van bírálata és lebuktatása között: ő már régóta tud az FKGP frakcióvezetésébe került személyek (név szerint említette Horváth Bélát és Várhelyi Andrást) kétes ügyeiről. Utóbbi felügyelőbizottsági tagja annak a cégnek, amely a földművelésügyi tárca mezőgazdasági támogatásokra szánt keretéből kapott háromszázmillió forintot - állította Székely. Ezt a parlament hétfői ülésén Torgyán József cáfolta: a minisztérium illetékes főosztálya valóban támogatta az Árva Peták Kft. két különböző kérelmét - ezek az ő asztalán fekszenek -, ám egyiket sem bírálta még el, így közpénzek kifizetéséről szó sincs. A cég jogásza rágalmazási pert helyezett kilátásba Székellyel szemben.

Szakma

Mint azt a tettenérés másnapján Székely "kifecsegte", a vállalkozót Balla Dánielnek hívják; cége, a Pest Megyei Víz- és Csatornamű-építő Kft. a szigethalmi önkormányzat által kiírt közbeszerzési pályázaton nyert el egy - az RTL Klub információi szerint - 650 millió forintos csatornaberuházást. Székely 800 milliós közbeszerzésről beszélt, amit jogorvoslat keretében ő megtámadott a közbeszerzési döntőbizottságnál, mert a nyertes a második helyezett Csőszer Rt.-nél százmillióval magasabb ajánlatot tett. A közbeszerzések döntőbizottsága a jogorvoslati eljárás keretében ismételten Balla cégét hozta ki győztesnek, így érthetetlen Székely utalása, miszerint a vállalkozó bosszút akart rajta állni. (A Narancs a közbeszerzési döntőbizottság elnökét hiába kereste, hétfőn elérhetetlen volt a munkahelyén.) Az ügy érdekessége, hogy a szóban forgó közbeszerzési eljárás jogorvoslati tárgyalásán részt vett maga Székely Zoltán is - ahogy azt az RTL-nek szombat esti telefoninterjújában elismerte, hivatalból. Cáfolta egyben, hogy a Csőszer érdekében lépett volna fel.

Mindez felveti a Font Sándor (MDF) által a közbeszerzéseket vizsgáló bizottság korábbi ülésein már többször felhozott problémát. Nemrégiben ő kezdeményezte Székely eltávolítását a testület éléről - s ebben partnernek mutatkozott a kisgazda bizottsági tag, Kiszely Katalin is -, mert februárban kiderült: egy Székellyel közös vállalkozásban érdekelt szakértő a bizottság nevében konkrét önkormányzati csatornaberuházások vizsgálatakor üzleti információkat gyűjtött a kisgazda bizottsági elnök megbízásából. A frakcióvezetés akkor azonban megvédte Székelyt.

A bizottság pénteki ülésén a képviselők - a koalíciós oldal és a frakciójában éppen meghallgatott bizottsági elnök távollétében - újra értetlenkedtek amiatt, hogy Székely érdekelt egyes közbeszerzési eljárásokban, és hogy saját érdekében eljárván rendszeresen hivatkozik a bizottságra. A testület munkarendje viszont nem teszi lehetővé, hogy egyes közbeszerzési ügyeket vizsgáljanak: csak azt, hogy például a tavaly 432 milliárd forint közpénz (a GDP 4-5 százaléka) sorsát érintő pályáztatási gyakorlatot nyomon kövessék, a nagyobb állami, önkormányzati és más ajánlattevők beszámolóit meghallgassák.

Bakonyi Tibor (MSZP) indítványára a bizottság zároltatta iratait, mert - mint az ülésen felmerült - Székely aznap reggel a Nap-keltében nyilatkozott, hogy a bizottságnál mintegy 165 közbeszerzési ügy felülvizsgálatának papírjai vannak. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre Lotz Károly (SZDSZ) például arra emlékeztetett: az eddigi üléseken problémaként merült fel az is, hogy Székely a környezetvédelmi alap célelőirányzattal (kac) foglalkozó országgyűlési albizottság elnöki tisztségével is jogellenesen él vissza. Innen érthető meg, miért mozog otthonosan a kisgazda honatya a csatorna- és vízépítési pályáztatás területén. Kiss Andor MIÉP-es képviselő, aki mindkét testületben együtt dolgozik Székellyel, lapunknak nem tudott beszámolni a szóban forgó szigethalmi ügyről. Azt mondta, a testület ülésein ő nem hallott az említett cégekről.

Szintén e célelőirányzattal függ össze Székely egy másik, nyár végén kipattant ügye. A honatya Madocsa önkormányzatának csatornaépítési beruházására közel egymilliárd forint kiutalását sürgette levélben Kávássy Sándor környezetvédelmi államtitkárnál. A tárca akkor azért rendelt el további vizsgálatot, mert túlzottnak tartotta a beruházás számításait. A munkát az a cég végezte volna, amellyel Székely vállalkozása (Vanrozo-Kipszer Rt.) 1997 júliusában közös közkereseti társaságot hozott létre.

Büntetőjogi kérdések

Székely Zoltán vasárnap már azt mondta: maga kezdeményezi mentelmi joga felfüggesztését. Ez dicséretes, ám egy képviselő kiadása a legfőbb ügyész átirata, a mentelmi bizottság állásfoglalása, majd a plénum döntése alapján történik. A rendszerváltás óta most első esetben indul úgy büntetőeljárás, hogy egy országgyűlési képviselőt a nyomozók bűncselekmény elkövetésekor értek tetten. (A jogszabály szerint csak ilyen esetben vehetnek őrizetbe képviselőt, illetve alkalmazhatnak vele szemben kényszerintézkedést.)

Székely védekezése nem lesz egyszerű, hiszen tetten érték; ujjlenyomata ott van a táskán. Kérdés, megáll-e az ügyészségi minősítés, vagyis hivatali vesztegetésről van-e szó. Kérdés, milyen eljárása (pontosabban kötelességszegése) fejében kérhetett Székely pénzt (előnyt), hiszen - nem lévén minisztériumi döntéshozó, sem önkormányzati tisztviselő - csak informálisan tudta volna kijárni, hogy Balla Dániel egy megnyert közbeszerzési pályázat ellenére se folytathassa vállalkozását. A képviselő által az SZDSZ-szel hírbe hozott Balla - mint ahogyan az ügyészség is - csak azután hajlandó beszélni, hogy a Ház felfüggesztette Székely mentelmi jogát (Székely egyébként az ügyészségi nyomozó hivatal csoportvezetőjét is "SZDSZ-es irányultságúnak" nevezte.). Balla annyit mondott, hogy Székely szerinte zsaroló, nem passzív vesztegető. A minősítés egyébként mindegy is, ha hivatalos személy követi el a zsarolást, a büntetési tétel ugyanúgy kettőtől nyolc évig tartó szabadságvesztés, mint a vesztegetés minősített esetében. (A tárca nélküli miniszter egyébként nem jelezte a nemzetbiztonsági bizottságnak, hogy képviselő ellen titkos akció folyik - más kérdés, hogy e törvényi előírás akadályozhatja az eredményességet; de hát ez a törvény).

"Nem megyek csendben a vágóhídra" -, mondta legutóbb Székely Zoltán arra utalva, hogy az őt lefülelő akció és a kisgazda vezetést bíráló nyilatkozatok időben túl közel esnek egymáshoz. De a kijelentés jelentheti azt is, hogy a tetten ért képviselőnek minden mindegy: ha már lebukott, hát dögöljön meg a szomszéd tehene is.

Somos András

szerző
Somos András
publikálva
2000/42. (10. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra