Kiss Elemér lemondása: Magától elszállva

szerző
Félix Péter
publikálva
2003/8. (02. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Miután kiderült, hogy egykori munkahelye több állami megbízást is kapott, Kiss Elemér kancelláriaminiszter néhány napos huzavonát követően lemondott posztjáról. Bárándy Péter igazságügyi miniszter sem a lemondással, sem annak elfogadásával nem ért egyet.

Miután kiderült, hogy egykori munkahelye több állami megbízást is kapott, Kiss Elemér kancelláriaminiszter néhány napos huzavonát követően lemondott posztjáról. Bárándy Péter igazságügyi miniszter sem a lemondással, sem annak elfogadásával nem ért egyet.Politikai ambíciókat dédelgető baloldali szakértők - legalábbis munkavállalási szempontból - jó, ha messze elkerülik a Malév Rt.-t: a légitársaság átvilágítása ugyanis közülük nem egynek okozott fejfájást az utóbbi években. Például Medgyessy Péter cége - igaz, jóval miniszterelnök-jelöltté választása előtt - egyszer már végzett efféle tevékenységet, ami az ügy kipattanása után igen kínos pillanatokat szerzett az MSZP-nek; akkor az átvilágítás tartalmi kérdései és a megbízatás körülményei (Medgyessy 1998 nyarán személyesen Orbán Viktor kormányfőnél érdeklődött afelől, van-e kifogása ellene) borzolták a kedélyeket - lásd: Majd adok én neked!, Magyar Narancs, 2001. október 25.), most az időzítéssel volt a baj. A Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda akkor szerezte meg ezt az üzletet, amikor

a résztulajdonos

Kiss Elemér már miniszterként dolgozott. A Fidelitashoz közel álló Utólsó Figyelmeztetés című lap február elején írt az iroda és a Malév üzleti kapcsolatáról. Kiss Elemér ennek kapcsán kifejtette: 2002. május 27-e óta szünetelteti ügyvédi tevékenységét, s azóta fogalma sincsen, mi történik volt munkahelyén. Szerinte azért, mert az ügyvédi iroda ingatlana, bútorzata, képei a résztulajdonában vannak, még nem származik anyagi előnye az iroda üzleteiből.

Szakmai körökben némi megütközést keltett ez a fajta magyarázkodás, hiszen egy ügyvédi iroda értékét elsősorban a hírneve, ügyfélköre, forgalma és nem az ingó és ingatlan vagyona határozza meg. Ha ez nem így lenne, sokkal egyszerűbb lett volna mindenki számára, ha a kancelláriaminiszter kinevezésekor piaci értéken eladja a résztulajdonában lévő vagyontárgyakat a társainak. Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a Narancs kérdésére elmondta: az 1998-ban elfogadott ügyvédi törvény speciális önálló jogi személyiségű szervezetként hozta létre az ügyvédi irodákat, azok alapító okiratát például nem a cégbíróságokon, hanem a területileg illetékes kamaráknál kell benyújtani, amit a kamara regisztrál. Az irodák szinte valamennyi adata titkos, kivéve az iroda nevét, címét és telefonját. Így nem publikus az alapításkori vagyon nagysága, de még az alapító ügyvédek tulajdoni és szavazati aránya sem. Kiss Elemérnek tehát becsszóra kell elhinni, hogy 25 százalékos a tulajdoni hányada.

A Malévnál Péter Gyöngyi szóvivő kérdésünkre kijelentette: az ügyről kizárólag Huszty András elnök nyilatkozhat, ő viszont március 3-áig külföldön tartózkodik. A szóvivő a Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda által elnyert - sajtóértesülések szerint 30 milliós - közbeszerzési pályázatról csak annyit árult el, hogy három iroda közül lettek Forgácsék a nyertesek; a két alulmaradt iroda nem járult hozzá nevének közzétételéhez.

Két nappal az első botrány után kiderült: az állami tulajdonban lévő Nemzeti Autópálya (NA) Rt. átvilágításánál, illetve a cég egyik peres ügyének képviselőjeként is ott találjuk a Forgács & Kiss Ügyvédi Irodát. Az ügy pikantériája, hogy az NA Rt. igazgatótanácsának elnöke, László András, a Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda egyik ügyvédje. (Az esetről lásd szerkesztőségi cikkünket a 3. oldalon.)

Február 21-én a Magyar Nemzet címoldalán közölte, hogy a Miniszterelnöki Hivatal tulajdonában lévő Közlönykiadó Kft. és a jobboldali napilapot kiadó kft. közös üzleti ügyében is a Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda látja el a jogi teendőket. Még ha feltételezzük is, hogy Kiss Elemér nem tudott az ügyletről, az aligha hihető, hogy a Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda előtt ismeretlen volna, milyen érzelmeket táplál a Magyar Nemzet a Medgyessy-kormány iránt. Így - mint utólag kiderült - Forgácsék tálcán kínálták fel kollégájuk fejét a lapnak, amikor eme, egyébként nem túl jelentős ügyben elvállalták a közreműködést.

A kancelláriaminiszter sokáig kapaszkodott

a székébe. Lemondása előtt egy nappal - menteni próbálva a menthetőt - levelet írt Forgács Jánosnak, arra kérve, hogy "tekintsd át az Iroda által kötött megbízási szerződéseket, és azoknál, amelyek állami tulajdonban álló cégekkel állnak fenn - a megbízó egyetértése esetén -, tegyél lépéseket a megszüntetés érdekében". Kiss tehát azt kérte az ügyvédkedésből élő társaitól, hogy önzetlenül mondjanak le az alsó hangon is vagy 45 millió forintnyi megrendelésről, merthogy ő még miniszterkedne egy keveset. Azt is szemrebbenés nélkül vette tudomásul, hogy László András ügyvéd kollégája távozott a Nemzeti Autópálya Rt. jól fizető elnöki posztjáról. Kiss Elemér, mielőtt vette volna a kalapját, egy sajtótájékoztatón bejelentette: olyan jogszabály megalkotását javasolja, mely szerint ne kaphassanak állami tulajdonú cégektől megbízást azok az ügyvédi irodák, amelyek ügyvédei politikusi pályára léptek. Bár a felvetés szakmailag képtelenség, az ötlet előbb is eszébe juthatott volna.

"A politikusok feladata, hogy a jog és az erkölcs időnként egymást nem fedő követelményei közül mindig a szigorúbbhoz igazodjanak" - írta a kormányfő a László András lemondását elfogadó döntését kommentálva. Mindenesetre a kormányfő is inkább politikailag, mint szakmailag értékelhető ötleteteket dobott be a Kiss-affért követően annak érdekében, hogy a "kormányzás tiszta és átlátható legyen"; például a kormánytagoknak

közzé kell tenniük,

hogy az elmúlt öt évben milyen vállalkozásokban szereztek tulajdonrészt, és milyen tisztségeket vállaltak egyes cégeknél, intézményeknél.

Ezek a bevallások persze éppen a kormánytagok tulajdonában lévő ügyvédi irodák és az állami cégek összefonódásaira nem adnak semmiféle rátekintést, hiszen egy iroda valamennyi állami megrendelését nem kell - és jogszerűen nem is lehet - a továbbiakban sem nyilvánosságra hozni. Medgyessy felkérte továbbá az igazságügyi minisztert, hogy a kormánykoalícióhoz tartozó politikusok számára dolgozzon ki egy etikai elvárásgyűjteményt. Túl azon, hogy e javaslat nemigen értelmezhető, a kormányfő valószínűleg nem a legmegfelelőbb helyen kopogtatott. Bárándy Péter tudniillik az ország egyik legismertebb ügyvédi irodájának a résztulajdonosa, politikai államtitkára, Hankó-Faragó Miklós ugyancsak ügyvédi irodával rendelkezik. Bárándy a Narancs kérdésére tagadta, hogy tudomása volna irodája bármiféle állami megrendeléséről, mindenesetre Medgyessy Péter Kiss lemondásának elfogadásával igen kényes helyzetbe hozta az igazságügyi minisztert. Ha ugyanis a jelentős praxissal dicsekedő ügyvédi irodának csak egyetlen állami megbízatására fény derül, akkor elvben le kellene mondania. Bárándy kérdésünkre kijelentette: nem ért egyet azzal, hogy a szerinte vétlen Kiss Elemér benyújtotta a lemondását, s azzal sem, hogy a miniszterelnök elfogadta azt. Felvetésünket, hogy a vezető politikusi pályára lépő ügyvédeknek célszerűbb volna eladniuk az irodai üzletrészüket, a miniszter határozottan visszautasította. Úgy vélte, ilyen alapon például egy építési vállalkozásban résztulajdonos politikusnak is el kellene adnia a tulajdonrészét, s így parttalanná válna a szabályozás, amit ráadásul könnyen ki is lehetne játszani. Ez utóbbi érvvel a parlamenti képviselők - többek között a vagyonbevallásaikból nyomon követhető - erkölcsi színvonalát ismerve teljesen egyet lehet érteni. Frenetikus hatású etikai kódexre tehát aligha van kilátás.

Félix Péter

szerző
Félix Péter
publikálva
2003/8. (02. 27.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra