Kongresszus előtt az MSZP: Minden nagyon gromek

publikálva
1999/40. (10. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Felgyorsultak az események a szocialisták körül: átvették a vezetést a közvélemény-kutatásokban, tárgyalásokat folytatnak stratégiai partnerükkel, az MSZOSZ-szel, fiataljaik pedig együttműködési megállapodást kötöttek egymással. A szocialistáknak jövő ilyenkorra kész programot kell alkotniuk a 2002-es választásokra, meg arcokat kell találniuk a feladatok megoldására. Ebből következően a jelenlegi események legalább annyira szólnak a párttagságnak, mint a közvéleménynek.

{k199940_9;b}Felgyorsultak az események a szocialisták körül: átvették a vezetést a közvélemény-kutatásokban, tárgyalásokat folytatnak stratégiai partnerükkel, az MSZOSZ-szel, fiataljaik pedig együttműködési megállapodást kötöttek egymással. A szocialistáknak jövő ilyenkorra kész programot kell alkotniuk a 2002-es választásokra, meg arcokat kell találniuk a feladatok megoldására. Ebből következően a jelenlegi események legalább annyira szólnak a párttagságnak, mint a közvéleménynek.Első pillantásra nagy nyugalom és elégedettség érezhető a szocialisták háza táján. A párt a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján mindegyik mérést végző cégnél átvette a vezetést a Fidesztől, ráadásul rendszerváltás utáni története legnagyobb támogatottságát élvezi: taglétszáma csaknem háromezer fővel növekedett a választások óta, így jelenleg 40 ezer tagja van. Az időközi országgyűlési képviselő-választásokon is jól állnak a szocialista jelöltek, s bár minden nyilatkozó leszögezte, hogy e történéseknek csupán jelzésértékük van, mégis nagy az öröm a Köztársaság téren, mondván, a választók megbüntették a kormányt eddigi politikájáért. Már akik elmentek választani, s ők nem voltak sokan.

Szekeres vigyora

Lendvai Ildikó, a párt budapesti elnöke és parlamenti frakciójának vezetőhelyettese szerint a fenti sikerek annak köszönhetők, hogy a szocialista párt tudott alternatívát kínálni a Fidesszel szemben. A Kósáné Kovács Magda háttérbe szorulásával első számú szocialista női politikussá avanzsált korábbi nőtagozati elnök nem osztotta azt a közkeletű vélekedést, hogy a Fidesz népszerűségvesztéséért elsősorban maguk a fiataldemokraták lennének a felelősek, s a szocialisták inkább haszonélvezői, mint alakítói a jelenlegi szituációnak. Szerinte a trend megfordulásában komoly szerepe volt a baloldal visszafogott, higgadt fellépésének. Különösen Kovács László pártelnök szerepét értékelte pozitívan Lendvai Ildikó: szerinte az elnök habitusa tökéletesen megfelel a fentebb vázolt politikai stratégiának.

Kérdés, mennyire illeszkednek ebbe a stratégiába a pártnál nem szokatlan magánakciók, például Szekeres Imre váratlan sakkhúzásai. A költségvetési bizottság elnöke tavasszal még a költségvetés egyensúlyáért aggódott annyira, hogy pótköltségvetést szeretett volna, jelenleg meg Torgyán József és az agrárágazat 413 milliárdja okán került egy platformra a kisgazdapárttal. A MaNcsnak név nélkül nyilatkozó szocialista politikusok szerint viszont Szekeres Torgyán melletti kiállása nem sokat hozhat a konyhára. Azt ugyanis az MSZP-ben csak kevesen gondolják komolyan, hogy néhány százmilliárd forinton borulhat a jelenlegi koalíció, akkor meg minek lobbiznának a szocialisták az egyébként is egyre népszerűtlenebb FKGP igényeiért, pláne, ha a kisgazdák a párton belül nem egyértelműen az elfogadott és támogatott jövőbeli partnerként jönnek szóba, sőt. Az is valószínű, hogy Szekeres akciói nem tartoznak abba a körbe, amit Lendvai Ildikó a következő időszak legfontosabb feladataként aposztrofált, jelesül, hogy a stíluson túl a különböző ügyekben is alternatívát tudjon felmutatni az MSZP. Legfontosabb ilyen témának a frakcióvezető-helyettes az adóügyeket, az agrárágazatot, illetve az egészségügyet tartotta. Ez utóbbit illetően elismerte: hiba volt, hogy az MSZP kormányzati pozícióban nem kezdett hozzá olyan reformhoz, amelynek pozitív hatásai már ma is érezhetők lennének.

Ifjúi szívekben tovább

Azt már ugyancsak nevük mellőzését kérő szocialisták tették hozzá, hogy átfogó reform nem csupán az egészségügyre, de magára a Magyar Szocialista Pártra is ráférne. Amíg ugyanis a jelenlegi vezetés elsősorban a következő egy év, a programalkotó (s Németh Miklós, a nagy katalizátor hazatérését illetően is döntő jelentőségű) kongresszusig tartó időszak legfontosabb szakmai műhelyét látja a pártot alkotó platformokban, addig mások szerint éppen a platformok akadályozzák, hogy az MSZP megfeleljen saját ideáljainak, az angol, illetve német testvérpárt színvonalának. Abban mindenki egyetért, hogy eljött az ideje a sokat emlegetett szociáldemokráciának, ám jelenleg a legtöbb párton belüli ellentétet az MSZP megalakulásakor kulcsfontosságú platformok közti konfliktusok okozzák, na meg az, hogy meglehetősen kevesen értenek egyet abban, mit is jelent valójában a szociáldemokrácia itt, a századvégen, és itt, középen, keleten. A szociáldemokrácia érzékeny a periférián élők problémáira, viszont e rétegeknek jelenleg nem a Bokros-csomagot következetesen végigvivő szocialisták jutnak elsőként eszükbe, ha választani indulnak. Hasonló a helyzet a fiatalokkal, akik felé az esélyegyenlőség fogalmát eddig minden kormány belengette, aztán lett, ami lett.

A fiatalok egyébként is komoly gondokat okoznak mostanság az MSZP-nek, s szemmel láthatólag nem csupán nekik. Egyrészről nagy megnyugvással vették tudomásul a Köztársaság téren, hogy a hagyományos nyugdíjas rétegek mellett a 35-55 közötti korosztály terén előrelépett a párt, az új tagok nagy része a 16-35 évesek köréből kerül ki, folyamatosan nő azonban azon fiatalok tábora, akik nem csupán támogatnák, de irányítanák is a pártot. Számukra a párt vezetése a 20 százalékos szabály következetes betartását tudja nyújtani - mondta Lendvai Ildikó. Eszerint a párt minden rendű és rangú vezetői körébe 20 százalékot a 35 éven aluliak delegálnak. A pártot övező, a fiatalságot tömörítő szervezetek számára persze nem biztos, hogy elegendő ennyi, legalábbis erre utalhatnak a hétvége eseményei, amikor a Baloldali Ifjúsági Társulás együttműködési megállapodást kötött az Úttörőszövetséggel, a Magyar Gyermekbarátok Mozgalmával, az Ifjúsági Unióval és a Csillebérci Okoskodó Egyesülettel. Az Ifjúszocialisták Mozgalma (ISZM) kimaradt az együttműködésből: Zuschlag János, az ISZM ügyvezető elnöke szervezeti és főképp személyi fenntartásait hangoztatva zárkózott el a csatlakozástól. A szocialisták jelentős szervezkedésbe fogtak az egyetemeken is, márpedig a fiatalok eddig a Fidesz szavazótáborát erősítették, szemben az MSZP hagyományos nyugdíjas szavazóival.

A fiatal szocialisták egyesülése egyrészt erősítheti a korosztály párton belüli pozícióit, másrészt komoly kihívást jelenthet a Fidesznek is. Hogy mindezt hasonlóan értékelték a Lendvay utcában is, jelzi Rogán Antal miniszterelnöki főtanácsadó, Fidelitas-alelnök nyilatkozata, amelyben politikai pedofíliának minősítette a nyilvánvalóan az MSZP-szavazóbázis bővítésére létrejött uniót. Gyürk András Fidelitas-elnök szerint nem volt még példa arra, hogy gyermekszervezetet vonjanak be a politikába, vélhetőleg a tagok vagy szüleik megkérdezése nélkül.

Annak persze már a fele sem tréfa, hogy Rogánék gazdasági érdekeket is emlegettek a Fiatal Baloldal létrejötte kapcsán. Az 1989-ben a KISZ-vagyonból az Úttörőszövetség birtokába jutott csillebérci úttörőtábor ugyanis több mint 2,3 milliárd forintot ér, s 1997-ben 1,4 millió dolláros jelzáloghitelt vettek fel rá az OTP-től, majd 1,64 millió dollárt a Konzumbanktól. Az OTP-hitelt már kifizették ugyan, ám Rogán szerint hamarosan eladják Csillebércet az ifjúszocialisták, hogy aztán a pénz a BIT-en keresztül az MSZP-be vándoroljon. Tóbiás József BIT- (és Fiatal Baloldal-), illetve Rácz Péter úttörőelnök erre jól megígérték, hogy ez nem történhet meg, már csak azért sem, mivel a szervezetek nem egyesülnek, csupán együttműködnek egymással.

Gyürk András önálló képviselői indítványt készül benyújtani a parlamentben, amely tiltaná politikai szervezetek működését iskolákban, oktatási-nevelési intézményekben. A Fidelitas (no meg a Fidesz), amely nemrég Kőszegen igyekezett az ifjúságot meggyőzni a konzervatív oldal előnyeiről, most rádöbbent, hogy mivel a többi korosztályban jelenleg az MSZP vezet, a fiatal korosztályok elvesztése végzetes lehet a választások kimenetelét illetően. Márpedig az egyetemről kikerülő választók fertőzöttek legkevésbé a különböző ideológiáktól, ráadásul a Fideszen kívül a többi jobboldali párt e téren meglehetősen gyenge. Torgyán József után tehát a fiatalság lehet a mérleg nyelve, nem volna meglepő, ha a Fidesz stratégái a jelenlegi kissé elkapkodottnak tűnő reakciók után átgondoltabb válaszlépéseket fogalmaznának meg.

Szakik a szervezetből

Véletlenül éppen a kongresszust megelőzően éleződött ki az MSZP és az MSZOSZ viszonya is. Hivatalosan ugyan "lezárta vitáját" a két stratégiai partner, ám a szakszervezeti vezetők nem kis sértődöttséggel vették tudomásul, hogy a párt nem állt ki mellettük: a párt parlamenti frakciója etikailag elmarasztalta Paszternák Lászlót, a Vasas Szakszervezet lemondott vezetőjét, amiért magának privatizálta a balatoni szakszervezeti üdülőt. Mikor Paszternákot visszahívták a foglalkoztatási bizottság alelnöki tisztéből, Sándor László, az MSZOSZ elnöke felajánlotta lemondását ugyanezen parlamenti bizottág éléről. A szocialista frakció erre megköszönte Sándor László eddigi munkásságát, amit a foglalkoztatottságért végzett.

Volt tehát mit tisztázni a két szervezet múlt hét eleji megbeszélésén, például azt, mikor számol már el a párt azzal, mit nyertek és mit vesztettek az MSZOSZ-szel. Több szocialista politikus (köztük Kovács László és Lendvai Ildikó is) úgy nyilatkozott, hogy a két szervezetnek a jövőben stratégiai partnerként kell együttműködnie. Lendvai azonban arra is utalt, hogy a két szervezet együttműködésének nem személyekről kell szólnia. Világos beszéd: ahogy Blairnek a Munkáspárt sikere előtt meg kellett szabadulnia a szakszervezetektől, úgy az MSZP-nek is tisztáznia kell, elfogadja-e a közvéleményt megosztó MSZOSZ-vezetők üzelmeit. Blairnek annak idején a jobboldal nagy segítséget nyújtott, hogy mindezt végigcsinálja: folyamatosan támadták a szakszervezeteket.

Sándor László persze másképp látja mindezt, mondván, a Schröder-féle német testvérpárt sokat vesztett népszerűségéből, miután elhajtotta a munkavállalói érdekképviseleteket. A szocialista frakcióban a munkavállalókat néhány fővel képviselő MSZOSZ-elnök a MaNcsnak elmondta: a szocialista párton belül egy szűk neoliberális csoport üldözi a szakszervezeteket, s mindez nem azonos a párt alapvető érdekével. A klasszikus szociáldemokrata pártoknak a második világháborút követően hagyományosan jó viszonyuk volt a munkavállalói érdekképviseletekkel, márpedig szerinte Magyarország jelenleg a nyugati társadalomfejlődés e szakaszában van. Ezért is tartja hibának a mai nyugati baloldali pártok automatikus másolását.

Érdekes kérdés ugyanakkor, hogy vajon a szakszervezeti vagy a szocialista párti érdekek mentén politizál az az MSZOSZ-funkci, aki országos listán jut parlamenti mandátumhoz. Az országos lista ugyanis (elméletben) a pártérdekeket leginkább kifejező arcokat vonultatja fel, ami adott esetben (lásd Bokros-csomag) ütközhet a munkavállalók érdekeivel. Éppen ezért egyre nő azon szocialisták száma, akik szerint az MSZOSZ-nek a munka világának, az érdekegyeztetés új rendszerének új elméleti és gyakorlati formáit kellene kutatnia ahelyett, hogy a parlamentben köti le az energiáit. Sándor László szerint viszont a kormányon töltött időszak kényszerpálya volt, az MSZP egy nyugodt időszakban tudná megmutatni igazi arcát. Szerinte a magyar választók 75 százaléka bizonytalan, s ha a szocialisták nem szólítják meg e tömeget, megteszi ezt helyettük a MIÉP.

Ki velük, s ki ellenük?

Az MSZP számára ma az a legfőbb kérdés, hogy mely társadalmi rétegekre támaszkodva válthatja le a jobboldali koalíciót - mutatott önbizalomteli képet önmagáról és a pártról Baja Ferenc volt környezetvéldelmi miniszter, az MSZP 2000 munkacsoport vezetője a Népszabadságban. Baja szerint nem önmarcangoló, de önkritikus elemzésre van szüksége a pártnak ahhoz, hogy szélesíthesse szavazóbázisát. Lendvai Ildikó a pártot körülvevő holdudvar jobb megszervezésében, a különböző társadalmi csoportok "mozgatásában" látja a megoldást, míg Baja a kormánykoalíciót támogató rétegek felé nyitna, s fontosnak tarja az "otthonülők", magányosok megszólítását. Gál Zoltán ugyancsak a Népszabadságban a fiatalok és a nők térnyerését nevezte kívánatosnak párton belül és a szavazói körben egyaránt. A volt házelnök jelenleg éppen a párt alapszabályán babrál, a kongresszus aztán majd eldönti, vajon kell-e neki olyan szabályozás, amely a morális, etikai szempontokat helyezi előtérbe, s gyorsított eljárást ígér azoknak, akik bármilyen módon etikátlanul, morálisan kifogásolható módon járnak el.

A jelenlegi, jubileumi kongresszus az új alapszabály birtokában fog tehát neki a programalkotásnak, amelyről eddig szinte semmi sem tudható, csupán a már megszokott címszavak: szociáldemokrácia, társadalmi párbeszéd, jóléti állam, Európai Unió, egyebek. Annyi biztosnak látszik, hogy a szocialisták szakítani akarnak a kizárólag a pragmatizmusra épülő politizálással, ideológiát akarnak gyártani választóiknak. Kérdés ugyanakkor, hogy az éppen e téren folytonosan összekülönböző platformok képesek lesznek-e egyetérteni egymással bármiben is.

Vas Gábor

publikálva
1999/40. (10. 06.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

best of Narancs

Narancs vélemény

Kis-Magyarország

Kultúra