A fővárosiak közel fele továbbra is Demszky Gábort látná legszívesebben a főpolgármesteri székben. Erre az úgynevezett nyitott kérdésre rajta kívül alig mondtak más nevet a megkérdezettek. Katona Bélát, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) hivatalosan is megnevezett jelöltjét például a megkérdezettek mindössze 4 százaléka említette, és Latorcai Jánost is - a kérdezés időszakában a jobboldali-polgári pártok legvalószínűbbnek tűnő közös jelöltjét, aki azóta már bejelentette, hogy nem indul - csak 7 százalékuk említette. Ezekben a számokban természetesen az is benne van, hogy a megnevezett és a valószínűnek tűnő kihívók ismertsége messze elmarad a főpolgármesterétől. Ám Demszky Gábor behozhatatlannak tűnő előnyének nem csak ez az oka, ugyanis nagyon hasonló eredményeket kaptunk akkor is, amikor egy válaszkártyára felírtuk három lehetséges induló nevét és párttámogatottságát - Katona Béla (MSZP), Latorcai János (Fidesz, MDF, FKGP közös jelölt), Demszky Gábor (SZDSZ) -, és azt kérdeztük, hogy az októberi önkormányzati választásokon közülük kire kívánnak szavazni a polgárok.
Az őszi választásokon egyébként még a májusinál is alacsonyabb lesz a részvétel: legalábbis csak a kérdezettek 51 százaléka ígérte biztosra, hogy elmegy (miközben egy "most vasárnapi" parlamenti választáson a budapestiek 63 százaléka járulna "biztosan" az urnához). Az alacsony részvétel viszont tovább csökkenti a kihívók esélyeit, hiszen a főpolgármester újraválasztására voksolók részvételi kedve jóval magasabb, mint a többi jelölt híveié, illetve azoké, akik még nem tudják, hogy kire szavaznának.
Mindez nem jelenti azt, hogy Budapesten egészen mások lennének a pártpreferenciák, mint országosan. Önkormányzati szinten egyszerűen kisebb jelentőséget tulajdonítanak az emberek a közismert jelöltek pártállásának, mint parlamenti szinten. A parlamenti választások előtt a kérdezettek 42 százaléka azt mondta: a képviselőjelöltek pártállása fogja elsősorban meghatározni az egyéni jelöltekre leadott szavazatát. A főpolgármester-jelöltek közötti választásnál viszont csak a budapestiek tizedénél elsődleges szempont az indulók párttámogatottsága, 45 százalékuk a jelöltek felkészültségét, személyes tulajdonságait fogja elsődlegesen mérlegelni, 37 százalékuk pedig a jelöltek által megjelenített programok alapján kíván majd dönteni. A főpolgármester megítélésénél viszont az eddigi tevékenység mérlegelése a döntő, és Demszky Gábor pártállása csak a fővárosiak 7 százalékánál befolyásolja elsődlegesen a róla alkotott véleményt. Az így nyilatkozók egyébként tipikusan a jelenlegi kormánypártok, illetve a MIÉP támogatói, míg az MSZP és az SZDSZ támogatói még az átlagosnál is gyakrabban mondták azt, hogy eddigi főpolgármesteri tevékenysége alapján alkotnak véleményt Demszky Gáborról.
A főpolgármester pártállását egyébként mindössze a budapestiek 79 százaléka tudta megmondani, miközben a kérdezettek 97 százaléka meg tudta nevezni a főpolgármestert, és 91 százalékuk véleményt tudott és akart nyilvánítani arról, hogy mennyire rokonszenves, illetve mennyire alkalmas politikai funkciók ellátására Demszky Gábor. A főpolgármester rokonszenv- és alkalmasságindexe viszont azok körében alacsonyabb egy kicsivel, akik nem tudták, hogy az SZDSZ tagja, jóllehet az SZDSZ a fővárosban is csak a harmadik legnépszerűbb párt. Amikor mindenkinek megmondtuk, hogy a főpolgármester az SZDSZ tagja, a kérdezettek 73 százaléka állította: ez a tény nem befolyásolja a Demszky Gáborról alkotott véleményét, és mindössze 12 százalékuknak rosszabb emiatt a véleménye a főpolgármesterről (ez utóbbiak tipikusan a MIÉP és az FKGP támogatói, akik az átlagosnál minden tekintetben jóval kritikusabban ítélték meg Demszky Gábort). A pártálláson túl a kérdezettek jövedelmi helyzete és neme is befolyásolja Demszky Gábor rokonszenv-, illetve alkalmasságindexét. A főpolgármester a magasabb jövedelműek és a nők körében még az átlagosnál is népszerűbb.
Ugyanakkor a legfiatalabbak körében kicsit alacsonyabb a rokonszenvindexe Demszky Gábornak, mint a legidősebbek körében, ám alkalmassági indexében nincsenek kimutatható életkori különbségek. Ez viszont azt jelenti, hogy komoly különbség csak a 30 évnél fiatalabbak körében van a főpolgármester alkalmassági és rokonszenvosztályzatai között.
Az a tény, hogy Demszky Gábort nagyon nagy valószínűséggel újra fogják választani, nem jelenti azt, hogy a listán is az SZDSZ nyeri az önkormányzati választásokat a fővárosban. Erre pillanatnyilag a Fidesznek van a legnagyobb esélye. Ugyanakkor Demszky Gábor népszerűsége visszahat az őt jelölő párt támogatottságára is, és az SZDSZ lényegesen jobban fog szerepelni októberben, mint májusban. Önkormányzati pártként ugyanis sokkal elfogadottabb, mint parlamenti pártként. Az egyéni önkormányzati képviselőjelöltek, illetve a kerületi polgármesterek tevékenysége és személye sokkal kevésbé kerül kirakatba, mint a főpolgármesteré, így az ezekre a posztokra pályázó jelölteknél végül is döntő jelentősége lesz pártállásuknak. Ez viszont könnyen azt eredményezheti, hogy Demszky Gábor egy Fidesz (+ MDF és FKGP) többségű közgyűlés élén fogja irányítani a várost a következő négyéves ciklusban. Erre képesnek is tartja őt a budapesti közvélemény, legalábbis a megkérdezettek közel fele úgy vélekedik: a főpolgármester képes összehangolni a fővárosi közgyűlés különböző frakcióinak törekvéseit, ennek ellenkezőjét mindössze 30 százalékuk gondolja.
Demszky Gábor újraválasztásának szándéka mögött elsősorban az húzódik meg, hogy a fővárosiak többsége gyorsan fejlődő városnak látja Budapestet, és mindössze 12 százalékuk vélekedik úgy, hogy hanyatlik a város. A fejlődés elsősorban a megvalósult fejlesztésekben, beruházásokban ölt testet, és a megkérdezettek 89 százaléka fel tud sorolni ezek közül legalább egyet, átlagosan 5,4-et. Ez azt jelenti, a polgárok észlelik és értékelik, ha a városban megépül valami.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy az emberek minden tekintetben maradéktalanul elégedettek lennének azzal, ahogyan "a dolgok" mennek, ám a főváros szintjén a százfokú skálára vetített általános elégedettségi mutató a ´95 októberében regisztrált 33 pontról 44 pontra növekedett idén június végére. Ha egyes részterületeken is szemügyre vesszük az elégedettségi mutatók alakulását, akkor azt látjuk, hogy a legnagyobb javulás a telefonhálózat, a közművek, a városkép, a kulturális élet, az iskolák és a tömegközlekedés területén mutatkozott. Ezeken kívül az olyan kritikus területek megítélése is javult, mint az egészségügy, a lakáshelyzet, a munkalehetőségek, a hajléktalanok ellátása, a parkolás és a köztisztaság. Ugyanakkor a közbiztonság helyzetének megítélése változatlanul nagyon kedvezőtlen. Ez viszont csak kisebb árnyékot vet a főpolgármesterre. Ezért ugyanis a rendőrségnek, a Belügyminisztériumnak, illetve a kormánynak tulajdonítják a legnagyobb felelősséget az emberek, és az önkormányzati szereplők felelősségét másodlagosnak tartják.
Mindent egybevetve lényegesen többen vannak azok, akik szerint az elmúlt évek alatt javult a főváros irányítóinak munkája, mint ahányan ennek az ellenkezőjét gondolják, ráadásul az így vélekedők aránya évről évre növekszik. Nyilván ezért sincs leváltós hangulat a fővárosban. A kérdés megítélése egyébként elsősorban a válaszadók pártkötődésén múlik, de csaknem egységesen negatív vélemény csak a MIÉP táborában fogalmazódott meg. Az FKGP híveinek körében nagyjából nullán áll a válaszok mérlege, míg a Fidesz táborában határozottan pozitív. Többek között ennek tulajdonítható az is, hogy az októberi önkormányzati választásokon sokan lesznek azok, akik listán a Fideszt támogatják, ám a főpolgármester-jelöltek közül Demszky Gábor neve mellé teszik majd a keresztet.
Marián Béla
Parlamenti és önkormányzati pártpreferenciák a fővárosiak körében
| parlamenti | önkormányzati | |
| Fidesz | 31% | 24% |
| MSZP | 23% | 18% |
| SZDSZ | 7% | 12% |
| FKGP | 4% | 3% |
| MIÉP | 3% | 2% |
| MDF | 2% | 2% |
| egyéb | 3% | 2% |
| nt., nm. | 27% | 36% |
Mi befolyásolja elsődlegesen az ön Demszky Gáborról alkotott véleményét?
| 1) Az eddigi főpolgármesteri | |
| tevékenysége | 57% |
| 2) Személyes tulajdonságai, | |
| felkészültsége | 29% |
| 3) Pártállása | 7% |
| 4) Nem tudja | 7% |
Kit látna legszívesebben a főpolgármesteri székben?
| Demszkyt | nt., nm. | nem Demszkyt | mást | |
| ´96. október | 52% | 25% | 17% | 6% |
| ´97. április | 47% | 33% | 16% | 4% |
| ´97. október | 47% | 38% | 11% | 4% |
| ´98. június | 47% | 32% | 8% | 13% |
A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1998. június 19. és 30. között 1500, véletlenszerűen kiválasztott budapesti választópolgárt kerestek fel személyesen a főváros 23 kerületében. Az egyes kerületekben az ott élő polgárok számával arányosan készültek interjúk, standard kérdőívek segítségével. Ugyanakkor a véletlen mintavétel miatt a minta összetétele kismértékben eltér a KSH 1996-os mikrocenzusa alapján várható összetételtől. Ezeket a kisebb eltéréseket matematikai-statisztikai módszerrel - több szempontos súlyozással - korrigáltuk, így a közölt adatok jól tükrözik az összes 18 évnél idősebb fővárosi polgár véleménymegoszlását. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-4 százalék.
