A kormánynak a NATO-csatlakozásról és a földtulajdonlásról szóló népszavazási kezdeményezése miatt - közvetlenül a Marketing Centrum szeptember eleji adatfelvétele előtt - felizzott a belpolitikai élet. A megkérdezettek 49 százaléka válaszolt valamit arra a kérdésre, hogy mik voltak az elmúlt hónap legfontosabb belpolitikai eseményei. A népszavazással kapcsolatos dolgokra 28 százalék utalt, nagyjából fele-fele arányban a NATO-csatlakozásra és a földtulajdonlásra vonatkozóan. Egyéb témák (például a KDNP szakadása, átvilágítási ügyek, Horn-Meciar-találkozó, áremelések stb.) legfeljebb 3 százalékos gyakorisággal fordultak elő. Emlékeztetőül: augusztus közepén mindössze a megkérdezettek 40 százaléka válaszolt a kérdésre, a vezető téma pedig Torgyán József átvilágítása, illetve a KDNP belviszálya volt 8, illetve 7 százalékos említési gyakorisággal.
Népszavazási előzetes
A megkérdezettek döntő többsége (61-64 százaléka) nemcsak a NATO-csatlakozásra mondana igent (ha elmenne szavazni), hanem a kormány két földtulajdonlással kapcsolatos kérdésére is. Ugyanakkor csupán a megkérdezettek fele nyilatkozott úgy, hogy biztosan elmegy majd szavazni november 16-án (vagy máskor), miközben egy "most vasárnapi" parlamenti választáson 58 százalék adná le biztosan a voksát. Mindazonáltal mindhárom kérdés garantáltan több mint 25 százaléknyi igent kapna, így az új szabályok értelmében biztosan érvényes és eredményes lenne az ügydöntő népszavazás. A földtulajdonlásra vonatkozó válaszok azt mutatják, hogy a magyar társadalom többsége nem osztja annyira az ellenzék félelmét a külföldiek tulajdonhoz jutásának lehetőségével kapcsolatban, hogy a belföldi cégeket és szövetkezeteket is megakadályozza a termőföldhöz jutásban. Így aztán a népszavazással kapcsolatos huzavonák egyáltalán nem ártottak a kormány megítélésének, sőt a kabinet százfokú skálára vetített bizalomindexe 35 pontról 39 pontra javult augusztus közepe óta (1. számú ábra).
Egyébként nemcsak a kormány iránti bizalom növekedett, hanem az összes többi politikai intézményé is. A legjobban a köztársasági elnöké (7 ponttal) és a honvédségé (5 ponttal). Ennek az a magyarázata, hogy az emberek egy általános bizalomérzet függvényében ítélik meg a közintézményeket, és az egyes intézményekről érkező hírek csupán modulálják véleményüket. Magyarán ez azt jelenti, hogy a nyári hónapokban folyamatosan emelkedett a közvélemény bizalma a politikai szféra egésze iránt.
E tekintetben a nyári hónapok alatt az MSZP felzárkózott a Fideszhez; utóbbi párt már májusban átvette a legtámogatottabb ellenzéki erő szerepét az FKgP-től. Augusztus közepe és szeptember eleje között egyébként további 3 százalékkal csökkent a kisgazdapárt támogatottsága, ez pedig azt eredményezte, hogy egyértelműen visszacsúsztak a harmadik helyre. Már csak azért is, mert - a Fidesz támogatóival ellentétben - az FKgP híveinek szavazókedve csökkent a legutóbbi felmérés óta.
Ha tényleg "most vasárnap" lennének a parlamenti választások, akkor a biztos pártválasztók preferenciái közelítenék meg a legjobban az első forduló eredményét. A mostani felmérés szerint a Fidesz és az MSZP 30-30 százalékos eredményre számíthatna, az FKgP 19 százalékra, az SZDSZ 8-ra, a többi párt pedig az 5 százalékos küszöb alatt maradna (2. számú ábra). Az FKgP várható eredménye 8 százalékkal rosszabb, mint egy hónapja volt, a Fideszé viszont 6 százalékkal jobb, miközben a többi párté gyakorlatilag nem változott. A biztos szavazók aránya önmagában eléggé ingadozó, az pedig még változóbb, hogy az egyes pártok táborában mekkora a szavazókedv. Főleg azért, mert a tényleges választások még nagyon messze vannak, és ilyenkor az emberek kicsit másképp gondolnak választási részvételükre és szavazási szándékukra, mint közvetlenül a voksolás előtt. Többek között ezért is lenne nehéz már most megjósolni a 98-as választás eredményeit. Hosszabb távon azért megfigyelhető néhány tendencia a szavazókedv alakulásában is. Az MSZP támogatói valamivel tudatosabbak a többi párt híveinél, és minden eddigi felmérésben körükben volt a legmagasabb a biztos szavazók aránya. Ezzel magyarázható az is, hogy annak ellenére, hogy a nagyobbik kormányzó párt elvesztette 1994-es támogatóinak majdnem a felét, a nagyobbik kormánypárt egy "most vasárnapi" első fordulóra "jósolható" eredménye alig marad el a 94-estől. Az SZDSZ is elveszítette 1994-es támogatóinak a felét, ráadásul a kisebbik kormánypárt híveinek szavazási elszántsága jócskán elmarad az összes többi pártot választókétól, így aztán jelenleg a "szokásos" 20 százaléknál jóval gyengébb eredményre számíthatnak. Az MSZP-n és az SZDSZ-en kívül az MDF is vesztese az 1994 óta bekövetkezett pártpreferencia-változásoknak, amelyeknek két nyertese van: a Fidesz és az FKgP (3. számú ábra). A 94-es és a jelenlegi pártpreferenciák egybevetése azt is megmutatja, hogy mindössze a választók harmadának stabil a pártkötődése, közel felüké viszont többé-kevésbé képlékeny (4. számú ábra). Ez egyébként azt is jelenti, hogy az 1998-ig hátralévő időben is sokat változhat még a pártok támogatottsága. Adataink szerint a választásra jogosultak ötödének 1994-ben sem volt és most sincs kedvenc pártja. Õk 1994-ben nem szavaztak, és nagy valószínűséggel ´98-ban sem fognak. Így a következő választásokig a pártok között folyó verseny fő tétje az, hogy ki tudja megnyerni magának azokat a szavazókat, akik 1994-ben támogatták valamely pártot, ám jelenleg nincs egyértelmű kedvencük, illetve az, hogy melyik pártot fogják támogatni azok, akik a legutóbbi voksolás óta lettek nagykorúak. Az elbizonytalanodott választók megnyerésére a kormánypártok esélyei jóval nagyobbak, mint az ellenzékieké, hiszen a jelenleg bizonytalanok döntő többsége 1994-ben az MSZP-re, illetve az SZDSZ-re szavazott. Az új szavazók megnyerésében viszont a Fidesz a legeredményesebb. Ebben nyilván az is segíti, hogy minden név- és politikaiorientáció-váltás ellenére máig rajta van a nemzedéki bélyeg a Fidesz - MPP-n.
´98
A meglehetősen bonyolult magyar rendszerben csak a második forduló után dől el egyértelműen, ki nyerte meg a választásokat. A második forduló eredményeit viszont - az eredeti pártpreferenciákon túl - nagymértékben befolyásolja az, hogy mely pártokat látnának szívesen az emberek kormányon, illetve az, hogy mennyire rokonszenvesek a második fordulóba kerülő pártok a kieső pártok szavazótáborában. Ha ebből a szempontból szemügyre vesszük a két táblázat adatait (5. számú ábra), akkor egyrészt azt látjuk, hogy a Fidesz esélyei az MSZP-énél jobbak a második fordulóban, illetve azt, hogy FKgP-jelölt csak elvétve fog egyéni mandátumhoz jutni. Másrészt az adatokból az is kiderül, hogy a pártok támogatói csak áttételesen követik kedvenc pártjaik szövetségi politikáját. Vagyis az első fordulóban kieső pártok várhatóan alig tudják majd befolyásolni híveiket abban, hogy melyik párt jelöltjeit támogassák a második fordulóban.
Marián Béla
Mely pártokat látná szívesen a következő kormánykoalícióban?
| Fidesz | FKgP | MDF | KDNP | MSZP | SZDSZ | |
| Fidesz-támogatók | * | 29 | 21 | 14 | 17 | 25 |
| FKgP-támogatók | 57 | * | 9 | 21 | 5 | 7 |
| MDF-támogatók | 58 | 29 | * | 23 | 9 | 9 |
| KDNP-támogatók | 44 | 35 | 27 | * | 6 | 2 |
| MSZP-támogatók | 38 | 6 | 5 | 4 | * | 63 |
| SZDSZ-támogatók | 50 | 13 | 15 | 8 | 34 | * |
| nem tudja, nem mondja | 35 | 19 | 6 | 7 | 20 | 19 |
1997. III. negyedévi összevont adatok
Melyik párt jelöltjét támogatnák a második fordulóban a "biztos szavazók"
| a Fidesz | az FKgP | az MSZP | nem tudja, | |
| jelöltjét | jelöltjét | jelöltjét | nem menne el | |
| SZDSZ-szavazók | 47 | 5 | 32 | 16 |
| MDF-szavazók | 52 | 20 | 14 | 13 |
| KDNP-szvazók | 48 | 31 | 0 | 21 |
| a Munkáspárt szavazói | 19 | 14 | 57 | 11 |
| MIÉP-szavazók | 27 | 38 | 0 | 35 |
| nem tudja, nem mondja | 27 | 11 | 16 | 46 |
| "biztos szavazók" | 33 | 23 | 30 | 14 |
1997. III. negyedévi összevont adatok
A Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet Közvélemény-kutató Üzletágának munkatársai 1997. szeptember 5. és 10. között ezer véletlenszerűen kiválasztott választópolgárt kerestek fel személyesen az ország száz pontján. A mintavételi pontok tükrözik az ország település-szerkezetét. Ugyanakkor a véletlen kiválasztás miatt a minta összetétele a nemek, az életkor és az iskolai végzettség szerint kismértékben eltér a népszámlálási adatok alapján várhatótól. Ezeket a kisebb eltéréseket a KSH 1996-os mikrocenzusának felhasználásával matematikai módszerrel - úgynevezett több szempontos súlyozással - korrigáltuk. A közölt adatok hibahatára a válaszadók számától és a válaszok szóródásától függően általában 3-5 százalék.
